HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > Skála kopp
Valósággal szétspricceltek a dolgozók múlt szerdán a Skála fehérvári úti központjából: aki tehette, vette a kabátját és távozott közvetlenül azután, hogy elbocsátásokat jelentett be a Skála Divatház Rt., az érintettek ugyanis nem akarták rögtön átvenni a felmondólevelüket. Az áruházlánci központ száz alkalmazottjából harmincnak köszönték meg máris a munkáját, de az aznap gazdasági igazgatóból vezérigazgatóvá előléptetett Kiss István szerint ez nem jelenti azt, hogy az év folyamán ne folytatódna a létszámcsökkentés.
Jön az árverező?
A láncot birtokló Skála Coop Rt. vezetése radikális átalakításra szánta el magát. A további leépítéstől tartó dolgozók úgy értesültek, hogy a Skála-üzletek 80 százalékát, magyarán a vidéki áruházakat eladják, s ha ez tárgyalásos úton nem megy, akkor elárverezik. A Budai Skálát egyenesen ledózerolják, mert egy befektető új bevásárlóközpontot épít a helyén. A bennfentesek szerint a Luxus Áruházra, illetve a Skála Metróra egy düsseldorfi székhelyű áruházlánc, a Peek & Cloppenburg tulajdonosai fenik a fogukat.
Kiss István szerint azonban szó sincs árverezésről. A vidéki áruházakat egy - még meg nem nevezhető - bérlőnek adják át, amely nem csak a dolgozókat veszi át teljes számban, hanem a készleteket is, és folytatja a „kiskereskedelmi tevékenységet". A titokzatos bérlőről a vezérigazgató annyit árult el, hogy nem azonos a Corvin áruházba február 15-ével betelepülő, a Rákóczi úton és a Deák téren már működő Tranzit Outlet Kft.-vel. Lapunk más forrásból egyébként úgy értesült: a bérlő a kínai Jin Wen Kft. Az átadást két ütemben tervezik, áprilisban négy, szeptemberben további három áruházat vehet birtokba a bérlő, aki 2 éven belül a tulajdonjogot is megszerzi. Ekkortól már nem Skála logót viselnek majd az üzletek.
Egyre rövidebb áruházlánc
A Budai Skála lebontásáról csak azt közölte a vezérigazgató, hogy a működtetésére szóló, határozatlan idejű bérleti szerződés egyelőre érvényes, s ez a Luxus Áruházzal kapcsolatban is elmondható. Elekes András, az ING ingatlanfejlesztő társaságának ügyvezető igazgatója viszont megerősítette, hogy 2006 második felében megkezdik egy új bevásárlóközpont előkészítését, s 2007-ben lebontják az áruházat.
A lépéssel tovább „rövidül" az 1999-ben - a 7 Skála és a 20 Centrum áruház egyesítésekor - még 27 tagú (2004-ben viszont, a Luxussal együtt, már csak 16 tagú) hálózat. A Skála-lánc kurtítása 2002 szeptembere - az áruházakat jelenleg is üzemeltető Skála Divatház Rt. megalakulása - óta szinte folyamatos. Legutóbb, január 31-i dátummal 80 dolgozónak mondtak fel, mert decemberben a lánc tulajdonosa, a Skála Coop Rt. nem csak a Corvint adta bérbe a Tranzit Outletnek, hanem az újpesti áruházát is egy kínai vállalkozó csoportnak. A kispestit pedig már el is adta, szintén kínai befektetőknek.
Nem a Skála az egyetlen ruházati lánc, amelyik kénytelen visszavonulót fújni a magyarországi - a német átlagnak alig a negyedét kitevő - szerény vásárlóerő miatt rohamosan terjedő kínai boltok előtt. A távozók sorát annak idején a Kleider Bauer nyitotta meg, legutóbb pedig - éppen a Skála-Centrummal befürdött Tengelmann példáját követve - a francia Vivarte SA tulajdonában lévő La Halle kezdte meg a csendes kivonulást. A La Halle Hungária Kft. az 1999-es magyarországi színrelépés óta veszteséges, emiatt az utolsó egy év alatt 17 üzletéből 7-et bezárt, egyebek között a Tesco bevásárlóközpontokban lévő kettőt is. Január végére a megmaradt szaküzletek készleteinek végkiárusítása is befejeződik.
