HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > AKTUÁLIS > Anyanyelvi jogaikért tüntettek a komáromi egyetemisták (videó)
Több százan demonstráltak anyanyelvük szabad használatának jogáért kedd délután Komáromban. A tüntetést a komáromi Selye János Egyetem két hallgatója szervezte. Kezdeményezésükhöz csatlakozott az Anyanyelvünkért Polgári Társulás és az egyetem hallgatói önkormányzata is.
Néhány tüntető egyetemista transzparenst tartott kezében. „Az egynyelvű ország gyenge és esendő” - idézte az egyik felirat Szent Istvánt, egy másikon viszont Ąudovít ©túr kijelentése állt szlovák nyelven, miszerint „A nemzetek művelődésének eszköze az anyanyelv”. A szervezők piros-fehér-zöld karszalagot viseltek, többen Felvidék feliratú magyar zászlót tartottak kezükben.
Méri Tamás szervező köszöntőjében hangsúlyozta: nem szlovákellenes, még csak nem is kormányellenes demonstrációra gyűltek össze. Tulajdonképpen még csak nem is a hírhedt nyelvtörvény ellen emeljük fel szavunkat, hiszen a jogszabálytól függetlenül is számos esetben, számos helyzetnem nem használhatjuk szabadon anyanyelvünket - húzta alá Méri. A szervező rámutatott: a vasúti jegy vásárlástól kezdve a hivatali ügyintézésig hosszan sorolhatóak azok a szituációk, amelyekben nem mindig ajánlatos magyarul megszólalni.
Nem kívánunk többet, mint bárki más
Cúth Csaba, az Anyanyelvünkért társulás elnöke idézte a nyelvtörvény szövegét, mely szerint a jogszabály célja a szlovák nyelv védelme. De vajon miért szorul védelemre az allami hivatalos nyelv? - tette fel a költői kérdést Cúth. "Ha körbenézünk például itt, Komáromban, nem találunk olyan táblát, ahol ne szerepelne szlovákul is a szöveg, nincs olyan dolog, amit ne lehetne elintézni szlovák nyelven. Ha körbenézünk, rájövünk, hogy védelemre inkább a nemzeti kisebbségek nyelveinek lenne szüksége” - szögezte le a szónok. Cúth Csaba szerint nem állja meg a helyét az a szlovák érvelés, mely szerint a kisebbségek nyelvét ez a törvény nem is érinti. Valójában az a helyzet, hogy ez a jogszabály sok esetben kifejezetten felülírja a kisebbségi nyelvtörvényt, s elsősorban ez az, amin változtatni kellene - mutatott rá.
Az államnyelvtörvény kisebbség ellenes élét illusztrálandó Cúth idézett a jogszabály végrehajtási utasításából: „A kulturális minisztérium a Szlovák Köztársaság kormányának kétévente beszámol az államnyelv-törvény alkalmazásának helyzetéről a Szlovák Köztársaság területén, amelyben kiértékeli az előző időszakban kiszabott büntetések hatékonyságát, valamint az ebből következő intézkedési javaslatot, különösen azokon a területeken, ahol nagy számban élnek nemzetiségi kisebbségekhez tartozó polgárok.“
Itt bújik ki a szög a zsákból. A Kulturális Minisztérium szerint tehát elsősorban tőlünk kell védeni a szlovák nyelvet, eleve abból a feltételezésből indul ki, hogy nálunk lesz a legtöbb törvénysértés - mutatott rá a polgári társulás elnöke.
Ez olyan, mintha kimondanánk, hogy a korrupcióellenes törvény érvényesülését különösen Trencsénteplic (Vladimir Meciar választókerülete), vagy Zsolna (itt volt polgármester Jan Slota) környékén kellene vizsgálni - ironizált a szónok.
Cúth felidézte a Velencei Bizottság tagjaival folytatott tárgyalásain szerzett tanulságos tapasztalatokat is: "A Velencei Bizotságnak először is el kellett magyaráznunk, hogy a szlovákiai magyarság nem az utóbbi évtizedekben vándorolt ide, mint a nyugat-európai bevándorlók jó része, nem egy erőszakos hatalmi betelepítés maradványai vagyunk, mint az észtországi orosz kisebbség, hanem a szlovákiai magyarság több száz éve él szülőföldjén."
