HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Gyurcsány: Aki nem megy Ázsiába, az rosszat tesz
Miniszterelnök úr, itt vagyunk Indonéziában, körülbelül tízezer kilométerre Budapesttől. Az előző napok során megjártuk Szingapúrt és Vietnámot. Mit keresünk itt? Hol van Délkelet-Ázsia a magyar külkapcsolat-építés térképén?
- A 2002-es fordulat után - mert ebben volt érdemi fordulat - előkelő helyen, egy olyan világban, ahol 12-13 óra alatt megjárható Európa és Délkelet-Ázsia közötti távolság. Van velünk nagyon sok üzletember, úgyhogy igazából ők tudnának autentikusan válaszolni arra, hogy miért könnyebb nekik itt befektetési, kereskedelmi lehetőséghez jutni, mint a világ más táján – mondta Gyurcsány Ferenc. Persze van nekünk is erre válaszunk. A másik: más országok ezek. Szingapúrban alapvetően tőkét keresünk magyarországi fejlesztésekhez, Vietnámban és Dzsakartában majdnem fordítva van. Mi megpróbálunk saját lehetőségeinkkel részt venni a fejlesztésben és bővíteni a kereskedelmet. Az üzletember találkozókon 100-120 üzletember kereste meg a velünk lévő mintegy 30 magyar üzletembert. Azt mondják, és úgy látjuk, hogy ezekből azért egy 20-30 működő kapcsolat összejöhet. Az az igazság, hogy megváltozott a kormányok feladata e tekintetben. Amikor az országot támogatjuk, az nagyon sok esetben azt jelenti, hogy az ország egyetemeit, az ország színházait, az ország vállalatait támogatjuk messze külföldön, ezt tesszük most mi is.
- Ön három nappal ezelőtt meglátogatta Vietnamban Ho Si Minh mauzóleumát. Nemrég Oroszországban járt, és tudomásom szerint ősszel Kínába készül. A közvéleményben felvetődhet, hogy a kommunizmus korszakának régi kapcsolatait igyekszik nagyon buzgón újjáéleszteni, ha abból indulnak ki, hogy melyik országokat látogatják. Erről mi a véleménye?
- Mondanak meg gondolnak ennél cifrábbat is. A politikusnak ezeket jól kell viselnie, és nem kell ettől még eltéveszteni az irányt. Kínába nem azért kell menni, mert hogy valamilyen módon viszonyunk kell, hogy legyen a kínai politikai rendszerhez, hanem azért kell menni, mert Kína a globális világ egyik legbefolyásosabb gazdasága és még inkább az lesz. Aki nem megy Kínába, aki nem megy Ázsiába, az rosszat tesz saját országának. Mi erőfeszítésbe telik, hogy helyrehozzuk azt, hogy évekig nem mentünk Oroszországba! Várjuk most őszre Putyin elnök urat. Tessék megkérdezni a szabolcsi almatermelőket, hogy mit gondolnak erről! Tessék megkérdezni azokat a szőlőtermelőket, akik ott tudták eladni a borukat! Hogy szabad-e az üzleti kapcsolatokban kiindulni politikából? Vietnám 7-8 százalékkal növekszik. Vietnámban él Magyarországon kívül a legnagyobb nem magyar nemzetiségű, de magyar nyelven beszélő közösség. Több mint 3 ezren vannak, akik valamikor ott tanultak Magyarországon. Kínától Malajziáig egy hatalmas ország. Mikor teszünk jót Magyarországnak: hogyha mi távoli vidékekkel politikáról beszélgetünk vagy éppen politikai okokból távolságot tartunk, vagy hogy kihasználjuk azt a lehetőséget, hogy fejlődésük lehetőséget teremt Magyarországnak és konkrét magyar vállalkozóknak? Én azt hiszem, hogy buta az a politika, amely nem az előnyökre épít, és e tekintetben nem pragmatikus, hanem megpróbál valamilyen népnevelő felsőbbséggel távolságot tartani. Oktalan, és azt hiszem, hogy Magyarországnak az nem is állna érdekében.
- Ön többször is elmondta, hogy a délkelet-ázsiai országok szédületes tempóban fejlődnek. Elég volt körülnéznünk Szingapúrban, és máris úgy érezhettük, hogy Európa élete, benne Magyarország szinte egy helyben topog. Ennek a különbségnek mi az oka? Mit tanulhatunk például Vietnámtól, amely a kőkorszaki kommunizmusból jutott el az évi 8 százalékos növekedésig?
