HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
HIRDETÉS
HÍREK > AKTUÁLIS > 2009: Bukás és gyűlölet (videó)
Gyurcsány megbukott
2006 szeptembere óta tartó találgatásokkal teli bizonytalanság végét jelentette, amikor a Tanácsköztársaság kikiáltásának 90. évfordulóján, 2009. március 21-én Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy lemond a miniszterelnökségről. Az akkor már négy és fél éve a magyar kormányt vezető politikus távozása után teljesen szétesett az addigra egyébként is ezer sebből vérző magyar baloldal.
A lemondás napján Gyurcsányt még felállva ünneplő, és pártelnöknek 85 százalékos támogatással újra megszavazó szocialista kongresszus két hét múlva már az MSZP élére is új vezetőt is választott. Az elnök mellé két erős embert (kvázi-társelnököket) majd egy bizottságot (országos választási néven) kellett választani, mert az MSZP belső háborújában senki sem tudott győzni, de veszteni sem. A párt belefutott júniusban egy katasztrofális választási vereségbe, mindössze félmillióan szavaztak rá. Feleannyian mint a 2004-es (szintén elvesztett) EP-választáskor, és 30 ezerrel kevesebben, mint a rendszerváltás utáni első szabad választáson.
A baloldal szétesett
A párt nemcsak erős elnököt nem tudott választani, de miniszterelnököt sem tudott kiállítani. Végtelennek tetsző bohózat után egy külsőst, a párthoz alig kötődő, a Gyurcsány Ferenc által politikába emelt Bajnai Gordont bízták meg kormányalakítással. Ezzel a kormánypárt lemondott a kormányzásról. A gazdasági válság akkut gondjainak kezelését teljes mértékben átengedték Bajnainak és Oszkó Péternek, két párton kívüli embernek. A kormányzás egyéb ügyeit pedig lényegében befagyasztották, a gazdaságon kívüli területeken maradt az ügyvezetés, semmilyen új kezdeményezéssel nem jöttek már elő.
Miután az MSZP lemondott a kormányzásról, őszre kivonultak Budapest irányításából is, egy rettenetesen kínos korrupciós botrány-sorozat (BKV) kipattanása után. Az MSZP látszólag önként kapitulált, valójában azonban kényszerűen hozott, improvizált döntések sorozata vezetett ahhoz, hogy elengedjenek minden felelősséget.
A párt képtelennek bizonyult megújulásra, és három generációja egyszerre jelentett csődöt 2009-re: a pártot az MSZMP romjaiból átmentő, a politikát a Kádár-diktatúrában szakmának választó generáció egymással kilátástalanul vitatkozó frakciókra esett szét, amelyek mentén a belső támogatás szétforgácsolódik, a külsőt pedig végzetesen elkoptatta az elmúlt 20 év (és különösen az utóbbi 3). A Gyurcsány-féle középső generáció alkalmatlannak bizonyult a hosszú távú politizálásra, bukásuk volt az egész baloldal szétesésének első oka. A legfiatalabbak részben valamelyik régebbiek által meghatározott erőcsoporthoz sodródtak, részben pedig korrupciós botrányokba keveredtek. Az MSZP nagyon nehéz helyzetben van, és nem látszik a kitörés lehetősége.
Az SZDSZ lényegében felszámolta önmagát. Fodor Gábor pártelnök belebukott abba az erőtlen kísérletébe, hogy ellenzéki erőként újra definiálja a pártot. A megalázó EP-választás után (2 százalék - és a semmiből feltűnő LMP is megverte) a párt és annak parlamenti frakciója végleg szakított egymással. A Demszky Gáborhoz kötődő, júliusban megválasztott pártvezetés egyetlen ambíciója a fővárosi önkormányzat körüli, jövő októberig tartó lavírozás maradt. A frakcióban lévő, a pártot egykor meghatározó figurák új párt alapításán gondolkoztak, de úgy tűnik, hogy igyekezetük eredménytelen maradt.