Nem kívánunk többet, mint bárki más Szlovákiában, csupán annyit, hogy ha már tisztes adófizetői vagyunk az országnak, teljes életet élhessünk anyanyelvünkön, hiszen lélekszámunk, múltunk, településszerkezetünk mind ezt indokolják - összegezte törekvéseiket Cúth.
Küzdjenek meg értünk!
Tóth Tímea, a Szlovákiában és Csehországban tanuló magyar egyetemisták országos szervezete, a Diákhálózat képviseletében szólalt fel. „Tisztességes, jogkövető európai polgárok vagyunk, ne hagyjuk megfélemlíteni magunkat!” - jelentette ki, ő is azt hangsúlyozva, tudatosan használni kell anyanyelvünket hivatalos érintkezésnél, ott ahol ezt a törvény lehetővé teszi számunkra. „Ügyeljünk a kétnyelvű feliratok használatára, a hivatalokban való magyar informálódási lehetőségekre. Tanúsítsunk olyan fogyasztói magatartást, ami a környezetünkben levő üzletembereket, és szolgáltatókat arra serkenti, hogy érdekük legyen megfelelni és megküzdeni a magyar ügyfelekért.”
Tóth Tímea szlovákul is elmondta beszéde lényegét. Mint mondta, ezt azért érezte szükségesnek, hogy a szlovák nyilvánosság is megértse a demonstráció célját. (Ez egyben csattanós válasz volt Robert Fico kijelentésére, mely szerint a magyar egyetemistáknak, ahelyett, hogy tüntetnek, inkább "meg kellene tanulniuk végre szlovákul".)
A félelem ellen
Czibula Ádám, a komáromi egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke előljáróban elmondta, amikor úgy döntöttek, hogy támogatják a tüntetést, nem tájékoztatták az egyetem vezetését, ők is a médiából értesültek erről. „Amikor kitudódott a dolog, hogy a kezdeményezést több módon támogatjuk, sokan támadtak minket, ennél pedig sokkal többen mellénk álltak és támogattak. Sokat tűnődtünk azon, mi motiválhatja azokat,akik nem értettek egyet ezzel az ötlettel. Rá kellett jönni arra, hogy a félelem. A félelem valamitől. Valakik az egyetem jövőjét féltették, valakik a jó hírünket, mit szólnak majd Pozsonyban, vagy akár Zsolnán. Ez a félelem az egyebek mellett, ami ellen most tüntetünk” - szögezte le Czibula.
Az ember lassan már félve szólal meg magyarul olyan településeken, ahol az arányunk még mindig 50% fölötti. Ezt nem szabad hagyni! Az Európai Unióban senki sem félhet attól, hogy anyanyelvét használja. Fel kell hívni minden magyar figyelmét arra, hogy őrizze meg, örökítse át és használja anyanyelvét minél több területen, mert joga van hozzá. (...) Igenis éljünk jogainkkal, követeljük azok betartását az utcán, további közterületeken, az üzletekben, hivatalokban és állami intézményekben. Csak ez az, ami meg tudja fordítani a jelenlegi tendenciát. - jelentette ki Czibula.
A hallgatói önkormányzat elnöke kitért a magyar gyerekek szlovák iskolába íratásának veszélyes gyakorlatára is: "Nagy szomorúságot okoz számomra, amikor magyar szülők nem magyar iskolába íratják gyermekeiket. Ezzel a gyermekük magyarságának a sírját ássák meg. (...) ly módon olyan emberekké válhatnak, akik sem az egyik, sem a másik nemzethez nem tartoznak. Olyat is hallottam, hogy azok a tanárok, akik magyar iskolákon tanítanak, egyre nagyobb arányban szlovák iskolába íratják gyermeküket. Ezek szerint ezek a szülők saját magukban és a munkájukban sem bíznak? Számomra ez azt jelenti. Véleményem szerint egyetemünk, a Selye János Egyetem is ezt a folyamatot hivatott megállítani" - szögezte le Czibula.