Tavaly még úgy tűnt, a konkurens távozásánál keresve sem találhatott volna jobb alkalmat a két éve még piacvezető Skála Divatház Rt., hogy végre megvalósítsa az akkori vezérigazgató, Karácsonyi András dédelgetett tervét, és „beköltözzön" a bevásárlóközpontokba. Az üzletek átvételéhez kapóra is jött volna, hogy azonos a profil, így a Skála még a berendezések zömét, a polcokat is használhatta volna, megtöltve azokat a már bezárt, eladott Skála áruházak megmaradt jókora készleteivel. Állítólag a „minőségi" cserét a Skála néhány százmillió forintból megúszhatta volna, de nem így történt. Karácsonyi András tavaly nyáron váratlanul távozott a divatházi bőrfotelből, és a La Halle terv, legalábbis ebben a formában, dugába dőlt. A La Halle üzletek ugyanis nem a Skála Divatház kezébe kerültek, hanem a tulajdonos Skála Coop Rt.-t közvetetten - a Callum Rt.-n keresztül - birtokló Capital Pénzügyi Tanácsadó Rt.-hez. A Skála Divatház mellett egyebek között a Libri Kft.-t, a Magyar Nagylexikon Rt.-t és az S-Modellt is irányító Capital-csoport - információnk szerint - Libri könyvesboltokat és Marks & Spencer szaküzleteket nyit majd a La Halle üzletek helyén.
Növekvő veszteségek
Míg a Skála Divatház 2002-es első csonka évében (szeptembertől az év végéig) 7,8 milliárd forintos árbevétellel 53 millió forint mérleg szerinti eredményt ért el, a 2003-as első teljes évben kétszer akkora árbevétel mellett 682 millió forint veszteséggel zárt. Karácsonyi korábban úgy nyilatkozott, hogy 2002 egészében - a Skála Divatház létrehozása előtti adatokat is figyelembe véve - 1,5 milliárd forint veszteséget ért el az üzletlánc, de a múlt évre már félmilliárd forint nyereséget tervezett. Információnk szerint viszont akár kétmilliárdos veszteséget is mutathat majd a még készülő 2004-es mérleg.
A vezérigazgató a nyáron vette a kalapját, amikor a tulajdonosok szerinte nem akartak további pénzt adni a stratégia folytatására. Úgy tudjuk, akkor már a tulajdonosok is meg akartak válni tőle - pedig korábban baráti viszonyt ápoltak Karácsonyival. Szakmabeliek arra mutatnak rá, hogy a multiknál tapasztalatot szerzett menedzserek - amilyen Karácsonyi is volt, hiszen a Drogerie Markttól igazolt át a Skálához - nem feltétlen alkalmasak egy magyar cég felvirágoztatására. Az ilyen vezetők ugyanis csak a hozott nyugati panelekből építkeznek, szerepük a legtöbbször a központi döntések végrehajtására korlátozódik. Nem feladatuk a stratégiaalkotás, ez a külföldi központban dől el, itthon viszont nekik kellene ezt meghatározni. Ráadásul nem csak a távozó La Halle példa arra, hogy nem mindenhol használhatóak a tréningeken begyakorolt trükkök, általános módszerek, annyira eltér a hazai vevő és piac a nyugatitól. Kreatív, az itteni viszonyokat és kereskedelmi fogásokat ismerő „facér" vezetőt viszont - pláne egy magyar befektetők kezében szűkös pénzügyi keretekkel működő lánchoz - lámpással sem találni. A Figyelő információi szerint Karácsonyi távozása után a Skála tulajdonosai fejvadásszal is kerestettek új vezérigazgatót, alkalmas jelölt azonban nem akadt.
Ellentétes érdekek
„Nem hiszem, hogy sok olyan menedzser van Magyarországon, aki egy ilyen romhalmazból évente egymilliárd forintos eredményjavulást tudott volna elérni, mindenfajta külső invesztíciós forrás nélkül" - vág vissza Karácsonyi András a kritikára. Szerinte ennek éppen az ellenkezője igaz. Mint mondja, a Skála márkanév imázsa is bizonyítottan sokat javult abban a három évben, ami az általa kitalált és - félig - megvalósított új marketingstratégiának volt köszönhető, beleértve a „shop-in-shop" rendszert, a feljebb pozicionálást és az új választékpolitikát. Bár elismeri, hogy a lánc összforgalma csökkent a leépítések miatt, ám a ruházati szegmensben az ádáz konkurenciaharc ellenére a Skála szerinte javította piaci részesedését. Mindezek miatt Karácsonyi András visszautasít minden olyan véleményt, amely azt feltételezi róla, hogy hiányzik belőle a kreativitás. Sőt, büszkén vállalja, hogy a reorganizáció és a válságmenedzselés sikeres volt, amit azzal igazol, hogy távozását követően - amikor a vállalat irányítását Somfai Róbert vette át - a veszteség újra a 2 milliárdos szintre kúszott vissza fél év alatt.