Kezelés
A Bajnai-kormány szó szerint egy ügyű kabinet: egyetlen lényeges feladata az államcsőd elkerülése, a válság okozta bajok elhárítása volt. A miniszterelnök lényegében csak a gazdasággal kapcsolatos ügyek felügyeletét vonta ellenőrzés alá, a többi tárca maradt politikai támogatóié, akiknek azonban semmilyen elképzelésük sem volt semmiről
A tűzoltás sikerült, a tűzveszély elhárítására viszont a Bajnai-kormány nem kért és nem kapott mandátumot. A válság belső okainak számító nagy állami rendszerekhez alig nyúltak, ez a következő kormány feladata marad. Sikerült viszont az idei és a jövő évi kiadásokból viszonylag sok pénzt megspórolni. Ezzel el lehetett érni forint árfolyamának stabilizálását, illetve azt, hogy az év végére a magyar állam ismét a piacról, és ne könyöradományból kérjen kölcsön pénzt az ország működtetésére, és régebbi hitelei törlesztésére.
Az állam nem ment csődbe, de a munkanélküliség növekedett, az ipari termelés hanyatlott, a reálbérek csökkentek, vagyis az ország egyre csak szegényedett az idén. Kérdés, hogy ehhez képest mennyire számít sikernek, hogy a például Lettországban foganatosított drasztikus intézkedéseket (állami alkalmazottak bérének és a nyugdíjak jelentős csökkentése, kórház- és iskolabezárások) megúsztuk.
Az új kormánynak a legnagyobb lyukak betömködésén kívül még néhány fontos apróságra futotta erejéből. Csendes tisztogatás kezdődött számos állami vállalat és hivatal élén: többek között a PSZÁF, a Magyar Energia Hivatal, a MÁV, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő élére került soron kívül (tehát a hivatalban lévő vezető mandátumának lejárta előtt) új irányító. Másrészt a 2009 első felében többször is porig alázott magyar diplomácia elkezdett életjeleket mutatni. Az ország nemzetközi tekintélye ugyan most sem túl komoly, sem a nyugati világban, sem pedig a régióban, legalább már nem kifejezetten nevetség tárgya. (Amikor például márciusban Romániából és Szerbiából is kitiltották Sólyom Lászlót, azt az akkori magyar kormány simán lenyelte, a szlovákiai kitiltásból viszont európai ügy lett; illetve Gyurcsány Ferenc március eleji EU-s leszerepelését nem követték újabb látványos bakik.)
Kétségtelen továbbá, hogy a Bajnai-kormány hivatalba lépése óta kevesebb lett a kormányhoz köthető gyanús ügyletek száma. Az utóbbi néhány hónapban nem kötöttek gazdaságilag aligha racionális PPP-izéket, nem döntöttek síkvidékre építendő új alagútról vagy hídról. Bár például a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság körül, vagy éppen korábbi gyanús eljárások tisztázásakor sok kínos kérdés maradt megválaszolatlanul most is.
Durvulás
2009-ben bebizonyosodott, hogy a gyűlölet a legelevenebben ható politikai üzenet most Magyarországon. A Jobbik lényegében cigányozásra épülő kampánya (amit a baloldal hangos jobbikozásával akarva-akaratlanul egészen az EP-választásig nagyon erősen támogatott) átütő erejűnek bizonyult. Míg a Jobbik a MIÉP-pel együtt 2006-ban alig kapott 120 ezer szavazatot, addig idén egyedül szerzett 427 ezret, sokkal alacsonyabb részvétel mellett. A Jobbik sikerében fontos szerepe volt elit-ellenességének, a rendszerváltás óta megújulni képtelen politikai elit szerencsétlenkedéseinek, de legalább ilyen fontos volt számukra a Magyar Gárda látványos megszervezése, illetve ehhez kapcsolódóan a cigányozás.
Jobbik-szerű, elit- és végső soron rendszerellenes erők a polgári demokráciákban rendre megerősödnek, itt az ideje, hogy a magyarországi mérsékelt pártok is megtanulják kezelni a kihívást. Ugyanakkor veszélyes helyi konfliktusok sora éleződött tömegverekedés-közeli helyzetbe a Jobbik illetve a Gárda felvonulásaikor, ami olyan feszültségeket szül, ami sok ember hétköznapjait teheti tönkre.