- Onnan nézve persze éppen ellentétes a kép, tegyük hozzá, mert akkor vagyunk igazságosak Magyarországhoz. Onnan nézve az a kép, hogy ennek a régiónak, a mi régiónknak, Európa közepének Magyarország a leggyorsabban fejlődő és leginkább nyugatos társadalma. Ezek mind nagyon különböző országok egyébként. Van egy általános törvényszerűség. Minél kevésbé fejlett egy ország, felzárkózási szakaszában annál nagyobb lesz a növekedése. Ezért van nagyobb növekedése például Litvániának és Észtországnak, mint nekünk, és ezért van nekünk nagyobb növekedésünk, mint Németországnak és Franciaországnak, és mondjuk ezért vezeti a növekedésben a rangsort Vietnám meg Kína, mert nagyon le vannak maradva, és ebben az időszakban a fejlettebb országok is húzzák az ő gazdaságukat. Hogyan lehet tartósan nagy növekedést produkálni? Úgy látom, hogy ennek lényegében egyetlen egy titka van. Az, hogy a fejlesztésekről, a gazdaságról szól a belpolitika, és nem ideológiáról. Azt látjuk, hogy mennyire pragmatikusak ezek az országok, hogy miközben a háttérben akár még egzotikusnak is tűnő politikai megoldások vannak magyar szemmel, de amikor a lényegre kerül a sor, akkor nagyon pragmatikusak. Mi magyarok, úgy látom, hogy az elmúlt időben többet foglalkoztunk politikával, önmagunkkal, mint a gazdasági fejlődés dolgaival és a versenytársainkkal. Tudniillik, nem az a kérdés, hogy mi történik bal- és jobboldalon. Az a kérdés, hogy megelőzzük-e Szlovákiát, a Cseh Köztársaságot vagy Lengyelországot. Az a kérdés, hogy gyorsabban növekedünk-e, mint a régió más országa. Újra gazdaságról kell beszélni, és újra a régióban kell nekünk jobb teljesítményt nyújtani, mint bárki másnak.
- Miután itt Dzsakartában és Szingapúrban is álmélkodva figyeltük a pazarul megépített utakat, önkéntelenül is felvetődik: mikor lesznek nekünk is ilyenek? Odahaza Horvátországba utazó magyar turisták azon morfondíroznak, miért halad ilyen lassan az M7-es megépítése?
- Egyszerre építünk három autópályát. Magyarországon 2006 végére kétszer annyi autópálya lesz, mint 2002 nyarán, 530 helyett 1040-1050 kilométer. Magyarországnak büszkének kell erre lennie. És énszerintem a kérdésében foglalt állítás az annyiban igazságtalan, hogy soha ennyi autópályát nem épített az ország. Soha. Magyarország - és ezt is meg lehet tanulni - ahelyett, hogy ha nem is verné a mellét, de büszke lenne arra, ehelyett képtelen saját teljesítményére is kellő megelégedéssel nézni. Kérdezzük már meg a szegedieket idén év végén, hogy szerintük rendben megy-e a dolog vagy a nyíregyháziakat és a debrecenieket! Ami a horvátokat illeti, ők egy pályát építenek, amelyben szépen évente mennek 100 kilométeres tempóban előre. Mi is ilyen tempóban megyünk előre, ráadásul a pályáink műszaki okoknál fogva szélesebbek, nagyobbak, több csomópont van, ettől drágábbak egyébként. Jövő év végére egy harmincvalahány kilométeres hosszon kívül, ami Kanizsa környékén van, már a határig leszünk. Viszont az a szakasz éppen azért a legutolsó, mert annak minimális előkészítése sem volt meg, annak a kisajátítását, műszaki tervezését is csak 2002 után lehetett elkezdeni és majd csak most írjuk ki rá a közbeszerzési pályázatokat, és ma már 2005 van. Autópályaügyben van oka Magyarországnak büszkének lenni, és nincs oka lehorgasztani a fejét.