A tulajdonosokkal kialakult konfliktus fő okának azt tartja, hogy az ingatlanhasznosítási érdekek gyakorta keresztezték a kereskedelmieket. Egy-egy áruház ingatlanhozama sokszor többszöröse lehet annak a kereskedelmi haszonnak, amelyet az ma realizál, de az áruház bezárása ellehetetleníti a kereskedelmet. A legjobb példa erre a Skála Buda vagy a Luxus Áruház. Karácsonyi szerint a másik ok, hogy amíg a multik tulajdonosa valóban „csak" tulajdonos, a magyar cégek újdonsült gazdái a lehető legoperatívabb szinten is bele akarnak szólni a vezetésbe, sokszor szakmai ismeretek nélkül.
Egy fillért sem forgattak vissza
„Miután a kereskedelmi részvénytársaságban 25 százalékos részesedésem volt, szinte én voltam az egyetlen, aki a láncot egyben akartam tartani, sőt fejleszteni" - állítja Karácsonyi, hozzátéve, hogy a többségi tulajdonosok, akik az ingatlanhasznosító társaságban 100 százalékban részesedtek, már nem mindig így vélekedtek. Az ellentmondás akkor éleződött ki, amikor egy-egy házat eladtak, és a korábbi ígéretek ellenére egy fillér sem került vissza a Divatház által üzemeltetett épületek felújítására.
A volt vezérigazgató állítja, hogy az általa korábban becsült 3 milliárd forintra sem lett volna szükség, mert azt még a teljes hálózatra (azaz 23 házra) állapította meg, s ezek közül például a kispesti, az újpesti, a tatabányai felújítása valóban célszerűtlen lett volna. Ezek bezárásával Karácsonyi András is egyetértett, a forgalomkiesés ellensúlyozására találta ki a bevásárlóközpontokban végrehajtandó expanziót.
A Skála számára a „La Halle-terv" lehetett volna talán az utolsó lehetőség a bevásárlóközpontok meghódítására. Friss erő, új helyszín kellett, mert az image megporosodott. Hiába volt hajdanában piacvezető a vállalat, a vezetés nem áldozott eleget a márkanév felfrissítésére. Karácsonyi szerint a Skála ezért került hátrányba a kilencvenes években érkezett külföldi márkákkal szemben.
Fényesítés ímmel-ámmal
Ha nem is költöttek a célra eleget, a Skálát birtokló hazai tulajdonosok erejükhöz mérten azért próbálták fényesíteni a márkát. Az arculatváltási stratégia során a tavaly tavasszal átadott pécsivel együtt az egri, kecskeméti, miskolci, szegedi áruház megfiatalítására 450 millió forintot akart fordítani a Skála. Nem csak a környezeten próbáltak javítani, a megcélzott 20-45 éves „trendi" vevőkör meghódítására a tudatos image-építés részeként nyugati prémium márkák (Gerry Weber, Apriori, Bugatti) betelepítése is megkezdődött.
A nagy ugráshoz, a márkaáruházak teljes megújításához és a bevásárlóközpontokba való beköltözéshez azonban még több pénz, Karácsonyi korábbi számítása szerint mintegy 3 milliárd forint kellett volna. Ebből futotta volna a Skála áruházak eladóterének újjávarázsolására. (Persze ez a Corvin Áruház nélkül értendő, amelynek felújítása önmagában legalább 3,5 milliárd forintba kerülne: csaknem annyiba, mint az ingatlan értéke telkestül. Az épület annyira leromlott, hogy olcsóbb lenne lebontani és újjáépíteni, persze ha erre műemlék jellege ellenére engedélyt adna a hatóság.)
