HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Vannak a szekrényben Malév-csontvázak?
A hűtlen kezelés gyanúját is felveti, hogy a Malév privatizációját követően a légitársaság 32 millió eurós viszont garanciát vállalt az orosz Vnyesekonombank felé – véli Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának elnöke, ezért a mai ülésen Oszkó Péter pénzügyminisztert arról szeretnék kérdezni, hogy a Malév visszaállamosítása során hogyan derült ki e garancia léte. A Népszabadság információi szerint a meghallgatáson leginkább arra kíváncsiak, hogy 2007-ben a pénzügyi tárca korábbi vezetői – például az emiatt korábban sokat támadott Veres János – mit tudtak az ügyletről.
A Malév 2007-es magánosításakor a vevő AirBridge Zrt. 32 millió eurós bankgaranciát biztosított a Vnyesekonombank (VEB) segítségével, amelyet a magyar állam akkor hívhatott le, ha a vevő nem teljesíti a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségeit. Az AirBridge nem teljesített, ezért a vagyonkezelő 2009 tavaszán lehívta a garanciát, amit az időközben tulajdonossá előlépett VEB nem fizetett ki.
A tárgyalások finisében a pénzügyi tárca küldöttsége meglepetéssel tapasztalta, hogy létezik egy viszontgarancia is, ugyancsak 32 millió eurós összegben, csakhogy ennek kötelezettje a Malév, kedvezményezettje pedig a VEB volt. Ez 2007 májusában, a privatizációs szerződés aláírása után köttetett. Vagyis, az ügylet során a felek egymást garantálták, így „senki nem járhatott rosszul”. A tisztának korántsem nevezhető ügylet kockázatmentessége azonban csak az oroszok szempontjából volt igaz: mivel a Malév kötelezettségeiért a tulajdonosnak kell jótállnia, a magyar államot terheli ez a majd tízmilliárd forint.
– A megállapodás kulcskérdése volt februárban, hogy az állam e viszontgarancia jogosságát vitatja. Ezért addig nem állapodtunk meg az oroszokkal, míg be nem került a szerződésbe, hogy ezt mi nem ismerjük el magunkra nézve kötelezőnek, s fenntartjuk a jogot a bírósági megtámadására – mondta a Népszabadságnak Oszkó Péter pénzügyminiszter.
A vagyonkezelőben dolgozó forrás a lapnak azt mondta: az MNV Zrt.-t utasították e per megindítására, ám érdemi lépés még nem történt az ügyben.
– Ha a Malévnak ki kell fizetnie a garanciát, a magyar államot még nagyobb kár éri a Malév privatizációja miatt. Ennek nyomán pedig nagyon fontos kérdés, hogy a privatizációs szerződést előkészítő Pénzügyminisztériumban ki tudott erről. Aki igen, az felelősséggel tartozik – mondta lapunknak Rogán Antal.
hirado
2010.05.19. 10:45
t: 459
Vannak a szekrényben Malév-csontvázak?
A hűtlen kezelés gyanúját is felveti, hogy a Malév privatizációját követően a légitársaság 32 millió eurós viszont garanciát vállalt az orosz Vnyesekonombank felé – véli Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának elnöke, ezért a mai ülésen Oszkó Péter pénzügyminisztert arról szeretnék kérdezni, hogy a Malév visszaállamosítása során hogyan derült ki e garancia léte. A Népszabadság információi szerint a meghallgatáson leginkább arra kíváncsiak, hogy 2007-ben a pénzügyi tárca korábbi vezetői – például az emiatt korábban sokat támadott Veres János – mit tudtak az ügyletről. A Malév 2007-es magánosításakor a vevő AirBridge Zrt. 32 millió eurós bankgaranciát biztosított a Vnyesekonombank (VEB) segítségével, amelyet a magyar állam akkor hívhatott le, ha a vevő nem teljesíti a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségeit. Az AirBridge nem teljesített, ezért a vagyonkezelő 2009 tavaszán lehívta a garanciát, amit az időközben tulajdonossá előlépett VEB nem fizetett ki.
A tárgyalások finisében a pénzügyi tárca küldöttsége meglepetéssel tapasztalta, hogy létezik egy viszontgarancia is, ugyancsak 32 millió eurós összegben, csakhogy ennek kötelezettje a Malév, kedvezményezettje pedig a VEB volt. Ez 2007 májusában, a privatizációs szerződés aláírása után köttetett. Vagyis, az ügylet során a felek egymást garantálták, így „senki nem járhatott rosszul”. A tisztának korántsem nevezhető ügylet kockázatmentessége azonban csak az oroszok szempontjából volt igaz: mivel a Malév kötelezettségeiért a tulajdonosnak kell jótállnia, a magyar államot terheli ez a majd tízmilliárd forint.
– A megállapodás kulcskérdése volt februárban, hogy az állam e viszontgarancia jogosságát vitatja. Ezért addig nem állapodtunk meg az oroszokkal, míg be nem került a szerződésbe, hogy ezt mi nem ismerjük el magunkra nézve kötelezőnek, s fenntartjuk a jogot a bírósági megtámadására – mondta a Népszabadságnak Oszkó Péter pénzügyminiszter.
A vagyonkezelőben dolgozó forrás a lapnak azt mondta: az MNV Zrt.-t utasították e per megindítására, ám érdemi lépés még nem történt az ügyben.
– Ha a Malévnak ki kell fizetnie a garanciát, a magyar államot még nagyobb kár éri a Malév privatizációja miatt. Ennek nyomán pedig nagyon fontos kérdés, hogy a privatizációs szerződést előkészítő Pénzügyminisztériumban ki tudott erről. Aki igen, az felelősséggel tartozik – mondta lapunknak Rogán Antal.
hirado
2010.05.19. 10:45
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