- A magyar parlament körülbelül egy hónapja fogadta el azt a törvényt, amely a határon túli magyarok számára jelentősen megkönnyíti, lerövidíti az állampolgárság megszerzését. Milyen további lépéseket tervez a kormány, hogyan és mikor rendezik a határon túli magyarok közjogi státusát Magyarországon? Ugyanis a népszavazás után erről szó volt.
- Ugye a nemzeti felelősség öt pontja közül négynek a teljesítése a bejelentett menetrend szerint halad előre, január elsejétől végre véget vetünk annak a rémálomnak, amely az elmúlt 11-néhány év adóssága. Kérem szépen, Magyarországon embert próbáló volt letelepedésre engedélyt kérni, a honosítási folyamat nem felemelő volt, hanem megalázó. Ezek nagyon fontos dolgok. Ez is pragmatikus politika, tegyük hozzá, hogy amit meg lehet oldani, azt meg kell oldani, és mi megoldottuk. Itt a parlamenti döntéseken túl vagyunk, január elsejétől bevezetjük. Bizonyos fejlesztési programokhoz szükséges döntések még szeptemberben a parlament elé mennek, a Szülőföld-alaphoz kapcsolódó történetek, és valóban, van egy ötödik kérdés, ez a közjogi kérdése a határon túli magyaroknak. Ez egy fogós kérdés. Egyszerű válasz közjogi értelemben nincs. Ezért e hét végén, pénteken, szombaton kezdődik egy magyar kormány által összehívott nemzetközi konferenciának az első fordulója, és azt a választ keressük, hogy hogyan lehet erre pozitív választ adni. Mert egyébként, ha az a kérdés, hogy mit szeretnénk, és miről álmodunk, akkor könnyen válaszolhatunk. Hogy hogyan lehet úgy megoldásokat találni, hogy az mindenki számára jó legyen, ahhoz nem elég politikai választ adni, hanem pontos közjogi választ is kell adni. Ezt keressük e hét végétől.
hirstart
2005.07.26. 13:06
t: 136
Gyurcsány: Aki nem megy Ázsiába, az rosszat tesz
Miniszterelnök úr, itt vagyunk Indonéziában, körülbelül tízezer kilométerre Budapesttől. Az előző napok során megjártuk Szingapúrt és Vietnámot. Mit keresünk itt? Hol van Délkelet-Ázsia a magyar külkapcsolat-építés térképén?- A 2002-es fordulat után - mert ebben volt érdemi fordulat - előkelő helyen, egy olyan világban, ahol 12-13 óra alatt megjárható Európa és Délkelet-Ázsia közötti távolság. Van velünk nagyon sok üzletember, úgyhogy igazából ők tudnának autentikusan válaszolni arra, hogy miért könnyebb nekik itt befektetési, kereskedelmi lehetőséghez jutni, mint a világ más táján – mondta Gyurcsány Ferenc. Persze van nekünk is erre válaszunk. A másik: más országok ezek. Szingapúrban alapvetően tőkét keresünk magyarországi fejlesztésekhez, Vietnámban és Dzsakartában majdnem fordítva van. Mi megpróbálunk saját lehetőségeinkkel részt venni a fejlesztésben és bővíteni a kereskedelmet. Az üzletember találkozókon 100-120 üzletember kereste meg a velünk lévő mintegy 30 magyar üzletembert. Azt mondják, és úgy látjuk, hogy ezekből azért egy 20-30 működő kapcsolat összejöhet. Az az igazság, hogy megváltozott a kormányok feladata e tekintetben. Amikor az országot támogatjuk, az nagyon sok esetben azt jelenti, hogy az ország egyetemeit, az ország színházait, az ország vállalatait támogatjuk messze külföldön, ezt tesszük most mi is.
- Ön három nappal ezelőtt meglátogatta Vietnamban Ho Si Minh mauzóleumát. Nemrég Oroszországban járt, és tudomásom szerint ősszel Kínába készül. A közvéleményben felvetődhet, hogy a kommunizmus korszakának régi kapcsolatait igyekszik nagyon buzgón újjáéleszteni, ha abból indulnak ki, hogy melyik országokat látogatják. Erről mi a véleménye?