Elhibázott stratégia
A tulajdonosok azonban nem akartak több pénzt invesztálni Karácsonyi stratégiájába, miután a beígért nyereség helyett továbbra is a veszteséget kellett finanszírozniuk. A „kapuzárási" hangulatban felvetődik, helyes volt-e egyáltalán a 2002 szeptemberében meghirdetett stratégia. Lehet-e a pénzesebb rétegek számára „shop-in-shop" divatközpontokat varázsolni a szocialista bevásárlási modellre épített, elvásott áruházakból? Ehhez a külső környezet sem volt megfelelő. Például a viszonylag jó állapotú Skála Metróba - parkoló híján - legfeljebb tényleg metróval, vonattal vagy villamossal jöhetnek a várva várt, igényes vevők. De nem megy-e el a kedvük az egésztől a Nyugati téri aluljáróban a kéregetők, hajléktalanok és a kalapozó alkalmi harmonikások zaklatásától? Külföldieknek is hálásabb a Westendbe menniük, mert a Skála Metróban az eladók csak elvétve bírják az idegen nyelveket. Karácsonyinak ugyanis szinte az első dolga volt, hogy új, a korábbinál is alacsonyabb fizetésről szóló szerződéseket kössön az eladókkal, akiktől így aligha volt elvárható a nyelvtudás, az átlagosnál színvonalasabb kiszolgálás. Pedig a Skála Metro, csakúgy, mint a tavaly megszépült pécsi Skála, még a hálózat ékességei közé tartozik, s most is nyereségesen működik. Ma már Somfai Róbert, a Skála Coop Rt. elnök-vezérigazgatója - aki a Capital Rt. több mint 28 százalékos nagytulajdonosa (a másik ekkora részesedésű tulajdonos Balogh Ákos) - is elismeri, hogy hiába kínáltak igényes termékeket, az erre fogékony vevők nem a leromlott áruházakban, hanem a csillogó bevásárlóközpontokban vették meg ezeket.
Ráadásul a hipermarketek és a nemzetközi ruházati láncok hatalmas engedményeket képesek kisajtolni a beszállítóikból, akkorákat, amekkorákról a 40 ezer négyzetméteres összes eladótérre zsugorodott Skálánál álmodni sem mertek. Ez a méret egyre inkább gátló tényező az évente legalább 100 ezer négyzetméterrel gyarapodó kiskereskedelemben. A kis tétel miatt az olcsó globalizált gyártatásra, a közvetlen kínai, indiai beszerzésre sem gondolhatnának a Skála - információnk szerint már el is bocsátott - beszerzői. A Skála divatházak többsége ráadásul olyan hagyományos nagyáruház, amely típusnak külföldön is leáldozóban van a csillaga. Nemcsak Amerikában és Ausztráliában gyengült lényegesen ezen értékesítési forma jelentősége, hanem Nyugat-Európa sok országában is vesztett pozíciójából, bár Angliában és Spanyolországban erősödött. Az elegáns belvárosi áruház előnye a plazákkal szemben az elhelyezkedése, amely érvényesül is minden olyan városban, ahol a városvezetés nem engedi hatalmas bevásárlóközpontok építését a belvárosban, de Magyarországon ez nem így történik. Az áruházakban a kínálat koncentrált, nem kell a vásárlónak 20-30 ezer négyzetmétert bebarangolnia ahhoz, hogy a teljes árukínálatot lássa.
A magyar piacra kacsingató düsseldorfi Peek & Cloppenburg ruházati lánccal sem véletlenül lassultak le a tárgyalások. A régióban belvárosi nagyáruházat kereső német társaságnak egyelőre sem a Fehérvári úti piac melletti, sem a Skála Metro, de még a Vörösmarty téri Luxus Áruház sem indította meg a fantáziáját. Utóbbinál az eladóteret kicsinyelték. A düsseldorfi központban a Figyelő kérdésére megerősítették ugyan, hogy tárgyalnak a régióban egyebek között a Skálával is áruház vásárlásáról, de még sem igent, sem nemet nem mondtak. Döntés talán az idén várható.
A cégben lévő 12-18 milliárd forintra becsült ingatlanérték szamárbőrként zsugorodik a késlekedő felújítás és a sokasodó piaci versenytársak miatt. Minél később találnak vevőt a megkurtított láncra, annál kevesebbet ér. Lépni kell azért is, mert a csoporton belül a hierarchia élén álló anyacég, a Capital Pénzügyi Tanácsadó Rt. helyzete is egyre romlik, hiszen a nagy reménység, a Skála ahelyett, hogy hozná, viszi a pénzt. Somfai Róbert azonban nem adott választ arra a kérdésre, hogy belátható időn belül be kell-e zárni a Skála Coopot, vagy a Skála Divatházat. Karácsonyi András azonban nem rejti véka alá a személyes sértettségtől sem mentes fekete prognózisát, miszerint azonnal eltűnik még a Skála márkanév is.