Az elmúlt évtized legértelmetlenebb és ezért legvisszataszítóbb bűncselekmény-sorozata, a 2009-es cigánygyilkosságok is összefügghetnek a gyűlölködés divatossá válásával.
Készülődés
2010 áprilisában választás lesz, a felkészülés alapjaiban határozta meg az év második felét (az év első felét az előre hozott választás lehetőségének találgatása határozta meg). Három párt készül látványosan a választásra: a Fidesz, a Jobbik és az MDF.
Egyértelműen a legaktívabb kampányt a Jobbik folytatja, nem véletlen, hogy sokszor a többi párt a Jobbikhoz képest definiálja önmagát. A párt az év utolsó hónapjában naponta átlagosan három rendezvényt tartott, jellemzően kisvárosokban. Lényegében ez az egyetlen politikai erő, amelyik érdemben keresi a közvetlen kapcsolatot a választókkal.
A Fidesz a győzelem biztos tudatában nagyon óvatoskodóvá vált. A párt hiába vezeti toronymagasan a közvélemény-kutatásokat, híveit csak 250-300 ezer fővel növelte 2006-hoz képest, ami az összes választó körülbelül 3,5 százaléka. A párt legfontosabb feladata ezért, hogy a kiábrándult baloldaliak ne ijedjenek meg tőle annyira, hogy az utolsó percben mégis elmennek valaki másra szavazni; illetve amennyit lehet, elcsábítson még közülük. A Fidesz ezért sokat hallgat, abból nagy baj nem lehet. Mivel legfontosabb ellenfeleik szétesőben vannak, ezért a taktika egyelőre működőképesnek látszik. A halk kampány egyetlen év végére jutó új eleme, hogy a párt elkezdett foglalkozni a Jobbikkal, kifejezetten elutasító stílusban.
Az MDF Bokros Lajos politikai feltámasztásával (magát jobboldalinak definiáló erőként) megkezdte a harcot a baloldal kiábrándult szavazóiért. Az MDF legnagyobb dilemmája, hogy egy néhány személyiséget felmutatni képes, ám lényegében üres párt képes lehet-e egy kampány végigcsinálására. Egészen egyszerűen az nem világos, hogy a többször szétesett, parlamenti frakcióját is elvesztő pártnak ki gyűjti majd össze a 176-szor 750 darab kopogtatócédulát, és lesz-e egyáltalán elég ember, akiknek e cetliket gyűjteni lehet.
Nagy kérdés, hogy a választás után mi lesz a baloldal sorsa. Annyit máris elért, hogy a jobboldali pártok sokkal balrább állnak, mint a 90-es években: a Fidesz a szociális népszavazás nevű 2008-as kampányával szinte MSZP-s hangulatot vitt a közéletbe, az MDF egy volt szocialista miniszterrel próbál magára találni, a Jobbik pedig a nagybirtokok felosztásáról és közös legelőkről, illetve baráti Oroszországról álmodik. Lehet, hogy a három jobboldali párt közötti árnyalatok alapján kell újra definiálni a pártrendszert, ahogy ez történt Lengyelországban is néhány évvel ezelőtt, ahol a baloldali pártok összeomlása óta a jobbközép liberálisok és a nacionalista jobboldal küzd egymással a hatalomért.
Az sem kizárt azonban, hogy új, a baloldalt alanyi jogon képviselni szándékozó párt szerveződik őszre, az önkormányzati választásokra. (Fordított irányban hasonló történt Bulgáriában, ahol az idén hatalomra jutó jobbközép erő parlamenten kívüli pártként győzött, de az elmúlt években már erős önkormányzati pozíciókat szerzett.) Ez megtörténhet az MSZP feldarabolódásával, de akár a hatalomba belekóstolt, és tavasszal visszavonuló Bajnai Gordon vezetésével is. Kis összegben fogadnék arra, hogy főpolgármester-jelöltként tűnik fel a nyáron.
index
2009.12.28. 17:44
t: 179
2009: Bukás és gyűlölet (videó)
Gyurcsány megbukott2006 szeptembere óta tartó találgatásokkal teli bizonytalanság végét jelentette, amikor a Tanácsköztársaság kikiáltásának 90. évfordulóján, 2009. március 21-én Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy lemond a miniszterelnökségről. Az akkor már négy és fél éve a magyar kormányt vezető politikus távozása után teljesen szétesett az addigra egyébként is ezer sebből vérző magyar baloldal.
