HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > AKTUÁLIS > A Barikád hetilap interjúja Chrudinák Alajossal
A méltatlanul mellőzött, félreállított televíziós újságíró, Chrudinák Alajos szinte változatlannak látja a húsz évvel ezelőtti és a mai politikai- és médiaterrort, és az ilyen közegben kialakult viszonyokat. A lehetséges kiútról, világpolitikáról és a nemzet jövőképéről beszélgetett vele Horváth Ádám a Barikád hetilap két héttel ezelőtti számában.
- A politikai terrorról is beszélgetünk, Önt pedig hosszú ideje nem láttuk a képernyőn, nem olvashattuk írásait. Elüldözésének oka is a politikai terrorhoz köthető.
- 2005-ben távolítottak el a köztelevíziótól. Egy film miatt, amely az Egyesült Államok hadseregének iraki agresszióját, terrorját mutatta be. A hazai politikai terror akkor már javában éreztette a "másként gondolkodókkal": nincs szükség rájuk, mihamarabb menni kell. Távozásom a Gyurcsány-érában, a balliberális Rudi Zoltán tévéelnöki ideje alatt történt.
- Azóta hazai orgánumokban egyáltalán nem engedik megszólalni?
- Nem, és ha alaposan megnézzük, kik irányítják a hazai sajtót, nem nehéz a következtetést levonni: ugyanazok, akik a Kádár-rendszerben, csak eszköztáruk még több aljassággal és magyargyűlölettel bővült. Ez a balliberális oldalnak csúfolt valamire jellemző elsősorban, de a jobboldalnak titulált térfélen sem rózsásabb a helyzet: máig meghatározó háttérszereplő az a Schmidt Mária, aki nem tűri a neki nem tetsző véleményeket, például Izraelről.
- A tévénél a rendszerváltás óta változatlan a helyzet?
- Az MDF-kormány idején egy olyan SZDSZ-es cionistát nevezett ki Antall József a tévé elnökének, akinek a fő feladata a Panoráma megszüntetése volt. Ő volt az, aki - többek között - megakadályozta Szaniszló Ferenc dokumentumfilmjének levetítését, amely a délvidéki, tito-i vérengzést mutatta be, ahol negyven-ötvenezer magyart ártatlanul lemészároltak. De az úgynevezett rendszerváltás óta temérdek hasonló "szakember" tevékenykedett a köztévénél, említhetem például a mai napig a képernyőről bambuló Betlen Jánost vagy a szakmához, de főleg a külpolitikához teljesen dilettáns izraeli-magyar kettős állampolgárt, Szenes Andreát. Ő egyszer egy Izraelről szóló dokumentumfilmem kapcsán képes lett volna behívni az izraeli nagykövetet, hogy készítsek vele az anyaghoz interjút, holott ez dokumentumfilmnél távolról sem kötelező. Az elmúlt húsz évben négyszer is leváltottak, vagy félreállítottak. Horváth Ádám például elküldött tudósítónak Jordániába kamera és operatőr nélkül.
- A "jobboldalról" is elmondhatóak hasonlók?
- Vegyük például a Fidesz holdudvarának máig igen fontos közszereplőjét, az említett Schmidt Mária utasításait végrehajtó Csermely Pétert. Fontos cenzor volt a köztévénél, majd a Fidesz-kormány veresége után a Magyar Nemzethez, később a Hír Tévé-hez került. Ő a tipikus pártkáder mintapéldánya, egy érdekkör szervilis kiszolgálója.
- A Panoráma méltán volt a legnépszerűbb műsor, amely nem csupán külpolitikával foglalkozott.
- Már 1972-től foglalkoztunk a határon túli magyarság ügyeivel, a magyar sorskérdésekkel, Trianonnal, a Benes-dekrétumokkal. Ezt nem tudták megakadályozni. A szocializmus idején szembementünk az akkori irányzattal, bíráltuk a rendszert és a politikusokat.
- Létezik Ön szerint "objektív sajtó"?
- Nem, és nem is létezhet. A sajtónak szubjektívnek kell lennie a magyar ügyek iránt. A médiának nemzeti sorskérdések szemszögéből kellene bemutatnia a világot, magyar szemmel. Ugyanez vonatkozik a történelmi tényekre, mint például a zsidók holokausztjára is. Más kérdés persze, hogy az SZDSZ és a cionisták csak egyféle holokausztról akarnak tudni, de a médiának felelőssége és feladata bemutatni az olyan magyar sorstragédiákat, amelyek eddig nagyon mélyen el lettek hallgatva. Az ideális sajtó nem lehet objektív, mert a magyarság érdekei szubjektívek, ezeknek a mentén kellene követni az igazságkutatást, az oknyomozást. Ezeknek az érdekeknek és értékeknek a mentén bemutatni a világot nem sovinizmus.