[LHP.HU]
2005.01.23. 02:18
t: 1480
Skála kopp
Valósággal szétspricceltek a dolgozók múlt szerdán a Skála fehérvári úti központjából: aki tehette, vette a kabátját és távozott közvetlenül azután, hogy elbocsátásokat jelentett be a Skála Divatház Rt., az érintettek ugyanis nem akarták rögtön átvenni a felmondólevelüket. Az áruházlánci központ száz alkalmazottjából harmincnak köszönték meg máris a munkáját, de az aznap gazdasági igazgatóból vezérigazgatóvá előléptetett Kiss István szerint ez nem jelenti azt, hogy az év folyamán ne folytatódna a létszámcsökkentés. Jön az árverező?
A láncot birtokló Skála Coop Rt. vezetése radikális átalakításra szánta el magát. A további leépítéstől tartó dolgozók úgy értesültek, hogy a Skála-üzletek 80 százalékát, magyarán a vidéki áruházakat eladják, s ha ez tárgyalásos úton nem megy, akkor elárverezik. A Budai Skálát egyenesen ledózerolják, mert egy befektető új bevásárlóközpontot épít a helyén. A bennfentesek szerint a Luxus Áruházra, illetve a Skála Metróra egy düsseldorfi székhelyű áruházlánc, a Peek & Cloppenburg tulajdonosai fenik a fogukat.
Kiss István szerint azonban szó sincs árverezésről. A vidéki áruházakat egy - még meg nem nevezhető - bérlőnek adják át, amely nem csak a dolgozókat veszi át teljes számban, hanem a készleteket is, és folytatja a „kiskereskedelmi tevékenységet". A titokzatos bérlőről a vezérigazgató annyit árult el, hogy nem azonos a Corvin áruházba február 15-ével betelepülő, a Rákóczi úton és a Deák téren már működő Tranzit Outlet Kft.-vel. Lapunk más forrásból egyébként úgy értesült: a bérlő a kínai Jin Wen Kft. Az átadást két ütemben tervezik, áprilisban négy, szeptemberben további három áruházat vehet birtokba a bérlő, aki 2 éven belül a tulajdonjogot is megszerzi. Ekkortól már nem Skála logót viselnek majd az üzletek.
Egyre rövidebb áruházlánc
A Budai Skála lebontásáról csak azt közölte a vezérigazgató, hogy a működtetésére szóló, határozatlan idejű bérleti szerződés egyelőre érvényes, s ez a Luxus Áruházzal kapcsolatban is elmondható. Elekes András, az ING ingatlanfejlesztő társaságának ügyvezető igazgatója viszont megerősítette, hogy 2006 második felében megkezdik egy új bevásárlóközpont előkészítését, s 2007-ben lebontják az áruházat.
A lépéssel tovább „rövidül" az 1999-ben - a 7 Skála és a 20 Centrum áruház egyesítésekor - még 27 tagú (2004-ben viszont, a Luxussal együtt, már csak 16 tagú) hálózat. A Skála-lánc kurtítása 2002 szeptembere - az áruházakat jelenleg is üzemeltető Skála Divatház Rt. megalakulása - óta szinte folyamatos. Legutóbb, január 31-i dátummal 80 dolgozónak mondtak fel, mert decemberben a lánc tulajdonosa, a Skála Coop Rt. nem csak a Corvint adta bérbe a Tranzit Outletnek, hanem az újpesti áruházát is egy kínai vállalkozó csoportnak. A kispestit pedig már el is adta, szintén kínai befektetőknek.
Nem a Skála az egyetlen ruházati lánc, amelyik kénytelen visszavonulót fújni a magyarországi - a német átlagnak alig a negyedét kitevő - szerény vásárlóerő miatt rohamosan terjedő kínai boltok előtt. A távozók sorát annak idején a Kleider Bauer nyitotta meg, legutóbb pedig - éppen a Skála-Centrummal befürdött Tengelmann példáját követve - a francia Vivarte SA tulajdonában lévő La Halle kezdte meg a csendes kivonulást. A La Halle Hungária Kft. az 1999-es magyarországi színrelépés óta veszteséges, emiatt az utolsó egy év alatt 17 üzletéből 7-et bezárt, egyebek között a Tesco bevásárlóközpontokban lévő kettőt is. Január végére a megmaradt szaküzletek készleteinek végkiárusítása is befejeződik.