A történelembe való visszatekintésekkor láthatjuk, a diákság minden korszakban, rezsimben jelentős szerepet töltött be. Ha valami komolyabb változás történt, akkor ott az elmúlt évtizedekben mindig jelentős szerepet vállaltak az egyetemisták. Ennek tudatában reméljük, hogy az itt jelenlévők nem csak végighallgatják amit mondunk, hanem eszerint fognak élni, cselekedni, mert csak így érhetünk el bármit is, ami a javunkat szolgálja - zárta gondolatait Czibula.
Ha Brüsszel komolyan venné saját elveit...
A tüntetésen jelen volt - magánemberként - Szávay István, a Jobbik nemzetpolitkai kabinetjének vezetője is. Szávay lapunknak elmondta: úgy érezte, kötelessége eljönni, hogy részvételével is kiálljon a felvidéki magyarság anyanyelv használati jogaiért. A politikus szerint a szlovák államnyelvtörvény rendelkezései minden jogállamban elfogadhatatlanok lennének. Sajnos jól jellemzi az Európai Unió demokráciafelfogását, hogy Szlovákia lényegében minden retorzió nélkül lábbal tiporhatja magyar állampolgárainak anyanyelvükhöz kapcsolódó jogait. Ha Brüsszel valóban komolyan venné saját alapelveit, akkor már rég szankcionálta volna valahogyan e mélységesen antidemokratikus jogszabály bevezetését, sőt, akár fel is függeszthetnék az ország uniós tagságát, ahogyan Szegedi Csanád, a Jobbik EP-képviselője is javasolta - mutatott rá Szávay.
Információink szerint a szlovák rendőrök feltartóztattak egy csoport fiatalt, akik a határ másik oldaláról igyekeztek a demonstrációra, s közülük hetet elő is állítottak.
barikád.hu
2010.02.25. 00:03
t: 198
Anyanyelvi jogaikért tüntettek a komáromi egyetemisták (videó)
Több százan demonstráltak anyanyelvük szabad használatának jogáért kedd délután Komáromban. A tüntetést a komáromi Selye János Egyetem két hallgatója szervezte. Kezdeményezésükhöz csatlakozott az Anyanyelvünkért Polgári Társulás és az egyetem hallgatói önkormányzata is.Néhány tüntető egyetemista transzparenst tartott kezében. „Az egynyelvű ország gyenge és esendő” - idézte az egyik felirat Szent Istvánt, egy másikon viszont Ąudovít ©túr kijelentése állt szlovák nyelven, miszerint „A nemzetek művelődésének eszköze az anyanyelv”. A szervezők piros-fehér-zöld karszalagot viseltek, többen Felvidék feliratú magyar zászlót tartottak kezükben.
Méri Tamás szervező köszöntőjében hangsúlyozta: nem szlovákellenes, még csak nem is kormányellenes demonstrációra gyűltek össze. Tulajdonképpen még csak nem is a hírhedt nyelvtörvény ellen emeljük fel szavunkat, hiszen a jogszabálytól függetlenül is számos esetben, számos helyzetnem nem használhatjuk szabadon anyanyelvünket - húzta alá Méri. A szervező rámutatott: a vasúti jegy vásárlástól kezdve a hivatali ügyintézésig hosszan sorolhatóak azok a szituációk, amelyekben nem mindig ajánlatos magyarul megszólalni.
