
Magyarország európai uniós csatlakozását tartja a legnagyobb sikerének Mádl Ferenc távozó köztársasági elnök, aki csütörtökön a Magyar Rádiónak adott interjúban tekintett vissza ötéves államfői tevékenységére.
"Célom volt, hogy politikai, gazdasági értelemben közelebb kerüljünk az európai családhoz" - hangsúlyozta a búcsúzó köztársasági elnök az Esti Krónika Háttér című műsorának vendégeként. Elmondta, az EU-integráció előmozdítását elsődleges céljának tekintette, ezért külföldi útjai elsősorban európai országokba vezettek. Az elmúlt öt év legfontosabb feladatának az európai integrációt, a támogatások megszerzést nevezte Mádl Ferenc.
"Amikor indokolt volt, beszéltem. Hiányérzetem nincs. Úgy vélem, egy köztársasági elnök ne beszélje agyon magát" - válaszolta a köztársasági elnök arra a riporteri felvetésre, mely szerint megfogalmazódott vele szemben olyan kritika, hogy "akkor sem szólalt meg, amikor lehetett, kellett volna". Emlékeztetett azonban arra is, hogy számos nemzetközi fórumon szólalt meg az ország érdekében.
A december 5-i népszavazással kapcsolatban úgy fogalmazott, a határon túli magyarsághoz való tartozás történeti, kulturális, gazdasági, politikai, nemzetpolitikai értelemben meghatározó a legújabb magyar történelemben. A népszavazás tétje az volt, hogy bizonyos jogi feltételek mellett egy "virtuális" nemzeti egységet hozzunk létre, hogy magyarságában megerősítsük a nemzetet, erősítsük önbecsülését - hangsúlyozta Mádl Ferenc.
Megjegyezte azonban, hogy "ebben az utolsó pillanatban megingott az egység a belpolitikában". Mint mondta, a kialakult vita először pártpolitikai ügynek tűnt, s ebben nem kívánt állást foglalni. Ám kiderült, itt egészen másról, erkölcsi, értékrendi kérdésekről, az emberi méltóság helyreállításáról van szó. Ekkor - tette hozzá - szakemberekkel történt konzultációk után kilépett a nyilvánosság elé, és a Magyar Állandó Értekezleten is megszólalt. "Szomorú módon az utolsó pillanatban a közjogi erők között egyedül maradtam" - tette hozzá.
A köztársasági elnök úgy vélekedett, bár december 5-én meghiúsult az egység megteremtése, ez az "összerendeződés" be fog következni, a kettős állampolgárság meg fog valósulni. Hangsúlyozta, az emberi méltóság része, hogy milyen identitású valaki. Nemzetközi tapasztalatokra utalva úgy vélekedett, alaptalan volt az akkori kormányerők riogatása, hogy a kettős állampolgárság megadása földcsuszamlásszerű mozgással jár majd. "Ez irracionális kijelentés volt" - mondta. Némi mozgást persze eredményez egy ilyen lépés - tette hozzá.
Az augusztus 5-én leköszönő köztársasági elnök a következő egy hét feladatairól elmondta, találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, a kormánytagokkal, az országos rendőrkapitánnyal, a hadsereg vezetőivel. Emellett megbeszélést folytat Sólyom Lászlóval, a leendő köztársasági elnökkel, akivel a folyamatban lévő politikai ügyekről tárgyal majd. A kegyelmi kérvényekkel kapcsolatban kijelentette, ezek már kívül esnek hatásköréből. A hatalomhoz való viszonyáról Mádl Ferenc azt mondta, "nem érintette meg a hatalom", mindig a feladat érdekelte.
Mádl Ferenc elmondta, az ELTE jogi karán folytatja oktatói munkáját, ott megvan a szobája, várják a hallgatók. A visszatérés nem lesz nehéz, hiszen - mint mondta - oktatói és tudományos munkáját az elmúlt öt évben sem függesztette fel, hiszen hetenként rendszeresen bejárt az egyetemre. "Ez egy olyan légkör, amiben egy intellektuális beállítottságú ember jól érezheti magát" - tette hozzá.
Sólyom László megválasztott köztársasági elnök beiktatási ünnepségét a Sándor-palota Tükörtermében tartják augusztus 5-én. Az új államfő egyik közeli munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a "külsőségektől és felhajtásoktól mentes" beiktatási ceremónián rövid beszédet mond majd Mádl Ferenc távozó és Sólyom László hivatalba lépő köztársasági elnök. Mádl Ferencet 2000. augusztus 4-én a millenniumi ünnepségekkel egybekötött nagyszabású ceremónián iktatták be a Kossuth téren, ekkor az államfő hivatala még az Országházban volt.
hirstart
2005.07.28. 21:38