Tavaly még úgy tűnt, a konkurens távozásánál keresve sem találhatott volna jobb alkalmat a két éve még piacvezető Skála Divatház Rt., hogy végre megvalósítsa az akkori vezérigazgató, Karácsonyi András dédelgetett tervét, és „beköltözzön" a bevásárlóközpontokba. Az üzletek átvételéhez kapóra is jött volna, hogy azonos a profil, így a Skála még a berendezések zömét, a polcokat is használhatta volna, megtöltve azokat a már bezárt, eladott Skála áruházak megmaradt jókora készleteivel. Állítólag a „minőségi" cserét a Skála néhány százmillió forintból megúszhatta volna, de nem így történt. Karácsonyi András tavaly nyáron váratlanul távozott a divatházi bőrfotelből, és a La Halle terv, legalábbis ebben a formában, dugába dőlt. A La Halle üzletek ugyanis nem a Skála Divatház kezébe kerültek, hanem a tulajdonos Skála Coop Rt.-t közvetetten - a Callum Rt.-n keresztül - birtokló Capital Pénzügyi Tanácsadó Rt.-hez. A Skála Divatház mellett egyebek között a Libri Kft.-t, a Magyar Nagylexikon Rt.-t és az S-Modellt is irányító Capital-csoport - információnk szerint - Libri könyvesboltokat és Marks & Spencer szaküzleteket nyit majd a La Halle üzletek helyén.
Növekvő veszteségek
Míg a Skála Divatház 2002-es első csonka évében (szeptembertől az év végéig) 7,8 milliárd forintos árbevétellel 53 millió forint mérleg szerinti eredményt ért el, a 2003-as első teljes évben kétszer akkora árbevétel mellett 682 millió forint veszteséggel zárt. Karácsonyi korábban úgy nyilatkozott, hogy 2002 egészében - a Skála Divatház létrehozása előtti adatokat is figyelembe véve - 1,5 milliárd forint veszteséget ért el az üzletlánc, de a múlt évre már félmilliárd forint nyereséget tervezett. Információnk szerint viszont akár kétmilliárdos veszteséget is mutathat majd a még készülő 2004-es mérleg.
A vezérigazgató a nyáron vette a kalapját, amikor a tulajdonosok szerinte nem akartak további pénzt adni a stratégia folytatására. Úgy tudjuk, akkor már a tulajdonosok is meg akartak válni tőle - pedig korábban baráti viszonyt ápoltak Karácsonyival. Szakmabeliek arra mutatnak rá, hogy a multiknál tapasztalatot szerzett menedzserek - amilyen Karácsonyi is volt, hiszen a Drogerie Markttól igazolt át a Skálához - nem feltétlen alkalmasak egy magyar cég felvirágoztatására. Az ilyen vezetők ugyanis csak a hozott nyugati panelekből építkeznek, szerepük a legtöbbször a központi döntések végrehajtására korlátozódik. Nem feladatuk a stratégiaalkotás, ez a külföldi központban dől el, itthon viszont nekik kellene ezt meghatározni. Ráadásul nem csak a távozó La Halle példa arra, hogy nem mindenhol használhatóak a tréningeken begyakorolt trükkök, általános módszerek, annyira eltér a hazai vevő és piac a nyugatitól. Kreatív, az itteni viszonyokat és kereskedelmi fogásokat ismerő „facér" vezetőt viszont - pláne egy magyar befektetők kezében szűkös pénzügyi keretekkel működő lánchoz - lámpással sem találni. A Figyelő információi szerint Karácsonyi távozása után a Skála tulajdonosai fejvadásszal is kerestettek új vezérigazgatót, alkalmas jelölt azonban nem akadt.
Ellentétes érdekek
„Nem hiszem, hogy sok olyan menedzser van Magyarországon, aki egy ilyen romhalmazból évente egymilliárd forintos eredményjavulást tudott volna elérni, mindenfajta külső invesztíciós forrás nélkül" - vág vissza Karácsonyi András a kritikára. Szerinte ennek éppen az ellenkezője igaz. Mint mondja, a Skála márkanév imázsa is bizonyítottan sokat javult abban a három évben, ami az általa kitalált és - félig - megvalósított új marketingstratégiának volt köszönhető, beleértve a „shop-in-shop" rendszert, a feljebb pozicionálást és az új választékpolitikát. Bár elismeri, hogy a lánc összforgalma csökkent a leépítések miatt, ám a ruházati szegmensben az ádáz konkurenciaharc ellenére a Skála szerinte javította piaci részesedését. Mindezek miatt Karácsonyi András visszautasít minden olyan véleményt, amely azt feltételezi róla, hogy hiányzik belőle a kreativitás. Sőt, büszkén vállalja, hogy a reorganizáció és a válságmenedzselés sikeres volt, amit azzal igazol, hogy távozását követően - amikor a vállalat irányítását Somfai Róbert vette át - a veszteség újra a 2 milliárdos szintre kúszott vissza fél év alatt.