Nem kívánunk többet, mint bárki más
Cúth Csaba, az Anyanyelvünkért társulás elnöke idézte a nyelvtörvény szövegét, mely szerint a jogszabály célja a szlovák nyelv védelme. De vajon miért szorul védelemre az allami hivatalos nyelv? - tette fel a költői kérdést Cúth. "Ha körbenézünk például itt, Komáromban, nem találunk olyan táblát, ahol ne szerepelne szlovákul is a szöveg, nincs olyan dolog, amit ne lehetne elintézni szlovák nyelven. Ha körbenézünk, rájövünk, hogy védelemre inkább a nemzeti kisebbségek nyelveinek lenne szüksége” - szögezte le a szónok. Cúth Csaba szerint nem állja meg a helyét az a szlovák érvelés, mely szerint a kisebbségek nyelvét ez a törvény nem is érinti. Valójában az a helyzet, hogy ez a jogszabály sok esetben kifejezetten felülírja a kisebbségi nyelvtörvényt, s elsősorban ez az, amin változtatni kellene - mutatott rá.
Az államnyelvtörvény kisebbség ellenes élét illusztrálandó Cúth idézett a jogszabály végrehajtási utasításából: „A kulturális minisztérium a Szlovák Köztársaság kormányának kétévente beszámol az államnyelv-törvény alkalmazásának helyzetéről a Szlovák Köztársaság területén, amelyben kiértékeli az előző időszakban kiszabott büntetések hatékonyságát, valamint az ebből következő intézkedési javaslatot, különösen azokon a területeken, ahol nagy számban élnek nemzetiségi kisebbségekhez tartozó polgárok.“
Itt bújik ki a szög a zsákból. A Kulturális Minisztérium szerint tehát elsősorban tőlünk kell védeni a szlovák nyelvet, eleve abból a feltételezésből indul ki, hogy nálunk lesz a legtöbb törvénysértés - mutatott rá a polgári társulás elnöke.
Ez olyan, mintha kimondanánk, hogy a korrupcióellenes törvény érvényesülését különösen Trencsénteplic (Vladimir Meciar választókerülete), vagy Zsolna (itt volt polgármester Jan Slota) környékén kellene vizsgálni - ironizált a szónok.
Cúth felidézte a Velencei Bizottság tagjaival folytatott tárgyalásain szerzett tanulságos tapasztalatokat is: "A Velencei Bizotságnak először is el kellett magyaráznunk, hogy a szlovákiai magyarság nem az utóbbi évtizedekben vándorolt ide, mint a nyugat-európai bevándorlók jó része, nem egy erőszakos hatalmi betelepítés maradványai vagyunk, mint az észtországi orosz kisebbség, hanem a szlovákiai magyarság több száz éve él szülőföldjén."
Nem kívánunk többet, mint bárki más Szlovákiában, csupán annyit, hogy ha már tisztes adófizetői vagyunk az országnak, teljes életet élhessünk anyanyelvünkön, hiszen lélekszámunk, múltunk, településszerkezetünk mind ezt indokolják - összegezte törekvéseiket Cúth.
Küzdjenek meg értünk!
Tóth Tímea, a Szlovákiában és Csehországban tanuló magyar egyetemisták országos szervezete, a Diákhálózat képviseletében szólalt fel. „Tisztességes, jogkövető európai polgárok vagyunk, ne hagyjuk megfélemlíteni magunkat!” - jelentette ki, ő is azt hangsúlyozva, tudatosan használni kell anyanyelvünket hivatalos érintkezésnél, ott ahol ezt a törvény lehetővé teszi számunkra. „Ügyeljünk a kétnyelvű feliratok használatára, a hivatalokban való magyar informálódási lehetőségekre. Tanúsítsunk olyan fogyasztói magatartást, ami a környezetünkben levő üzletembereket, és szolgáltatókat arra serkenti, hogy érdekük legyen megfelelni és megküzdeni a magyar ügyfelekért.”
Tóth Tímea szlovákul is elmondta beszéde lényegét. Mint mondta, ezt azért érezte szükségesnek, hogy a szlovák nyilvánosság is megértse a demonstráció célját. (Ez egyben csattanós válasz volt Robert Fico kijelentésére, mely szerint a magyar egyetemistáknak, ahelyett, hogy tüntetnek, inkább "meg kellene tanulniuk végre szlovákul".)