A lemondás napján Gyurcsányt még felállva ünneplő, és pártelnöknek 85 százalékos támogatással újra megszavazó szocialista kongresszus két hét múlva már az MSZP élére is új vezetőt is választott. Az elnök mellé két erős embert (kvázi-társelnököket) majd egy bizottságot (országos választási néven) kellett választani, mert az MSZP belső háborújában senki sem tudott győzni, de veszteni sem. A párt belefutott júniusban egy katasztrofális választási vereségbe, mindössze félmillióan szavaztak rá. Feleannyian mint a 2004-es (szintén elvesztett) EP-választáskor, és 30 ezerrel kevesebben, mint a rendszerváltás utáni első szabad választáson.
A baloldal szétesett
A párt nemcsak erős elnököt nem tudott választani, de miniszterelnököt sem tudott kiállítani. Végtelennek tetsző bohózat után egy külsőst, a párthoz alig kötődő, a Gyurcsány Ferenc által politikába emelt Bajnai Gordont bízták meg kormányalakítással. Ezzel a kormánypárt lemondott a kormányzásról. A gazdasági válság akkut gondjainak kezelését teljes mértékben átengedték Bajnainak és Oszkó Péternek, két párton kívüli embernek. A kormányzás egyéb ügyeit pedig lényegében befagyasztották, a gazdaságon kívüli területeken maradt az ügyvezetés, semmilyen új kezdeményezéssel nem jöttek már elő.
Miután az MSZP lemondott a kormányzásról, őszre kivonultak Budapest irányításából is, egy rettenetesen kínos korrupciós botrány-sorozat (BKV) kipattanása után. Az MSZP látszólag önként kapitulált, valójában azonban kényszerűen hozott, improvizált döntések sorozata vezetett ahhoz, hogy elengedjenek minden felelősséget.
A párt képtelennek bizonyult megújulásra, és három generációja egyszerre jelentett csődöt 2009-re: a pártot az MSZMP romjaiból átmentő, a politikát a Kádár-diktatúrában szakmának választó generáció egymással kilátástalanul vitatkozó frakciókra esett szét, amelyek mentén a belső támogatás szétforgácsolódik, a külsőt pedig végzetesen elkoptatta az elmúlt 20 év (és különösen az utóbbi 3). A Gyurcsány-féle középső generáció alkalmatlannak bizonyult a hosszú távú politizálásra, bukásuk volt az egész baloldal szétesésének első oka. A legfiatalabbak részben valamelyik régebbiek által meghatározott erőcsoporthoz sodródtak, részben pedig korrupciós botrányokba keveredtek. Az MSZP nagyon nehéz helyzetben van, és nem látszik a kitörés lehetősége.
Az SZDSZ lényegében felszámolta önmagát. Fodor Gábor pártelnök belebukott abba az erőtlen kísérletébe, hogy ellenzéki erőként újra definiálja a pártot. A megalázó EP-választás után (2 százalék - és a semmiből feltűnő LMP is megverte) a párt és annak parlamenti frakciója végleg szakított egymással. A Demszky Gáborhoz kötődő, júliusban megválasztott pártvezetés egyetlen ambíciója a fővárosi önkormányzat körüli, jövő októberig tartó lavírozás maradt. A frakcióban lévő, a pártot egykor meghatározó figurák új párt alapításán gondolkoztak, de úgy tűnik, hogy igyekezetük eredménytelen maradt.