A tulajdonosokkal kialakult konfliktus fő okának azt tartja, hogy az ingatlanhasznosítási érdekek gyakorta keresztezték a kereskedelmieket. Egy-egy áruház ingatlanhozama sokszor többszöröse lehet annak a kereskedelmi haszonnak, amelyet az ma realizál, de az áruház bezárása ellehetetleníti a kereskedelmet. A legjobb példa erre a Skála Buda vagy a Luxus Áruház. Karácsonyi szerint a másik ok, hogy amíg a multik tulajdonosa valóban „csak" tulajdonos, a magyar cégek újdonsült gazdái a lehető legoperatívabb szinten is bele akarnak szólni a vezetésbe, sokszor szakmai ismeretek nélkül.
Egy fillért sem forgattak vissza
„Miután a kereskedelmi részvénytársaságban 25 százalékos részesedésem volt, szinte én voltam az egyetlen, aki a láncot egyben akartam tartani, sőt fejleszteni" - állítja Karácsonyi, hozzátéve, hogy a többségi tulajdonosok, akik az ingatlanhasznosító társaságban 100 százalékban részesedtek, már nem mindig így vélekedtek. Az ellentmondás akkor éleződött ki, amikor egy-egy házat eladtak, és a korábbi ígéretek ellenére egy fillér sem került vissza a Divatház által üzemeltetett épületek felújítására.
A volt vezérigazgató állítja, hogy az általa korábban becsült 3 milliárd forintra sem lett volna szükség, mert azt még a teljes hálózatra (azaz 23 házra) állapította meg, s ezek közül például a kispesti, az újpesti, a tatabányai felújítása valóban célszerűtlen lett volna. Ezek bezárásával Karácsonyi András is egyetértett, a forgalomkiesés ellensúlyozására találta ki a bevásárlóközpontokban végrehajtandó expanziót.
A Skála számára a „La Halle-terv" lehetett volna talán az utolsó lehetőség a bevásárlóközpontok meghódítására. Friss erő, új helyszín kellett, mert az image megporosodott. Hiába volt hajdanában piacvezető a vállalat, a vezetés nem áldozott eleget a márkanév felfrissítésére. Karácsonyi szerint a Skála ezért került hátrányba a kilencvenes években érkezett külföldi márkákkal szemben.
Fényesítés ímmel-ámmal
Ha nem is költöttek a célra eleget, a Skálát birtokló hazai tulajdonosok erejükhöz mérten azért próbálták fényesíteni a márkát. Az arculatváltási stratégia során a tavaly tavasszal átadott pécsivel együtt az egri, kecskeméti, miskolci, szegedi áruház megfiatalítására 450 millió forintot akart fordítani a Skála. Nem csak a környezeten próbáltak javítani, a megcélzott 20-45 éves „trendi" vevőkör meghódítására a tudatos image-építés részeként nyugati prémium márkák (Gerry Weber, Apriori, Bugatti) betelepítése is megkezdődött.
A nagy ugráshoz, a márkaáruházak teljes megújításához és a bevásárlóközpontokba való beköltözéshez azonban még több pénz, Karácsonyi korábbi számítása szerint mintegy 3 milliárd forint kellett volna. Ebből futotta volna a Skála áruházak eladóterének újjávarázsolására. (Persze ez a Corvin Áruház nélkül értendő, amelynek felújítása önmagában legalább 3,5 milliárd forintba kerülne: csaknem annyiba, mint az ingatlan értéke telkestül. Az épület annyira leromlott, hogy olcsóbb lenne lebontani és újjáépíteni, persze ha erre műemlék jellege ellenére engedélyt adna a hatóság.)
