HIRDETÉS
Képfeltöltő
KIEMELT HÍREK
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Nem adható kedvezmény 2007-ig

t: 92

Nem adható kedvezmény 2007-ig

Ha a korlátozott jogokat biztosító külhoni állampolgárság nem megy, legalább az utazás szabadságát biztosítani kellene a határon túli magyaroknak - ez a kormány minimális programja. Ám a kabinet ezzel még sikamlósabb területre lép, hiszen az állampolgársággal kapcsolatos szabályok megalkotása alapvetően tagállami hatáskör - nincsenek uniós előírások, korlátot inkább az általános jogelvek jelentenek -, a határok átlépésének rendjét viszont az Európai Unió rendkívül precízen szabályozza. Bár vannak kiskapuk, Magyarország csak a schengeni térséghez történő csatlakozása, vagyis legkorábban 2007 ősze után adhat ki az EU területére érvényes bármilyen vízumot. Érdemes azonban óvatosan ígérni, mert a schengeni rendszerhez való csatlakozásnak egyelőre a technikai feltételei sincsenek meg, és ha a magyar kormány az unió számára elfogadhatatlan kedvezményeket helyezne kilátásba, Brüsszel bizonyára még kevésbé tartaná fontosnak az egyezményben részes államok körének bővítését.

A kivételes elbánás kapcsán kedvezményekre ma már csupán Szerbia és Ukrajna polgárainak van szüksége, hiszen a többi környező állam vagy tagja az uniónak, vagy lakói beutazási engedély (vízum) nélkül léphetnek a közösség területére. További fontos szempont: a diszkrimináció a kivételes elbánásban is tilos, tehát a könnyítéseket nemcsak a magyar nemzetiségűek, hanem az érintett országok valamennyi polgára számára biztosítani kell.

1. Kétoldalú nemzetközi egyezmények alapján az ukrán és a szerb állampolgárok már ma is igényelhetnek olyan vízumot, amely tetszőleges számú magyarországi beutazásra jogosít. Itt egyetlen korlát van: a külföldi hat hónapon belül legfeljebb kilencven napot tölthet el nálunk. A feltételek viszont rendkívül lazák, hiszen naponta és személyenként ezer forint meglétét igazolva jöhet bárki. Ez a beutazási engedély kizárólag Magyarországra érvényes, ám ha az útlevélben van ilyen bélyeg, az okmány gazdája az uniós - schengeni - vízum megszerzésénél bizonyos előnyt élvez. Számára annak tudatában adhatnak ugyanis beutazási engedélyt, hogy őt indokolt esetben - például ha jogsértést követett el vagy "túltartózkodott" - könnyen és gyorsan Magyarországra toloncolhatják. A schengeni térséghez való csatlakozásunk után ez a vízumforma megszűnik, és - ha a szerbekkel és az ukránokkal szemben továbbra is különleges elbánást kívánunk alkalmazni - helyébe az általánostól eltérő feltételek mellett adható, ám csak a kibocsátó tagállam területére érvényes nemzeti vízum léphet.

2. A parlament a közelmúltban alkotott törvényt arról, hogy - még megkötendő kétoldalú nemzetközi szerződések alapján - speciális tartózkodási vízumot (nemzeti vízumot) bocsátanak ki, amely "többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó, de legfeljebb öt év időtartamú magyarországi tartózkodásra további külön engedély nélkül jogosít". Ennek birtokában viszont a külföldi nem vállalhat munkát, és nem folytathat magyarországi tanulmányokat; a cél kizárólag a kapcsolattartás megkönnyítése. Ez a megoldás különben valamennyi olyan ország polgárai számára kedvezményt jelent, amellyel sikerül megállapodni, hiszen az általános szabályok szerint - külön engedély nélkül - még az uniósok is csak kilencven napig maradhatnának. A schengeni csatlakozás után ügyelni kell azonban arra, hogy az EU jogszabályai szerint a nemzeti vízum csak kivételes lehetőség; ha valahol túl nagy arányban élnének vele, könnyen az unió rosszallását válthatják ki.

3. Korábban felvetődött: ha állampolgárságot nem is, de legalább útlevelet adjunk a határon túli magyaroknak. Ez kétoldalú egyezményekkel elvileg megoldható, de az unió nem az úti okmányt kibocsátó országtól, hanem az állampolgárságtól teszi függővé, hogy ki utazhat vízummentesen, és ki nem. Hiába kapna tehát egy szerb vagy ukrán állampolgár magyar útlevelet, külön beutazási engedély nélkül a schengeni határokon azzal sem bocsátanák be. Itt is felvetődik, hogy az etnikai alapú diszkriminációt miként kerülhetnénk el. Valószínűleg sehogy, s ez az ötlet nemzetközi jogi vonatkozásait tekintve is aggályos, ezért ma már nincs napirenden.

4. A schengeni egyezményhez való csatlakozás után Magyarország az unió egészére érvényes vízumot bocsáthat majd ki. Ezzel a történet végére akár pontot is tehetnénk, csakhogy itt semmiféle megkülönböztetésnek nem lesz helye. Nem adható a jelenlegihez hasonló illetékmentesség, szigorúan számon kell kérni az egyezményben foglalt feltételeket - egyebek mellett ellenőrizni kell, hogy a kérelmező valóban rendelkezik-e az unió területén való tartózkodáshoz szükséges fedezettel -, s ha valakit egy tagállam tiltólistára tett, attól a vízumot meg kell tagadni.

5. A schengeni egyezmény maga is kínál egy kiskaput: "az a külföldi személy, aki rendelkezik valamely szerződő fél által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel, az engedély és az érvényes úti okmány alapján három hónapig szabadon mozoghat a többi szerződő fél területén belül". Ebben az esetben nincs szükség vízumra, s nem kell vizsgálnunk a beutazási feltételek meglétét sem, bár a meglátogatni kívánt ország hatóságai ezt megtehetik. A kettős állampolgárságról, illetve a határon túli magyarok utazási feltételeinek megkönnyítéséről szóló múlt hét végi nemzetközi szakmai tanácskozás után ez a lehetőség is megfogalmazódott, de az ötlet aggályosnak tűnik. A tartózkodási engedélynek az utazási lehetőség biztosítása ugyanis nem célja, hanem következménye. Vagyis: aki életvitelszerűen valamely tagállam területén tartózkodik, az más uniós országokat is felkereshet. Fordítva viszont nehezen kezelhető helyzet alakulna, és az ötlet Brüsszel ellenállásába ütközhetne.

hirstart

2005.08.03. 12:44

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek