HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
HIRDETÉS
HÍREK > AKTUÁLIS > Medián: a BKV-sztrájk a fővárosaik többségének bosszúságot okozott
A BKV-sofőrök munkabeszüntetése a fővárosiak négyötödét akadályozza napi teendőinek elvégzésében, a sztrájkot mégis sokan elfogadhatónak tartották, és a kialakult helyzet miatt a legtöbben a BKV vezetését, illetve a politikusokat hibáztatják.
A sztrájk miatt ugyanakkor a legtöbben (48 százalék) a tömegközlekedési cég vezetőségét tartják elsősorban felelősnek, további 39 százalék pedig a vezető politikusokat (nagyjából fele-fele arányban a főváros vezetését, illetve a kormányt). A sztrájkoló BKV-dolgozókat mindössze 11 százalék (igaz, ezen belül az MSZP-szavazók 24 százaléka) hibáztatja.
A fővárosiak szemében egyértelműen a BKV-sztrájk volt az elmúlt hetek legfontosabb közéleti, politikai eseménye: a megkérdezettek 76 százaléka említette, több mint két és félszer annyian, mint a további vezető híreket (H1N1-járvány, BKV-s botrányok, benzinár emelkedése). Csaknem minden válaszadó tudta, hogy a sztrájk a buszközlekedést érinti, és a villamosokat is ötből négyen említették, míg a HÉV-ről és a metróról 19, illetve 12 százalék tudta úgy, hogy érintett a sztrájkban.
A sztrájk a megkérdezettek négyötödét akadályozta napi teendőinek elvégzésében (közülük minden másodikat jelentős mértékben), emellett a döntő többség úgy gondolja, hogy a város életében is jelentős fennakadást okozott. (Egyébként a megkérdezettek 55 százaléka több százezerre, 22 százalék pedig több millióra becsülte a munkabeszüntetés miatt hátrányosan érintettek számát.) Ez érthető is, hiszen egy átlagos napon a megkérdezettek 72 százaléka használ valamilyen tömegközlekedési járművet. Ezen belül busszal 48, villamossal 36 százalék szokott utazni, ám az arányuk most, a munkabeszüntetés idejére 16-17 százalékra csökkent. Ezzel szemben számottevően nőtt az autósok és a gyalog közlekedők aránya (az előbbieké 25-ről 34 százalékra, az utóbbiaké 8-ról 27 százalékra), minden tizedik válaszadó pedig a sztrájk idejére inkább otthon marad.
A busz- és villamosvezetők sztrájkja persze a legtöbbek számára nem csak a közlekedés módját, hanem időtartamát is megváltoztatta: most a munkába vagy iskolába járóknak kevesebb mint háromtizede tud fél órán belül beérni, míg „békeidőben” ez az arány 62 százalék. A munkába járás átlagos időtartama bő félóráról 50 percre nőtt. Összességében a munkába vagy iskolába járók háromnegyede esetében nőtt az odautazásra fordított idő (átlagosan 24 perccel), és csak 18 százaléknál nem változott.
A sztrájk okairól viszont kevésbé egyértelmű a lakosság tájékozottsága: bár a megkérdezettek kétharmada említette a béren kívüli juttatások problémáját, 46 százalék úgy tudja, a sofőrök béremelésért harcolnak, míg a mindennapi munkavégzés szabályozását 17 százalék említette, egyéb okokat (köztük a járműpark rossz állapotát) összesen 3 százalék említett. A béren kívüli juttatások mértéke miatt tartott munkabeszüntetés ezzel együtt is jócskán megosztja a közvéleményt: szinte ugyanannyian tartják elfogadhatatlannak, mint ahányan el tudják fogadni (50, illetve 46 százalék). Ezzel ellentétben a vasutasok szolidaritásból tartott sztrájkját már jóval kevesebben tolerálják: ezt a lépést csak minden harmadik válaszadó helyeselte.
Érdekes módon a BKV-sztrájk megítélésében nincs kimutatható különbség aszerint, hogy a válaszadó szokta-e használni a tömegközlekedést, vagy nem. A véleményeket inkább a pártpreferencia befolyásolja: a Fidesz- és Jobbik-szavazók többsége (61, illetve 55 százaléka) elfogadhatónak tartja a sofőrök munkabeszüntetését.
Akik elfogadhatónak tartják a BKV-sztrájkot, azok ebben viszonylag következetesek is: bár az összes válaszadó 59 százaléka szerint a BKV dolgozóinak tudomásul kellene venniük a mostani nehezebb helyzetet, a sztrájkot elfogadhatónak tartók négyötöde szerint a dolgozóknak harcolniuk kell azért, hogy a béren kívüli juttatásaik ne legyenek alacsonyabbak, mint az elmúlt évben.
hirado
2010.01.18. 11:35
t: 147
Medián: a BKV-sztrájk a fővárosaik többségének bosszúságot okozott
A BKV-sofőrök munkabeszüntetése a fővárosiak négyötödét akadályozza napi teendőinek elvégzésében, a sztrájkot mégis sokan elfogadhatónak tartották, és a kialakult helyzet miatt a legtöbben a BKV vezetését, illetve a politikusokat hibáztatják. A sztrájk miatt ugyanakkor a legtöbben (48 százalék) a tömegközlekedési cég vezetőségét tartják elsősorban felelősnek, további 39 százalék pedig a vezető politikusokat (nagyjából fele-fele arányban a főváros vezetését, illetve a kormányt). A sztrájkoló BKV-dolgozókat mindössze 11 százalék (igaz, ezen belül az MSZP-szavazók 24 százaléka) hibáztatja.
