HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > Az aranyon nem fog a tőzsdepánik
Biztonság és árfolyamok
A londoni terrortámadások hírére pánikszerű aranyvásárlás indult az árutőzsdéken. Fél napon belül azonban mindenki ismét a nagyobb kockázatot jelentő áruval: kőolajjal, kávéval, dollárral kereskedett. Az arany mindig is menekülési utat jelentett a tőzsdén, akkor vásárolják, ha nagy kockázatot jelent más árukkal - például kőolajjal - kereskedni.
"Aranyat és svájci frankot elsősorban akkor szokás vásárolni, ha nagy a politikai-gazdasági bizonytalanság" - állítja Oláh Flórián, a Hamilton Tőzsdeügynökség nemzetközi árutőzsdei elemzője. A tőzsde pszichológiája szerint az igazán rossz hírek aranyfelvásárlási hullámot indítanak el, mert mindenki biztosítani akarja magát az esetleges kockázatok ellen, és értékálló áruban akarja tudni a pénzét.
Árfolyam az utóbbi fél évben
"Az arany rövid és középtávon egyaránt a dollárhoz kötődik, azonban a kőolaj száguldozása is árfolyam-növekedést vetít elő" - mondta az [origo]-nak Oláh. A nemesfém 2004 december 6-án volt tizenhat éves történelmi csúcson, egy uncia 456 dollárba került. A dollár akkor mélyponton volt, ez okozta a nemesfém felértékelődését. Tovább rontott a helyzeten az a javaslat, amely szerint az IMF aranytartalékaiból kellene finanszírozni a legszegényebb országok segélyezését.
Az eredeti ötlet szerint negyvenmilliárd dollárnyi aranyat adtak volna el - ez elegendő lenne ahhoz, hogy hat és fél futballpályát centi vastagon arany borítson. A piacon megjelenő nagy mennyiségű arany jócskán levitte volna az árakat. Az USA lobbiereje természetesen megakadályozta ezt, ezzel enyhe emelkedés kezdődött az aranyárban
Március-áprilisra az ár már 444 dollár volt, azonban ezt a dollár erősödése újra lefelé nyomta. Az arany ára az olajárrobbanás hatására ment ismét feljebb. A befektetési alapok az inflációval együtt járó olajáremelés ellen biztosították magukat arany vásárlásával.
Aranyra nagyobb fizikai kereslet Törökországban és Kínában van. Utóbbi országban nemrég engedélyezték a négy legnagyobb banknak, hogy aranytömböket árusítson - ez azonban egyelőre nem érezteti hatását a világpiacon. Idén nem várnak jelentősebb árfolyam-növekedést, az ár legfeljebb 450 dollárig mehet fel.
A BÁV aranytömbjei
A BÁV Rt. 2004. december 13-tól kezdve forgalmaz egy- és félunciás aranytömböket. Az érdeklődés akkora volt, hogy még decemberben újra kellett verni az 500-500 egy-, illetve félunciás aranytömböt. A kereslet csak március-áprilisban esett vissza valamelyest, azonban májustól kezdte a részvénytársaság ismét a kereslet növekedéséről számolt be.
"Az emberek nem pusztán befektetésként vásárolták a tömböket" - foglalta össze az aranytömb-kereskedés tapasztalatait Kovácsné Racskó Szilvia, a BÁV Rt. nemesfém szakágazatának vezetője. A tömbök ugyanis különleges kivitelben készülnek. A szokásos, csak a finomságot és a súlyt ismertető fémjelzés mellett a magyar egyunciás aranytömbökre a koronaékszerek ábrája is felkerült. Ez a magyarázata annak, hogy a szép kivitelű aranytömbök iránt a Magyarországon járó külföldi turisták is érdeklődnek.
