
Kedden hat hazafi tárgyalása zajlott Pest Megye egyik városának bíróságán. Mind a hatuk ellen feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétel szabálysértése miatt indult eljárás, volt, akinek a Horthy-meneten való részvétel (2009. november 22.), volt, akinek pedig azért kellett a bíróság elé állnia, mert egy kettőskereszt-állításon a nemzeti színű szalagot, koszorút az Új Magyar Gárda Mozgalom nevében helyezte el. Védelmüket dr. Fila László, a Jobbik Jogsegélyszolgálatának ügyvédje látta el.
A bíró a rendőrségi igazoltatások kapcsán készült feljelentések áttanulmányozását és a hazafiak meghallgatását követően arra az álláspontra jutott, hogy az eljárás alá vont személyek semmiféle szabálysértést nem követtek el. A meghallgatások eredményeképpen nyilvánvalóvá vált, hogy a rendőri jelentések – mint sok hasonló esetben – egyáltalán nem fedik a valóságot, iratellenesek voltak, állításaikat nem támasztották alá bizonyítékokkal, mivel sem az eljárás alá vont személyek által viselt ruházat, sem az általuk tanúsított magatartás nem egyezett azzal, amit a rendőrség állított. A rendőrség a Horthy menetben részt vevők közül még vöröskeresztes karszalagos személyt is eljárás alá vont, holott az elsősegélynyújtókat még a hadijog is külön védelemben részesíti.
A feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétel szabálysértése keretében a rendelet olyan tevékenység végzését rendeli büntetni, amit a Magyar Gárda Egyesület kapcsán bírósági ítélet tiltott meg, ilyen tiltott tevékenységek végzésére azonban nem került sor a hazafiak részéről.
A bíróság végzéseiben kimondta azt, hogy az eljárásokat meg kell szüntetni, mert a demonstráción való részvételével nem követett el senki szabálysértést. Ezen túl azt is megállapította, hogy a rendőrség önkényesen és jogellenesen járt el, amikor e személyeket feljelentette a fenti szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt. A bíróság határozott, Alkotmánybírósági döntésekkel alátámasztott álláspontja szerint, alapjogot – és ezen belül gyülekezés, és véleménynyilvánítás jogát – csak konkrét eset kapcsán és kizárólag másik alapjoggal lehet korlátozni, és hivatkozott a feloszlató ítéletre is, amely kimondja: „a bíróság döntése a Magyar Gárdát alkotó természetes személyek jövőbeli egyesülési és gyülekezési jogára - mint anyagi jogi jogosultságra – kihatással nincsen, az e jogok jövőbeli gyakorlásával kapcsolatos kérdéseket nem dönti és nem is döntheti el.”
A bíró hosszasan sorolta azokat a jogi érveket, amelyek miatt a konkrét ügyekben nem volt jogellenes az egyforma ruha, az összetartozás, a nemzeti érzelműség – mint ahogy azt tudtuk eddig is, de jó volt kimondva, egy bíró szájából hallani. Azt, hogy a hazafiak csak állampolgári jogaikkal éltek, amikor a demonstráción az általuk megválasztott ruhában jelentek meg, egy csoportban sétáltak, sőt, akkor is, amikor egy (be nem tiltott) mozgalom tagjaiként jelölték meg önmagukat.
A végén késztetést éreztem tapsolni és kezet rázni az ügyek bírájával, e kiváló jogásszal, aki az Alkotmány szabályait és szellemiségét is ismerve, pusztán a jogszabály szövegéből kiindulva hozta meg részrehajlás nélküli és politikai befolyástól mentes döntését.
A tárgyalások megkezdése előtt nem volt idő átbeszélni senkivel a saját ügyét, mégis – mint kiderült – az volt a célravezető, hogy mindenki egyszerűen csak az igazat mondta el. Azt, ami valójában történt. Az igazsággal szemben pedig nincs erősebb fegyver, ha a döntéshozó valóban egy pártatlan szakember, mint ahogy ebben az ügyben láthattuk.
Az egyetemen azt tanítják, a bíróságokon nem igazságszolgáltatás, hanem jogszolgáltatás zajlik. Pedig az igazság sincs sokkal messzebb, csak egy kicsit jobban kell törekedni arra, hogy kiderüljön. És ha kiderült, merni kell kimondani.
dr. Seres Krisztina
Jobbik Jogsegélyszolgálat
2010.05.18. 13:58