A félelem ellen
Czibula Ádám, a komáromi egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke előljáróban elmondta, amikor úgy döntöttek, hogy támogatják a tüntetést, nem tájékoztatták az egyetem vezetését, ők is a médiából értesültek erről. „Amikor kitudódott a dolog, hogy a kezdeményezést több módon támogatjuk, sokan támadtak minket, ennél pedig sokkal többen mellénk álltak és támogattak. Sokat tűnődtünk azon, mi motiválhatja azokat,akik nem értettek egyet ezzel az ötlettel. Rá kellett jönni arra, hogy a félelem. A félelem valamitől. Valakik az egyetem jövőjét féltették, valakik a jó hírünket, mit szólnak majd Pozsonyban, vagy akár Zsolnán. Ez a félelem az egyebek mellett, ami ellen most tüntetünk” - szögezte le Czibula.
Az ember lassan már félve szólal meg magyarul olyan településeken, ahol az arányunk még mindig 50% fölötti. Ezt nem szabad hagyni! Az Európai Unióban senki sem félhet attól, hogy anyanyelvét használja. Fel kell hívni minden magyar figyelmét arra, hogy őrizze meg, örökítse át és használja anyanyelvét minél több területen, mert joga van hozzá. (...) Igenis éljünk jogainkkal, követeljük azok betartását az utcán, további közterületeken, az üzletekben, hivatalokban és állami intézményekben. Csak ez az, ami meg tudja fordítani a jelenlegi tendenciát. - jelentette ki Czibula.
A hallgatói önkormányzat elnöke kitért a magyar gyerekek szlovák iskolába íratásának veszélyes gyakorlatára is: "Nagy szomorúságot okoz számomra, amikor magyar szülők nem magyar iskolába íratják gyermekeiket. Ezzel a gyermekük magyarságának a sírját ássák meg. (...) ly módon olyan emberekké válhatnak, akik sem az egyik, sem a másik nemzethez nem tartoznak. Olyat is hallottam, hogy azok a tanárok, akik magyar iskolákon tanítanak, egyre nagyobb arányban szlovák iskolába íratják gyermeküket. Ezek szerint ezek a szülők saját magukban és a munkájukban sem bíznak? Számomra ez azt jelenti. Véleményem szerint egyetemünk, a Selye János Egyetem is ezt a folyamatot hivatott megállítani" - szögezte le Czibula.
A történelembe való visszatekintésekkor láthatjuk, a diákság minden korszakban, rezsimben jelentős szerepet töltött be. Ha valami komolyabb változás történt, akkor ott az elmúlt évtizedekben mindig jelentős szerepet vállaltak az egyetemisták. Ennek tudatában reméljük, hogy az itt jelenlévők nem csak végighallgatják amit mondunk, hanem eszerint fognak élni, cselekedni, mert csak így érhetünk el bármit is, ami a javunkat szolgálja - zárta gondolatait Czibula.
Ha Brüsszel komolyan venné saját elveit...
A tüntetésen jelen volt - magánemberként - Szávay István, a Jobbik nemzetpolitkai kabinetjének vezetője is. Szávay lapunknak elmondta: úgy érezte, kötelessége eljönni, hogy részvételével is kiálljon a felvidéki magyarság anyanyelv használati jogaiért. A politikus szerint a szlovák államnyelvtörvény rendelkezései minden jogállamban elfogadhatatlanok lennének. Sajnos jól jellemzi az Európai Unió demokráciafelfogását, hogy Szlovákia lényegében minden retorzió nélkül lábbal tiporhatja magyar állampolgárainak anyanyelvükhöz kapcsolódó jogait. Ha Brüsszel valóban komolyan venné saját alapelveit, akkor már rég szankcionálta volna valahogyan e mélységesen antidemokratikus jogszabály bevezetését, sőt, akár fel is függeszthetnék az ország uniós tagságát, ahogyan Szegedi Csanád, a Jobbik EP-képviselője is javasolta - mutatott rá Szávay.
Információink szerint a szlovák rendőrök feltartóztattak egy csoport fiatalt, akik a határ másik oldaláról igyekeztek a demonstrációra, s közülük hetet elő is állítottak.
barikád.hu
2010.02.25. 00:03
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