Az aranytömbök elkészítéséhez a BÁV Rt. nem a világpiacról szerzi be a nemesfémet. A társaság a saját záloghálózatába leadott és ki nem váltott aranyat dolgozza fel ilyen módon. Az árak ennek megfelelően nem igazodnak percre pontosan a világpiac áraihoz: az egyunciás tömb 99 ezer, míg a félunciás ötvenezer forintba kerül. Az üzlet sikerét ennek ellenére mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a kereskedés megindulása óta mintegy ötven kiló aranyat értékesítettek egy- és félunciás aranytömbök formájában. A sikerre való tekintettel a BÁV Rt. tervbe vette, hogy 100 és 50 grammos aranytömbbel is megjelenik a piacon.
Bécsből olcsóbb
Oláh Flórián szerint a BÁV meglehetősen drágán méri az aranyat. A társaság jócskán fölébe megy a jelenleg 421,90 dolláros fizikai piaci árnak, átszámítva 483 dollárért adja az arany unciáját. Ráadásul igen magas a vétel és az eladás közti különbség - ezzel csak igen nagy árfolyam-ingadozás esetén járnak jól a befektetők. Aki aranytömbre vágyik, Oláh szerint jobban jár, ha Bécsbe vagy Zürichbe megy aranyért, ott csak néhány dollárral terhelik meg a fizikai árat.
A határidős piaci elemző szerint Magyarországon az emberek inkább biztonsági befektetésnek fogják fel az aranyat. Nagyobb gazdasági válság esetén ez a legjobb értékmegőrző. A magyar befektetők között szokatlanul népszerű volt a BÁV aranyeladási akciója. Oláh Flórián szerint Magyarországon az emberek egyelőre "jobban szeretnek egy aranytömböt a fiókban, mint egy pozíciót a New York-i árutőzsdén".
Aki nem befektetni, hanem keresni akar az arannyal, az Oláh szerint inkább New Yorkban nyisson pozíciót az árutőzsdén. Egy pozíció száz uncia aranynak felel meg. Ha az arany ára unciánként egy dollárral emelkedik, az rögtön száz dollár profitit hoz a befektetőnek.
A New York-i árutőzsdén mintegy ötven magyar befektető aktivizálta magát Oláh elmondása szerint. A magas adó miatt (38 százalék) jobb, ha a befektető céges számlával nyit pozíciót, ugyanakkor magányszemélyként jobban megéri az Európai Unió határain belül maradni. A magyar befektetőknek eddig körülbelül 70 százalékos megtérülést hozott az aranypiaci befektetés.
Magyarország a középkorban aranynagyhatalom volt
Magyarország volt Európa nemesfém-nagyhatalma a XIII. század második felében. A Magyar Királyság területén ekkor évente egy tonna aranyat és tíz tonna ezüstöt bányásztak. Ezzel az eredménnyel aranyban első, ezüstben pedig második helyen állt az ország Európában. Akkoriban a kontinensen kitermelt arany nyolcvan százalékát adta Magyarország.
A középkori törvények szerint bárki, bárhol bányászhatott nemesfémet, de kizárólag királyi felügyelet alatt. Így az úgynevezett "szabad telepes bérlők"- főként németek - saját hasznukra kutathattak és termelhették ki az érctelepeket, a királyt megillető bányabér, az urbura lefizetése ellenében. Ez arany esetében 1/10-re, az ezüstnél 1/8-ra rúgott.
A törvények értelmében az ásványi kincseket rejtő földesúri birtokot a király pénzért bármikor kisajátíthatta, esetleg más birtokra cserélhette. Ez sértette a földesúri érdekeket, így ha tehették, eltitkolták az érctelepeket, ami a bányaművelők számának megfogyatkozásához, a kitermelt arany, ezüst mennyiségének megcsappanásához vezetett.
Az áldatlan állapoton Károly Róbert reformja segített. 1327. május 17-én a bányászat fellendítése érdekében a király elrendelte: ha földesúri birtokon tárnak fel bányát, a birtok marad a régi tulajdonosé, mi több, az érctermelésből a királyi urbura egyharmada is neki jutott, a teljes nemesfémérték 1/30, illetve 1/24 része. Az Anjouk, Zsigmond és Mátyás király korában a kitermelt arany mennyisége már meghaladta az 1500 kg-ot, ami a XIV. század végére 2500 kg-ra emelkedett.