- Mondanak meg gondolnak ennél cifrábbat is. A politikusnak ezeket jól kell viselnie, és nem kell ettől még eltéveszteni az irányt. Kínába nem azért kell menni, mert hogy valamilyen módon viszonyunk kell, hogy legyen a kínai politikai rendszerhez, hanem azért kell menni, mert Kína a globális világ egyik legbefolyásosabb gazdasága és még inkább az lesz. Aki nem megy Kínába, aki nem megy Ázsiába, az rosszat tesz saját országának. Mi erőfeszítésbe telik, hogy helyrehozzuk azt, hogy évekig nem mentünk Oroszországba! Várjuk most őszre Putyin elnök urat. Tessék megkérdezni a szabolcsi almatermelőket, hogy mit gondolnak erről! Tessék megkérdezni azokat a szőlőtermelőket, akik ott tudták eladni a borukat! Hogy szabad-e az üzleti kapcsolatokban kiindulni politikából? Vietnám 7-8 százalékkal növekszik. Vietnámban él Magyarországon kívül a legnagyobb nem magyar nemzetiségű, de magyar nyelven beszélő közösség. Több mint 3 ezren vannak, akik valamikor ott tanultak Magyarországon. Kínától Malajziáig egy hatalmas ország. Mikor teszünk jót Magyarországnak: hogyha mi távoli vidékekkel politikáról beszélgetünk vagy éppen politikai okokból távolságot tartunk, vagy hogy kihasználjuk azt a lehetőséget, hogy fejlődésük lehetőséget teremt Magyarországnak és konkrét magyar vállalkozóknak? Én azt hiszem, hogy buta az a politika, amely nem az előnyökre épít, és e tekintetben nem pragmatikus, hanem megpróbál valamilyen népnevelő felsőbbséggel távolságot tartani. Oktalan, és azt hiszem, hogy Magyarországnak az nem is állna érdekében.
- Ön többször is elmondta, hogy a délkelet-ázsiai országok szédületes tempóban fejlődnek. Elég volt körülnéznünk Szingapúrban, és máris úgy érezhettük, hogy Európa élete, benne Magyarország szinte egy helyben topog. Ennek a különbségnek mi az oka? Mit tanulhatunk például Vietnámtól, amely a kőkorszaki kommunizmusból jutott el az évi 8 százalékos növekedésig?
- Onnan nézve persze éppen ellentétes a kép, tegyük hozzá, mert akkor vagyunk igazságosak Magyarországhoz. Onnan nézve az a kép, hogy ennek a régiónak, a mi régiónknak, Európa közepének Magyarország a leggyorsabban fejlődő és leginkább nyugatos társadalma. Ezek mind nagyon különböző országok egyébként. Van egy általános törvényszerűség. Minél kevésbé fejlett egy ország, felzárkózási szakaszában annál nagyobb lesz a növekedése. Ezért van nagyobb növekedése például Litvániának és Észtországnak, mint nekünk, és ezért van nekünk nagyobb növekedésünk, mint Németországnak és Franciaországnak, és mondjuk ezért vezeti a növekedésben a rangsort Vietnám meg Kína, mert nagyon le vannak maradva, és ebben az időszakban a fejlettebb országok is húzzák az ő gazdaságukat. Hogyan lehet tartósan nagy növekedést produkálni? Úgy látom, hogy ennek lényegében egyetlen egy titka van. Az, hogy a fejlesztésekről, a gazdaságról szól a belpolitika, és nem ideológiáról. Azt látjuk, hogy mennyire pragmatikusak ezek az országok, hogy miközben a háttérben akár még egzotikusnak is tűnő politikai megoldások vannak magyar szemmel, de amikor a lényegre kerül a sor, akkor nagyon pragmatikusak. Mi magyarok, úgy látom, hogy az elmúlt időben többet foglalkoztunk politikával, önmagunkkal, mint a gazdasági fejlődés dolgaival és a versenytársainkkal. Tudniillik, nem az a kérdés, hogy mi történik bal- és jobboldalon. Az a kérdés, hogy megelőzzük-e Szlovákiát, a Cseh Köztársaságot vagy Lengyelországot. Az a kérdés, hogy gyorsabban növekedünk-e, mint a régió más országa. Újra gazdaságról kell beszélni, és újra a régióban kell nekünk jobb teljesítményt nyújtani, mint bárki másnak.
- Miután itt Dzsakartában és Szingapúrban is álmélkodva figyeltük a pazarul megépített utakat, önkéntelenül is felvetődik: mikor lesznek nekünk is ilyenek? Odahaza Horvátországba utazó magyar turisták azon morfondíroznak, miért halad ilyen lassan az M7-es megépítése?