Kezelés
A Bajnai-kormány szó szerint egy ügyű kabinet: egyetlen lényeges feladata az államcsőd elkerülése, a válság okozta bajok elhárítása volt. A miniszterelnök lényegében csak a gazdasággal kapcsolatos ügyek felügyeletét vonta ellenőrzés alá, a többi tárca maradt politikai támogatóié, akiknek azonban semmilyen elképzelésük sem volt semmiről
A tűzoltás sikerült, a tűzveszély elhárítására viszont a Bajnai-kormány nem kért és nem kapott mandátumot. A válság belső okainak számító nagy állami rendszerekhez alig nyúltak, ez a következő kormány feladata marad. Sikerült viszont az idei és a jövő évi kiadásokból viszonylag sok pénzt megspórolni. Ezzel el lehetett érni forint árfolyamának stabilizálását, illetve azt, hogy az év végére a magyar állam ismét a piacról, és ne könyöradományból kérjen kölcsön pénzt az ország működtetésére, és régebbi hitelei törlesztésére.
Az állam nem ment csődbe, de a munkanélküliség növekedett, az ipari termelés hanyatlott, a reálbérek csökkentek, vagyis az ország egyre csak szegényedett az idén. Kérdés, hogy ehhez képest mennyire számít sikernek, hogy a például Lettországban foganatosított drasztikus intézkedéseket (állami alkalmazottak bérének és a nyugdíjak jelentős csökkentése, kórház- és iskolabezárások) megúsztuk.
Az új kormánynak a legnagyobb lyukak betömködésén kívül még néhány fontos apróságra futotta erejéből. Csendes tisztogatás kezdődött számos állami vállalat és hivatal élén: többek között a PSZÁF, a Magyar Energia Hivatal, a MÁV, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő élére került soron kívül (tehát a hivatalban lévő vezető mandátumának lejárta előtt) új irányító. Másrészt a 2009 első felében többször is porig alázott magyar diplomácia elkezdett életjeleket mutatni. Az ország nemzetközi tekintélye ugyan most sem túl komoly, sem a nyugati világban, sem pedig a régióban, legalább már nem kifejezetten nevetség tárgya. (Amikor például márciusban Romániából és Szerbiából is kitiltották Sólyom Lászlót, azt az akkori magyar kormány simán lenyelte, a szlovákiai kitiltásból viszont európai ügy lett; illetve Gyurcsány Ferenc március eleji EU-s leszerepelését nem követték újabb látványos bakik.)
Kétségtelen továbbá, hogy a Bajnai-kormány hivatalba lépése óta kevesebb lett a kormányhoz köthető gyanús ügyletek száma. Az utóbbi néhány hónapban nem kötöttek gazdaságilag aligha racionális PPP-izéket, nem döntöttek síkvidékre építendő új alagútról vagy hídról. Bár például a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság körül, vagy éppen korábbi gyanús eljárások tisztázásakor sok kínos kérdés maradt megválaszolatlanul most is.
Durvulás
2009-ben bebizonyosodott, hogy a gyűlölet a legelevenebben ható politikai üzenet most Magyarországon. A Jobbik lényegében cigányozásra épülő kampánya (amit a baloldal hangos jobbikozásával akarva-akaratlanul egészen az EP-választásig nagyon erősen támogatott) átütő erejűnek bizonyult. Míg a Jobbik a MIÉP-pel együtt 2006-ban alig kapott 120 ezer szavazatot, addig idén egyedül szerzett 427 ezret, sokkal alacsonyabb részvétel mellett. A Jobbik sikerében fontos szerepe volt elit-ellenességének, a rendszerváltás óta megújulni képtelen politikai elit szerencsétlenkedéseinek, de legalább ilyen fontos volt számukra a Magyar Gárda látványos megszervezése, illetve ehhez kapcsolódóan a cigányozás.
Jobbik-szerű, elit- és végső soron rendszerellenes erők a polgári demokráciákban rendre megerősödnek, itt az ideje, hogy a magyarországi mérsékelt pártok is megtanulják kezelni a kihívást. Ugyanakkor veszélyes helyi konfliktusok sora éleződött tömegverekedés-közeli helyzetbe a Jobbik illetve a Gárda felvonulásaikor, ami olyan feszültségeket szül, ami sok ember hétköznapjait teheti tönkre.
Az elmúlt évtized legértelmetlenebb és ezért legvisszataszítóbb bűncselekmény-sorozata, a 2009-es cigánygyilkosságok is összefügghetnek a gyűlölködés divatossá válásával.