A magyar nemesfémtermelés nemzetközi jelentőségét mutatja az is, hogy az Anjou uralkodók a nemesérc-monopóliummal, vagyis a nemesérc kiviteli tilalmával újabb évszázaddal tudták meghosszabbítani a kontinensre jellemző arany-éhséget.
A nemesfémek legnagyobb felhasználója természetesen a pénzverés volt. A bányavárosokban királyi finomítóházak működtek, ahová mindenki köteles volt a nyers aranyat, ezüstöt finomítás és hitelesítés végett beszolgáltatni, s érte cserébe törvényesen megállapított árfolyamon új királyi pénzt kapott.
Nem csak a Felvidék és Erdély bányáiból származott azonban arany. Magyarország folyóinak iszapja a középkorban igen nagy mennyiségben tartalmazott aranyszemcséket. Egy Domonkos-rendi barát a XIV. század elején ezt írta az aranylelőhelyekről: "a folyók legtöbbjének homokja aranyat hord, ezért aztán az urak állandóan mosatják, termeltetik és gyűjtik az aranyat". A Szigetközben egyesek a mai napig foglalkoznak aranymosással. Az aranyszemcséket lapos tálakban lötybölgetve választják külön az iszaptól. Legendás aranylelőhelynek számít Ásványráró, ahol a parti föveny köbméterenként akár egy gramm aranyat is tartalmazott.
Az aranybányászat mára a szegények reménye
Az aranybányászat az utóbbi évtizedben a legszegényebb országok menedéke lett. Az Arany Világtanács (WGC) jelentése szerint a súlyosan eladósodott országok aranyexportja 84 százalékkal növekedett az elmúlt tíz évben. Jelenleg a világon kitermelt arany közel háromnegyede ezekből az országokból származik.
Az arany azonban nem feltétlenül hoz gazdagodást az aranyexportőr országnak. A WGC szerint az olyan országok, mint például Mali és Ghána mára olyan mértékben függnek aranyiparuktól, hogy a piac legkisebb rezdülése is súlyosan érintheti őket. Ezek az országok mindent - infrastruktúrát, szociális fejlesztéseket - az aranybányáknak köszönhetnek, azonban pont a monokulturális gazdaság az oka kiszolgáltatottságuknak is.
A kicsi, eladósodott országok a kilencvenes években komoly támadást indítottak az aranypiacot uraló négy nagy ország: Dél-Afrika, Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok piaci részesedésének csökkentéséért. A kis országok elképesztő mértékben növelték termelési kapacitásukat: Tanzánia 1995 óta évi öt tonnáról 48 tonnára növelte a kitermelt aranymennyiséget.
A legeladósodottabb államok bevételeinek nagy részét mára az aranykivitel teszi ki. Mali összes exportjának 59 százaléka áll az országban kitermelt aranyból. Tanzánia exportjának 44, Ghána 32, Guyana pedig 26 százalékát nyeri aranyból. Az arany vezeti az exportot az erősebb gazdasággal rendelkező Dél-Afrikában, de meghatározó Peruban, Kirgizisztánban és Pápua Új-Guineában is.
A legszegényebb aranybányászokat Tony Blair brit miniszterelnök segítő szándéka fenyegeti a legjobban. Blair a Nemzetközi Valutaalap (IMF) aranykészletének egy részéből finanszírozná a legszegényebb országok mintegy negyvenmilliárd dolláros adósságának elengedését. Az Arany Világtanács szerint azonban pont ezzel sodorná igazán válságba az aranykereskedelemből élő szegényeket, hiszen ha negyvenmilliárd dollárnyi arany jelenne meg a piacon, az jócskán lenyomná az árakat.