A fővárosiak szemében egyértelműen a BKV-sztrájk volt az elmúlt hetek legfontosabb közéleti, politikai eseménye: a megkérdezettek 76 százaléka említette, több mint két és félszer annyian, mint a további vezető híreket (H1N1-járvány, BKV-s botrányok, benzinár emelkedése). Csaknem minden válaszadó tudta, hogy a sztrájk a buszközlekedést érinti, és a villamosokat is ötből négyen említették, míg a HÉV-ről és a metróról 19, illetve 12 százalék tudta úgy, hogy érintett a sztrájkban.
A sztrájk a megkérdezettek négyötödét akadályozta napi teendőinek elvégzésében (közülük minden másodikat jelentős mértékben), emellett a döntő többség úgy gondolja, hogy a város életében is jelentős fennakadást okozott. (Egyébként a megkérdezettek 55 százaléka több százezerre, 22 százalék pedig több millióra becsülte a munkabeszüntetés miatt hátrányosan érintettek számát.) Ez érthető is, hiszen egy átlagos napon a megkérdezettek 72 százaléka használ valamilyen tömegközlekedési járművet. Ezen belül busszal 48, villamossal 36 százalék szokott utazni, ám az arányuk most, a munkabeszüntetés idejére 16-17 százalékra csökkent. Ezzel szemben számottevően nőtt az autósok és a gyalog közlekedők aránya (az előbbieké 25-ről 34 százalékra, az utóbbiaké 8-ról 27 százalékra), minden tizedik válaszadó pedig a sztrájk idejére inkább otthon marad.
A busz- és villamosvezetők sztrájkja persze a legtöbbek számára nem csak a közlekedés módját, hanem időtartamát is megváltoztatta: most a munkába vagy iskolába járóknak kevesebb mint háromtizede tud fél órán belül beérni, míg „békeidőben” ez az arány 62 százalék. A munkába járás átlagos időtartama bő félóráról 50 percre nőtt. Összességében a munkába vagy iskolába járók háromnegyede esetében nőtt az odautazásra fordított idő (átlagosan 24 perccel), és csak 18 százaléknál nem változott.
A sztrájk okairól viszont kevésbé egyértelmű a lakosság tájékozottsága: bár a megkérdezettek kétharmada említette a béren kívüli juttatások problémáját, 46 százalék úgy tudja, a sofőrök béremelésért harcolnak, míg a mindennapi munkavégzés szabályozását 17 százalék említette, egyéb okokat (köztük a járműpark rossz állapotát) összesen 3 százalék említett. A béren kívüli juttatások mértéke miatt tartott munkabeszüntetés ezzel együtt is jócskán megosztja a közvéleményt: szinte ugyanannyian tartják elfogadhatatlannak, mint ahányan el tudják fogadni (50, illetve 46 százalék). Ezzel ellentétben a vasutasok szolidaritásból tartott sztrájkját már jóval kevesebben tolerálják: ezt a lépést csak minden harmadik válaszadó helyeselte.
Érdekes módon a BKV-sztrájk megítélésében nincs kimutatható különbség aszerint, hogy a válaszadó szokta-e használni a tömegközlekedést, vagy nem. A véleményeket inkább a pártpreferencia befolyásolja: a Fidesz- és Jobbik-szavazók többsége (61, illetve 55 százaléka) elfogadhatónak tartja a sofőrök munkabeszüntetését.
Akik elfogadhatónak tartják a BKV-sztrájkot, azok ebben viszonylag következetesek is: bár az összes válaszadó 59 százaléka szerint a BKV dolgozóinak tudomásul kellene venniük a mostani nehezebb helyzetet, a sztrájkot elfogadhatónak tartók négyötöde szerint a dolgozóknak harcolniuk kell azért, hogy a béren kívüli juttatásaik ne legyenek alacsonyabbak, mint az elmúlt évben.
hirado
2010.01.18. 11:35
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
- Fekete füst Ahmedabad felett – elnémult a világ
- A vészkijáraton ugrott ki az indiai repülőgép-katasztrófa egyetlen túlélője a rendőrség szerint
- Nyitott ajtóval száguldott egy sebesvonat Budapesttől egészen Székesfehérvárig
- Inkasszálták Budapest számláját, Karácsony Gergely rendkívüli sajtótájékoztatót tartott
- Dráma Parajdon – átszakadtak az utolsó védőgátak, betört a víz a Telegdy-bányába is
HIRDETÉS