- Egyszerre építünk három autópályát. Magyarországon 2006 végére kétszer annyi autópálya lesz, mint 2002 nyarán, 530 helyett 1040-1050 kilométer. Magyarországnak büszkének kell erre lennie. És énszerintem a kérdésében foglalt állítás az annyiban igazságtalan, hogy soha ennyi autópályát nem épített az ország. Soha. Magyarország - és ezt is meg lehet tanulni - ahelyett, hogy ha nem is verné a mellét, de büszke lenne arra, ehelyett képtelen saját teljesítményére is kellő megelégedéssel nézni. Kérdezzük már meg a szegedieket idén év végén, hogy szerintük rendben megy-e a dolog vagy a nyíregyháziakat és a debrecenieket! Ami a horvátokat illeti, ők egy pályát építenek, amelyben szépen évente mennek 100 kilométeres tempóban előre. Mi is ilyen tempóban megyünk előre, ráadásul a pályáink műszaki okoknál fogva szélesebbek, nagyobbak, több csomópont van, ettől drágábbak egyébként. Jövő év végére egy harmincvalahány kilométeres hosszon kívül, ami Kanizsa környékén van, már a határig leszünk. Viszont az a szakasz éppen azért a legutolsó, mert annak minimális előkészítése sem volt meg, annak a kisajátítását, műszaki tervezését is csak 2002 után lehetett elkezdeni és majd csak most írjuk ki rá a közbeszerzési pályázatokat, és ma már 2005 van. Autópályaügyben van oka Magyarországnak büszkének lenni, és nincs oka lehorgasztani a fejét.
- A magyar parlament körülbelül egy hónapja fogadta el azt a törvényt, amely a határon túli magyarok számára jelentősen megkönnyíti, lerövidíti az állampolgárság megszerzését. Milyen további lépéseket tervez a kormány, hogyan és mikor rendezik a határon túli magyarok közjogi státusát Magyarországon? Ugyanis a népszavazás után erről szó volt.
- Ugye a nemzeti felelősség öt pontja közül négynek a teljesítése a bejelentett menetrend szerint halad előre, január elsejétől végre véget vetünk annak a rémálomnak, amely az elmúlt 11-néhány év adóssága. Kérem szépen, Magyarországon embert próbáló volt letelepedésre engedélyt kérni, a honosítási folyamat nem felemelő volt, hanem megalázó. Ezek nagyon fontos dolgok. Ez is pragmatikus politika, tegyük hozzá, hogy amit meg lehet oldani, azt meg kell oldani, és mi megoldottuk. Itt a parlamenti döntéseken túl vagyunk, január elsejétől bevezetjük. Bizonyos fejlesztési programokhoz szükséges döntések még szeptemberben a parlament elé mennek, a Szülőföld-alaphoz kapcsolódó történetek, és valóban, van egy ötödik kérdés, ez a közjogi kérdése a határon túli magyaroknak. Ez egy fogós kérdés. Egyszerű válasz közjogi értelemben nincs. Ezért e hét végén, pénteken, szombaton kezdődik egy magyar kormány által összehívott nemzetközi konferenciának az első fordulója, és azt a választ keressük, hogy hogyan lehet erre pozitív választ adni. Mert egyébként, ha az a kérdés, hogy mit szeretnénk, és miről álmodunk, akkor könnyen válaszolhatunk. Hogy hogyan lehet úgy megoldásokat találni, hogy az mindenki számára jó legyen, ahhoz nem elég politikai választ adni, hanem pontos közjogi választ is kell adni. Ezt keressük e hét végétől.
hirstart
2005.07.26. 13:06
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
- Fekete füst Ahmedabad felett – elnémult a világ
- A vészkijáraton ugrott ki az indiai repülőgép-katasztrófa egyetlen túlélője a rendőrség szerint
- Nyitott ajtóval száguldott egy sebesvonat Budapesttől egészen Székesfehérvárig
- Inkasszálták Budapest számláját, Karácsony Gergely rendkívüli sajtótájékoztatót tartott
- Dráma Parajdon – átszakadtak az utolsó védőgátak, betört a víz a Telegdy-bányába is
HIRDETÉS