"Az [unciánkénti] tízdolláros csökkenés 75 millió dollárnyi exportbevételtől ütné el a legszegényebbek csoportját" - nyilatkozta a G8 előtt Jill Leyland, a WGC gazdasági tanácsadója.
origo
2005.07.19. 10:45
t: 1024
Az aranyon nem fog a tőzsdepánik
Biztonság és árfolyamokA londoni terrortámadások hírére pánikszerű aranyvásárlás indult az árutőzsdéken. Fél napon belül azonban mindenki ismét a nagyobb kockázatot jelentő áruval: kőolajjal, kávéval, dollárral kereskedett. Az arany mindig is menekülési utat jelentett a tőzsdén, akkor vásárolják, ha nagy kockázatot jelent más árukkal - például kőolajjal - kereskedni.
"Aranyat és svájci frankot elsősorban akkor szokás vásárolni, ha nagy a politikai-gazdasági bizonytalanság" - állítja Oláh Flórián, a Hamilton Tőzsdeügynökség nemzetközi árutőzsdei elemzője. A tőzsde pszichológiája szerint az igazán rossz hírek aranyfelvásárlási hullámot indítanak el, mert mindenki biztosítani akarja magát az esetleges kockázatok ellen, és értékálló áruban akarja tudni a pénzét.
Árfolyam az utóbbi fél évben
"Az arany rövid és középtávon egyaránt a dollárhoz kötődik, azonban a kőolaj száguldozása is árfolyam-növekedést vetít elő" - mondta az [origo]-nak Oláh. A nemesfém 2004 december 6-án volt tizenhat éves történelmi csúcson, egy uncia 456 dollárba került. A dollár akkor mélyponton volt, ez okozta a nemesfém felértékelődését. Tovább rontott a helyzeten az a javaslat, amely szerint az IMF aranytartalékaiból kellene finanszírozni a legszegényebb országok segélyezését.
Az eredeti ötlet szerint negyvenmilliárd dollárnyi aranyat adtak volna el - ez elegendő lenne ahhoz, hogy hat és fél futballpályát centi vastagon arany borítson. A piacon megjelenő nagy mennyiségű arany jócskán levitte volna az árakat. Az USA lobbiereje természetesen megakadályozta ezt, ezzel enyhe emelkedés kezdődött az aranyárban
Március-áprilisra az ár már 444 dollár volt, azonban ezt a dollár erősödése újra lefelé nyomta. Az arany ára az olajárrobbanás hatására ment ismét feljebb. A befektetési alapok az inflációval együtt járó olajáremelés ellen biztosították magukat arany vásárlásával.
Aranyra nagyobb fizikai kereslet Törökországban és Kínában van. Utóbbi országban nemrég engedélyezték a négy legnagyobb banknak, hogy aranytömböket árusítson - ez azonban egyelőre nem érezteti hatását a világpiacon. Idén nem várnak jelentősebb árfolyam-növekedést, az ár legfeljebb 450 dollárig mehet fel.
A BÁV aranytömbjei
A BÁV Rt. 2004. december 13-tól kezdve forgalmaz egy- és félunciás aranytömböket. Az érdeklődés akkora volt, hogy még decemberben újra kellett verni az 500-500 egy-, illetve félunciás aranytömböt. A kereslet csak március-áprilisban esett vissza valamelyest, azonban májustól kezdte a részvénytársaság ismét a kereslet növekedéséről számolt be.
"Az emberek nem pusztán befektetésként vásárolták a tömböket" - foglalta össze az aranytömb-kereskedés tapasztalatait Kovácsné Racskó Szilvia, a BÁV Rt. nemesfém szakágazatának vezetője. A tömbök ugyanis különleges kivitelben készülnek. A szokásos, csak a finomságot és a súlyt ismertető fémjelzés mellett a magyar egyunciás aranytömbökre a koronaékszerek ábrája is felkerült. Ez a magyarázata annak, hogy a szép kivitelű aranytömbök iránt a Magyarországon járó külföldi turisták is érdeklődnek.