Elhibázott stratégia
A tulajdonosok azonban nem akartak több pénzt invesztálni Karácsonyi stratégiájába, miután a beígért nyereség helyett továbbra is a veszteséget kellett finanszírozniuk. A „kapuzárási" hangulatban felvetődik, helyes volt-e egyáltalán a 2002 szeptemberében meghirdetett stratégia. Lehet-e a pénzesebb rétegek számára „shop-in-shop" divatközpontokat varázsolni a szocialista bevásárlási modellre épített, elvásott áruházakból? Ehhez a külső környezet sem volt megfelelő. Például a viszonylag jó állapotú Skála Metróba - parkoló híján - legfeljebb tényleg metróval, vonattal vagy villamossal jöhetnek a várva várt, igényes vevők. De nem megy-e el a kedvük az egésztől a Nyugati téri aluljáróban a kéregetők, hajléktalanok és a kalapozó alkalmi harmonikások zaklatásától? Külföldieknek is hálásabb a Westendbe menniük, mert a Skála Metróban az eladók csak elvétve bírják az idegen nyelveket. Karácsonyinak ugyanis szinte az első dolga volt, hogy új, a korábbinál is alacsonyabb fizetésről szóló szerződéseket kössön az eladókkal, akiktől így aligha volt elvárható a nyelvtudás, az átlagosnál színvonalasabb kiszolgálás. Pedig a Skála Metro, csakúgy, mint a tavaly megszépült pécsi Skála, még a hálózat ékességei közé tartozik, s most is nyereségesen működik. Ma már Somfai Róbert, a Skála Coop Rt. elnök-vezérigazgatója - aki a Capital Rt. több mint 28 százalékos nagytulajdonosa (a másik ekkora részesedésű tulajdonos Balogh Ákos) - is elismeri, hogy hiába kínáltak igényes termékeket, az erre fogékony vevők nem a leromlott áruházakban, hanem a csillogó bevásárlóközpontokban vették meg ezeket.
Ráadásul a hipermarketek és a nemzetközi ruházati láncok hatalmas engedményeket képesek kisajtolni a beszállítóikból, akkorákat, amekkorákról a 40 ezer négyzetméteres összes eladótérre zsugorodott Skálánál álmodni sem mertek. Ez a méret egyre inkább gátló tényező az évente legalább 100 ezer négyzetméterrel gyarapodó kiskereskedelemben. A kis tétel miatt az olcsó globalizált gyártatásra, a közvetlen kínai, indiai beszerzésre sem gondolhatnának a Skála - információnk szerint már el is bocsátott - beszerzői. A Skála divatházak többsége ráadásul olyan hagyományos nagyáruház, amely típusnak külföldön is leáldozóban van a csillaga. Nemcsak Amerikában és Ausztráliában gyengült lényegesen ezen értékesítési forma jelentősége, hanem Nyugat-Európa sok országában is vesztett pozíciójából, bár Angliában és Spanyolországban erősödött. Az elegáns belvárosi áruház előnye a plazákkal szemben az elhelyezkedése, amely érvényesül is minden olyan városban, ahol a városvezetés nem engedi hatalmas bevásárlóközpontok építését a belvárosban, de Magyarországon ez nem így történik. Az áruházakban a kínálat koncentrált, nem kell a vásárlónak 20-30 ezer négyzetmétert bebarangolnia ahhoz, hogy a teljes árukínálatot lássa.
A magyar piacra kacsingató düsseldorfi Peek & Cloppenburg ruházati lánccal sem véletlenül lassultak le a tárgyalások. A régióban belvárosi nagyáruházat kereső német társaságnak egyelőre sem a Fehérvári úti piac melletti, sem a Skála Metro, de még a Vörösmarty téri Luxus Áruház sem indította meg a fantáziáját. Utóbbinál az eladóteret kicsinyelték. A düsseldorfi központban a Figyelő kérdésére megerősítették ugyan, hogy tárgyalnak a régióban egyebek között a Skálával is áruház vásárlásáról, de még sem igent, sem nemet nem mondtak. Döntés talán az idén várható.
A cégben lévő 12-18 milliárd forintra becsült ingatlanérték szamárbőrként zsugorodik a késlekedő felújítás és a sokasodó piaci versenytársak miatt. Minél később találnak vevőt a megkurtított láncra, annál kevesebbet ér. Lépni kell azért is, mert a csoporton belül a hierarchia élén álló anyacég, a Capital Pénzügyi Tanácsadó Rt. helyzete is egyre romlik, hiszen a nagy reménység, a Skála ahelyett, hogy hozná, viszi a pénzt. Somfai Róbert azonban nem adott választ arra a kérdésre, hogy belátható időn belül be kell-e zárni a Skála Coopot, vagy a Skála Divatházat. Karácsonyi András azonban nem rejti véka alá a személyes sértettségtől sem mentes fekete prognózisát, miszerint azonnal eltűnik még a Skála márkanév is.
[LHP.HU]
2005.01.23. 02:18
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