- Ennek a megvalósulásához mi hiányzik elsősorban?
- Kezdjük az erkölccsel. A sajtópolitikának, az oktatáspolitikának és a társadalompolitikának erkölcsösnek kell lennie, ennek egyelőre jelét sem látom, mi több, az elmúlt húsz évben szinte a nullára redukálódott. A sajtó tematikáját erkölcsi alapelvek mentén kell megszabni. Foglalkozni kell a hagyományainkkal. Tisztázni kell a nemzet múltját, és az ahhoz való viszonyulást. Erre jó példa a fentebb említett Hankiss-eset is, amikor a film letiltásakor a "Hideg napokra" hivatkozott (amiről egyébként korábban már készült dokumentumfilm), ugyanis szerinte 40-50 ezer ártatlan magyar meggyilkolása egyenértékű a csendőrök 1942-es délvidéki bevonulásával, ami ugyan követelt halálos áldozatokat, de nem említhető egy lapon a szerbek kegyetlen vérengzésével.
- A bűn relativizálása a véleményformálók kedvenc eszközeinek egyike.
- Igen, a nemzet ügyeiről, a magyar kérdésekről, a magyar tragédiákról vagy örömökről tájékoztatni bűn. De például szerintük az izraeliek genocídiuma a palesztinok és a környező népek ellen nem bűn. Itt visszatértünk az origóhoz, az erkölcshöz.
- Milyen jövőkép lenne az ideális a sajtónak és az országnak?
- A kettőt szétválasztani aligha lehet. Jövőkép és nemzetstratégia kell, amely perspektívákat ad a közeli és távoli jövőre. A pesszimizmusba nyomorított magyarság kilábalására van szükség, de a lehető leggyorsabban. A kezdeti tűzoltómunka után olyan alaptervet kell kidolgozni, amely a családokra és azok jövőjére épít. Ez volt mindig is, és csak ez lehet az alapsejtje a társadalomnak. A határon túli magyarokkal újra kell értelmezni a kapcsolatot, és a nemzet jövőjének az építésében kulcsszerepet kell nekik szánni.
- A világtérképen – képletesen - hol van hazánk valódi helye?
- Semmiképp sem ott, ahol jelenleg, és ahogy egyesek láttatni próbálják és éreztetni a "legyünk kicsik" szemléletet. A nemzet helyét meg kell találni, ahogy szerepét és kapcsolatrendszerét is. A politikai, gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat újra kell gondolni. A szabadságért küzdő népeket támogatni kell, az Egyesült Államok és Izrael gyarmatosító politikája ellen pedig minden lehetséges fórumon fel kell lépni. A jövő társadalmát csak az ifjúságra lehet építeni és a dolgozó, termelő emberre. Ehhez persze a munkának újra értelmet kell adni, mert a feltételeit ellehetetlenítették, az emberektől pedig elvették az alkotás örömét.
Chrudinák Alajos 1937-ben született. Érettségi után Moszkvában, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetben tanult 1955-56 között. Az 56-os forradalom során Nagy Imre vonalával szimpatizált, ezért egy évre bebörtönözték, majd kitiltották az ország összes egyeteméről. Később az ELTE BTK sémi filológiai tanszékén tanított. Dolgozott a rádiónál és a köztelevíziónál, a külpolitikai szerkesztőség helyettes vezetője 1972-1977 között, és a Panoráma, Nemzetközi Stúdió, Parabola című műsorainak a főszerkesztője 1994-1998-ig. A televízió közel-keleti tudósítója 1977-1994 között. Az MTV főmunkatársa, vezetője volt. Temérdek sajtó- és filmfesztivál-díja mellett megkapta az Opus-díjat, a Széchenyi-emlékdíjat, az 56-os Hősök Nagyjelvényét. A Panoráma stábjával bejárta a világ krízishelyzeteit (forradalmak, átmenetek, puccsok, Öböl-háború stb.). Az ő kiállásnak köszönhető, hogy az MTV 1989-ben leadta az erdélyi falurombolások bírálatát Tőkés Lászlótól. Majd az 1989-es romániai forradalom idején is közvetítettek, elsőként megszerezve a Ceauşescu-per filmfelvételeit.