Az aranytömbök elkészítéséhez a BÁV Rt. nem a világpiacról szerzi be a nemesfémet. A társaság a saját záloghálózatába leadott és ki nem váltott aranyat dolgozza fel ilyen módon. Az árak ennek megfelelően nem igazodnak percre pontosan a világpiac áraihoz: az egyunciás tömb 99 ezer, míg a félunciás ötvenezer forintba kerül. Az üzlet sikerét ennek ellenére mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a kereskedés megindulása óta mintegy ötven kiló aranyat értékesítettek egy- és félunciás aranytömbök formájában. A sikerre való tekintettel a BÁV Rt. tervbe vette, hogy 100 és 50 grammos aranytömbbel is megjelenik a piacon.
Bécsből olcsóbb
Oláh Flórián szerint a BÁV meglehetősen drágán méri az aranyat. A társaság jócskán fölébe megy a jelenleg 421,90 dolláros fizikai piaci árnak, átszámítva 483 dollárért adja az arany unciáját. Ráadásul igen magas a vétel és az eladás közti különbség - ezzel csak igen nagy árfolyam-ingadozás esetén járnak jól a befektetők. Aki aranytömbre vágyik, Oláh szerint jobban jár, ha Bécsbe vagy Zürichbe megy aranyért, ott csak néhány dollárral terhelik meg a fizikai árat.
A határidős piaci elemző szerint Magyarországon az emberek inkább biztonsági befektetésnek fogják fel az aranyat. Nagyobb gazdasági válság esetén ez a legjobb értékmegőrző. A magyar befektetők között szokatlanul népszerű volt a BÁV aranyeladási akciója. Oláh Flórián szerint Magyarországon az emberek egyelőre "jobban szeretnek egy aranytömböt a fiókban, mint egy pozíciót a New York-i árutőzsdén".
Aki nem befektetni, hanem keresni akar az arannyal, az Oláh szerint inkább New Yorkban nyisson pozíciót az árutőzsdén. Egy pozíció száz uncia aranynak felel meg. Ha az arany ára unciánként egy dollárral emelkedik, az rögtön száz dollár profitit hoz a befektetőnek.
A New York-i árutőzsdén mintegy ötven magyar befektető aktivizálta magát Oláh elmondása szerint. A magas adó miatt (38 százalék) jobb, ha a befektető céges számlával nyit pozíciót, ugyanakkor magányszemélyként jobban megéri az Európai Unió határain belül maradni. A magyar befektetőknek eddig körülbelül 70 százalékos megtérülést hozott az aranypiaci befektetés.
Magyarország a középkorban aranynagyhatalom volt
Magyarország volt Európa nemesfém-nagyhatalma a XIII. század második felében. A Magyar Királyság területén ekkor évente egy tonna aranyat és tíz tonna ezüstöt bányásztak. Ezzel az eredménnyel aranyban első, ezüstben pedig második helyen állt az ország Európában. Akkoriban a kontinensen kitermelt arany nyolcvan százalékát adta Magyarország.
A középkori törvények szerint bárki, bárhol bányászhatott nemesfémet, de kizárólag királyi felügyelet alatt. Így az úgynevezett "szabad telepes bérlők"- főként németek - saját hasznukra kutathattak és termelhették ki az érctelepeket, a királyt megillető bányabér, az urbura lefizetése ellenében. Ez arany esetében 1/10-re, az ezüstnél 1/8-ra rúgott.
A törvények értelmében az ásványi kincseket rejtő földesúri birtokot a király pénzért bármikor kisajátíthatta, esetleg más birtokra cserélhette. Ez sértette a földesúri érdekeket, így ha tehették, eltitkolták az érctelepeket, ami a bányaművelők számának megfogyatkozásához, a kitermelt arany, ezüst mennyiségének megcsappanásához vezetett.