Készülődés
2010 áprilisában választás lesz, a felkészülés alapjaiban határozta meg az év második felét (az év első felét az előre hozott választás lehetőségének találgatása határozta meg). Három párt készül látványosan a választásra: a Fidesz, a Jobbik és az MDF.
Egyértelműen a legaktívabb kampányt a Jobbik folytatja, nem véletlen, hogy sokszor a többi párt a Jobbikhoz képest definiálja önmagát. A párt az év utolsó hónapjában naponta átlagosan három rendezvényt tartott, jellemzően kisvárosokban. Lényegében ez az egyetlen politikai erő, amelyik érdemben keresi a közvetlen kapcsolatot a választókkal.
A Fidesz a győzelem biztos tudatában nagyon óvatoskodóvá vált. A párt hiába vezeti toronymagasan a közvélemény-kutatásokat, híveit csak 250-300 ezer fővel növelte 2006-hoz képest, ami az összes választó körülbelül 3,5 százaléka. A párt legfontosabb feladata ezért, hogy a kiábrándult baloldaliak ne ijedjenek meg tőle annyira, hogy az utolsó percben mégis elmennek valaki másra szavazni; illetve amennyit lehet, elcsábítson még közülük. A Fidesz ezért sokat hallgat, abból nagy baj nem lehet. Mivel legfontosabb ellenfeleik szétesőben vannak, ezért a taktika egyelőre működőképesnek látszik. A halk kampány egyetlen év végére jutó új eleme, hogy a párt elkezdett foglalkozni a Jobbikkal, kifejezetten elutasító stílusban.
Az MDF Bokros Lajos politikai feltámasztásával (magát jobboldalinak definiáló erőként) megkezdte a harcot a baloldal kiábrándult szavazóiért. Az MDF legnagyobb dilemmája, hogy egy néhány személyiséget felmutatni képes, ám lényegében üres párt képes lehet-e egy kampány végigcsinálására. Egészen egyszerűen az nem világos, hogy a többször szétesett, parlamenti frakcióját is elvesztő pártnak ki gyűjti majd össze a 176-szor 750 darab kopogtatócédulát, és lesz-e egyáltalán elég ember, akiknek e cetliket gyűjteni lehet.
Nagy kérdés, hogy a választás után mi lesz a baloldal sorsa. Annyit máris elért, hogy a jobboldali pártok sokkal balrább állnak, mint a 90-es években: a Fidesz a szociális népszavazás nevű 2008-as kampányával szinte MSZP-s hangulatot vitt a közéletbe, az MDF egy volt szocialista miniszterrel próbál magára találni, a Jobbik pedig a nagybirtokok felosztásáról és közös legelőkről, illetve baráti Oroszországról álmodik. Lehet, hogy a három jobboldali párt közötti árnyalatok alapján kell újra definiálni a pártrendszert, ahogy ez történt Lengyelországban is néhány évvel ezelőtt, ahol a baloldali pártok összeomlása óta a jobbközép liberálisok és a nacionalista jobboldal küzd egymással a hatalomért.
Az sem kizárt azonban, hogy új, a baloldalt alanyi jogon képviselni szándékozó párt szerveződik őszre, az önkormányzati választásokra. (Fordított irányban hasonló történt Bulgáriában, ahol az idén hatalomra jutó jobbközép erő parlamenten kívüli pártként győzött, de az elmúlt években már erős önkormányzati pozíciókat szerzett.) Ez megtörténhet az MSZP feldarabolódásával, de akár a hatalomba belekóstolt, és tavasszal visszavonuló Bajnai Gordon vezetésével is. Kis összegben fogadnék arra, hogy főpolgármester-jelöltként tűnik fel a nyáron.
index
2009.12.28. 17:44
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
- Fekete füst Ahmedabad felett – elnémult a világ
- A vészkijáraton ugrott ki az indiai repülőgép-katasztrófa egyetlen túlélője a rendőrség szerint
- Nyitott ajtóval száguldott egy sebesvonat Budapesttől egészen Székesfehérvárig
- Inkasszálták Budapest számláját, Karácsony Gergely rendkívüli sajtótájékoztatót tartott
- Dráma Parajdon – átszakadtak az utolsó védőgátak, betört a víz a Telegdy-bányába is
HIRDETÉS