Az interjú megjelent a Bar!kád két héttel ezelőtti számában. A friss hetilap mától kapható az újságárusoknál.
barikad.hu
2010.02.11. 10:53
t: 1818
A Barikád hetilap interjúja Chrudinák Alajossal
A méltatlanul mellőzött, félreállított televíziós újságíró, Chrudinák Alajos szinte változatlannak látja a húsz évvel ezelőtti és a mai politikai- és médiaterrort, és az ilyen közegben kialakult viszonyokat. A lehetséges kiútról, világpolitikáról és a nemzet jövőképéről beszélgetett vele Horváth Ádám a Barikád hetilap két héttel ezelőtti számában.- A politikai terrorról is beszélgetünk, Önt pedig hosszú ideje nem láttuk a képernyőn, nem olvashattuk írásait. Elüldözésének oka is a politikai terrorhoz köthető.
- 2005-ben távolítottak el a köztelevíziótól. Egy film miatt, amely az Egyesült Államok hadseregének iraki agresszióját, terrorját mutatta be. A hazai politikai terror akkor már javában éreztette a "másként gondolkodókkal": nincs szükség rájuk, mihamarabb menni kell. Távozásom a Gyurcsány-érában, a balliberális Rudi Zoltán tévéelnöki ideje alatt történt.
- Azóta hazai orgánumokban egyáltalán nem engedik megszólalni?
- Nem, és ha alaposan megnézzük, kik irányítják a hazai sajtót, nem nehéz a következtetést levonni: ugyanazok, akik a Kádár-rendszerben, csak eszköztáruk még több aljassággal és magyargyűlölettel bővült. Ez a balliberális oldalnak csúfolt valamire jellemző elsősorban, de a jobboldalnak titulált térfélen sem rózsásabb a helyzet: máig meghatározó háttérszereplő az a Schmidt Mária, aki nem tűri a neki nem tetsző véleményeket, például Izraelről.
- A tévénél a rendszerváltás óta változatlan a helyzet?
- Az MDF-kormány idején egy olyan SZDSZ-es cionistát nevezett ki Antall József a tévé elnökének, akinek a fő feladata a Panoráma megszüntetése volt. Ő volt az, aki - többek között - megakadályozta Szaniszló Ferenc dokumentumfilmjének levetítését, amely a délvidéki, tito-i vérengzést mutatta be, ahol negyven-ötvenezer magyart ártatlanul lemészároltak. De az úgynevezett rendszerváltás óta temérdek hasonló "szakember" tevékenykedett a köztévénél, említhetem például a mai napig a képernyőről bambuló Betlen Jánost vagy a szakmához, de főleg a külpolitikához teljesen dilettáns izraeli-magyar kettős állampolgárt, Szenes Andreát. Ő egyszer egy Izraelről szóló dokumentumfilmem kapcsán képes lett volna behívni az izraeli nagykövetet, hogy készítsek vele az anyaghoz interjút, holott ez dokumentumfilmnél távolról sem kötelező. Az elmúlt húsz évben négyszer is leváltottak, vagy félreállítottak. Horváth Ádám például elküldött tudósítónak Jordániába kamera és operatőr nélkül.
- A "jobboldalról" is elmondhatóak hasonlók?
- Vegyük például a Fidesz holdudvarának máig igen fontos közszereplőjét, az említett Schmidt Mária utasításait végrehajtó Csermely Pétert. Fontos cenzor volt a köztévénél, majd a Fidesz-kormány veresége után a Magyar Nemzethez, később a Hír Tévé-hez került. Ő a tipikus pártkáder mintapéldánya, egy érdekkör szervilis kiszolgálója.
- A Panoráma méltán volt a legnépszerűbb műsor, amely nem csupán külpolitikával foglalkozott.
- Már 1972-től foglalkoztunk a határon túli magyarság ügyeivel, a magyar sorskérdésekkel, Trianonnal, a Benes-dekrétumokkal. Ezt nem tudták megakadályozni. A szocializmus idején szembementünk az akkori irányzattal, bíráltuk a rendszert és a politikusokat.
- Létezik Ön szerint "objektív sajtó"?
- Nem, és nem is létezhet. A sajtónak szubjektívnek kell lennie a magyar ügyek iránt. A médiának nemzeti sorskérdések szemszögéből kellene bemutatnia a világot, magyar szemmel. Ugyanez vonatkozik a történelmi tényekre, mint például a zsidók holokausztjára is. Más kérdés persze, hogy az SZDSZ és a cionisták csak egyféle holokausztról akarnak tudni, de a médiának felelőssége és feladata bemutatni az olyan magyar sorstragédiákat, amelyek eddig nagyon mélyen el lettek hallgatva. Az ideális sajtó nem lehet objektív, mert a magyarság érdekei szubjektívek, ezeknek a mentén kellene követni az igazságkutatást, az oknyomozást. Ezeknek az érdekeknek és értékeknek a mentén bemutatni a világot nem sovinizmus.
