> Forró hangulatú nagygyűlés Budapest XVI. kerületében

Február 25-én az Erzsébet-ligeti Színház nagyterme délután fél hatra zsúfolásig megtelt, a későn érkezőknek már csak a közlekedő folyosókon jutott állóhely, de sokan még az épületbe sem fértek be. A legóvatosabb becslések szerint is legalább 800-an voltak kíváncsiak a Jobbik XVI. kerületi szervezetének választási nagygyűlésére.
Hat óra után pár perccel lépett a színpadra Vona Gábor a Jobbik kormányfőjelöltje, Pörzse Sándor, a Barikád hetilap főszerkesztője és Vas Zoltán, a Jobbik kerületi képviselőjelöltje. A közönség tapsának elcsendesülése után Vas Zoltán, mint a rendezvény házigazdája mondott köszönetet a kerület lakóinak a számtalan biztató szóért és támogatásért, mellyel a választáson való indulását támogatták, majd megkérte a megjelenteket, hogy egy perces néma főhajtással emlékezzenek meg a kommunizmus mártírjaira, mivel a nagygyűlés megrendezése a kommunizmus áldozatainak emléknapjára, február 25-re esett.
A megindító pillanatokat követően életútjáról és politikai hitvallásáról szólt a párt kerületi jelöltje, és a hitről Magyarország feltámadásban, mely erőt és bátorságot ad a Jobbik képviselőinek. Vas Zoltántól a szót Pörzse Sándor, az ECHO TV népszerű, mégis távozásra kényszerített műsorvezetője vette át, ki ezen a napon hivatalosan is a Jobbik képviselőjelöltjévé vált a budai I. kerületben.
„Adjon az Isten” köszöntését a gárdisták válaszával fogadta a közönség, egy emberként kiáltva „Szebb Jövőt”, melybe a színházterem falai is beleremegtek. Pörzse Sándor újságírói múltjához híven a politikáról és a közéletről osztotta meg humorral színezett gondolatait a választási nagygyűlés résztvevőivel, majd átadta a szót Vona Gábornak, a gyűlés fővendégének.
Vona Gábor mellőzve minden színpadias gesztust, közvetlenül és őszintén fordult a XVI. kerületi egybegyűltekhez, higgadtan sorolva az ország bajait, melyeket csak „radikális” beavatkozással lehet gyógyítani. Közel másfél órás, de mégis sodró lendületű beszédét többször is tapssal szakította meg a közönség, kifejezve egyetértését vagy éppen tetszését, mikor Vona Gábor a Jobbik választási programjának részleteit ismertette. A Jobbik kormányfőjelöltje államférfiúi higgadtsággal szólt az országot sújtó válságról és a kivezető útról mindenki számára érthetően, a hétköznapi emberek nyelvén. Ez a természetesség és felelősségérzet a magyar nemzet sorsa iránt, magával ragadta a hallgatóságát, mely percekig tartó tapssal ünnepelte, miután beszédét befejezte.
Bár a terem levegője késő estére már felforrósodott, és sokaknak végig állni kellett, a rendezvény ünnepi hangulata betöltötte a színháztermet. Vona Gábort, miután lejött a színpadról, még sokáig „fogva tartotta” a közönség. Volt, aki kezet rázni, vagy a jókívánságait elmondani szeretett volna az elnök közelébe jutni, aki a maga közvetlenségével válaszolt minden kérdésre, és búcsúzott el a Jobbik kerületi támogatóitól.
Barikád.hu
2010.02.28. 14:05