- Ennek a megvalósulásához mi hiányzik elsősorban?
- Kezdjük az erkölccsel. A sajtópolitikának, az oktatáspolitikának és a társadalompolitikának erkölcsösnek kell lennie, ennek egyelőre jelét sem látom, mi több, az elmúlt húsz évben szinte a nullára redukálódott. A sajtó tematikáját erkölcsi alapelvek mentén kell megszabni. Foglalkozni kell a hagyományainkkal. Tisztázni kell a nemzet múltját, és az ahhoz való viszonyulást. Erre jó példa a fentebb említett Hankiss-eset is, amikor a film letiltásakor a "Hideg napokra" hivatkozott (amiről egyébként korábban már készült dokumentumfilm), ugyanis szerinte 40-50 ezer ártatlan magyar meggyilkolása egyenértékű a csendőrök 1942-es délvidéki bevonulásával, ami ugyan követelt halálos áldozatokat, de nem említhető egy lapon a szerbek kegyetlen vérengzésével.
- A bűn relativizálása a véleményformálók kedvenc eszközeinek egyike.
- Igen, a nemzet ügyeiről, a magyar kérdésekről, a magyar tragédiákról vagy örömökről tájékoztatni bűn. De például szerintük az izraeliek genocídiuma a palesztinok és a környező népek ellen nem bűn. Itt visszatértünk az origóhoz, az erkölcshöz.
- Milyen jövőkép lenne az ideális a sajtónak és az országnak?
- A kettőt szétválasztani aligha lehet. Jövőkép és nemzetstratégia kell, amely perspektívákat ad a közeli és távoli jövőre. A pesszimizmusba nyomorított magyarság kilábalására van szükség, de a lehető leggyorsabban. A kezdeti tűzoltómunka után olyan alaptervet kell kidolgozni, amely a családokra és azok jövőjére épít. Ez volt mindig is, és csak ez lehet az alapsejtje a társadalomnak. A határon túli magyarokkal újra kell értelmezni a kapcsolatot, és a nemzet jövőjének az építésében kulcsszerepet kell nekik szánni.
- A világtérképen – képletesen - hol van hazánk valódi helye?
- Semmiképp sem ott, ahol jelenleg, és ahogy egyesek láttatni próbálják és éreztetni a "legyünk kicsik" szemléletet. A nemzet helyét meg kell találni, ahogy szerepét és kapcsolatrendszerét is. A politikai, gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat újra kell gondolni. A szabadságért küzdő népeket támogatni kell, az Egyesült Államok és Izrael gyarmatosító politikája ellen pedig minden lehetséges fórumon fel kell lépni. A jövő társadalmát csak az ifjúságra lehet építeni és a dolgozó, termelő emberre. Ehhez persze a munkának újra értelmet kell adni, mert a feltételeit ellehetetlenítették, az emberektől pedig elvették az alkotás örömét.
Chrudinák Alajos 1937-ben született. Érettségi után Moszkvában, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetben tanult 1955-56 között. Az 56-os forradalom során Nagy Imre vonalával szimpatizált, ezért egy évre bebörtönözték, majd kitiltották az ország összes egyeteméről. Később az ELTE BTK sémi filológiai tanszékén tanított. Dolgozott a rádiónál és a köztelevíziónál, a külpolitikai szerkesztőség helyettes vezetője 1972-1977 között, és a Panoráma, Nemzetközi Stúdió, Parabola című műsorainak a főszerkesztője 1994-1998-ig. A televízió közel-keleti tudósítója 1977-1994 között. Az MTV főmunkatársa, vezetője volt. Temérdek sajtó- és filmfesztivál-díja mellett megkapta az Opus-díjat, a Széchenyi-emlékdíjat, az 56-os Hősök Nagyjelvényét. A Panoráma stábjával bejárta a világ krízishelyzeteit (forradalmak, átmenetek, puccsok, Öböl-háború stb.). Az ő kiállásnak köszönhető, hogy az MTV 1989-ben leadta az erdélyi falurombolások bírálatát Tőkés Lászlótól. Majd az 1989-es romániai forradalom idején is közvetítettek, elsőként megszerezve a Ceauşescu-per filmfelvételeit.
Az interjú megjelent a Bar!kád két héttel ezelőtti számában. A friss hetilap mától kapható az újságárusoknál.
barikad.hu
2010.02.11. 10:53
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