Az áldatlan állapoton Károly Róbert reformja segített. 1327. május 17-én a bányászat fellendítése érdekében a király elrendelte: ha földesúri birtokon tárnak fel bányát, a birtok marad a régi tulajdonosé, mi több, az érctermelésből a királyi urbura egyharmada is neki jutott, a teljes nemesfémérték 1/30, illetve 1/24 része. Az Anjouk, Zsigmond és Mátyás király korában a kitermelt arany mennyisége már meghaladta az 1500 kg-ot, ami a XIV. század végére 2500 kg-ra emelkedett.
A magyar nemesfémtermelés nemzetközi jelentőségét mutatja az is, hogy az Anjou uralkodók a nemesérc-monopóliummal, vagyis a nemesérc kiviteli tilalmával újabb évszázaddal tudták meghosszabbítani a kontinensre jellemző arany-éhséget.
A nemesfémek legnagyobb felhasználója természetesen a pénzverés volt. A bányavárosokban királyi finomítóházak működtek, ahová mindenki köteles volt a nyers aranyat, ezüstöt finomítás és hitelesítés végett beszolgáltatni, s érte cserébe törvényesen megállapított árfolyamon új királyi pénzt kapott.
Nem csak a Felvidék és Erdély bányáiból származott azonban arany. Magyarország folyóinak iszapja a középkorban igen nagy mennyiségben tartalmazott aranyszemcséket. Egy Domonkos-rendi barát a XIV. század elején ezt írta az aranylelőhelyekről: "a folyók legtöbbjének homokja aranyat hord, ezért aztán az urak állandóan mosatják, termeltetik és gyűjtik az aranyat". A Szigetközben egyesek a mai napig foglalkoznak aranymosással. Az aranyszemcséket lapos tálakban lötybölgetve választják külön az iszaptól. Legendás aranylelőhelynek számít Ásványráró, ahol a parti föveny köbméterenként akár egy gramm aranyat is tartalmazott.
Az aranybányászat mára a szegények reménye
Az aranybányászat az utóbbi évtizedben a legszegényebb országok menedéke lett. Az Arany Világtanács (WGC) jelentése szerint a súlyosan eladósodott országok aranyexportja 84 százalékkal növekedett az elmúlt tíz évben. Jelenleg a világon kitermelt arany közel háromnegyede ezekből az országokból származik.
Az arany azonban nem feltétlenül hoz gazdagodást az aranyexportőr országnak. A WGC szerint az olyan országok, mint például Mali és Ghána mára olyan mértékben függnek aranyiparuktól, hogy a piac legkisebb rezdülése is súlyosan érintheti őket. Ezek az országok mindent - infrastruktúrát, szociális fejlesztéseket - az aranybányáknak köszönhetnek, azonban pont a monokulturális gazdaság az oka kiszolgáltatottságuknak is.
A kicsi, eladósodott országok a kilencvenes években komoly támadást indítottak az aranypiacot uraló négy nagy ország: Dél-Afrika, Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok piaci részesedésének csökkentéséért. A kis országok elképesztő mértékben növelték termelési kapacitásukat: Tanzánia 1995 óta évi öt tonnáról 48 tonnára növelte a kitermelt aranymennyiséget.
A legeladósodottabb államok bevételeinek nagy részét mára az aranykivitel teszi ki. Mali összes exportjának 59 százaléka áll az országban kitermelt aranyból. Tanzánia exportjának 44, Ghána 32, Guyana pedig 26 százalékát nyeri aranyból. Az arany vezeti az exportot az erősebb gazdasággal rendelkező Dél-Afrikában, de meghatározó Peruban, Kirgizisztánban és Pápua Új-Guineában is.
A legszegényebb aranybányászokat Tony Blair brit miniszterelnök segítő szándéka fenyegeti a legjobban. Blair a Nemzetközi Valutaalap (IMF) aranykészletének egy részéből finanszírozná a legszegényebb országok mintegy negyvenmilliárd dolláros adósságának elengedését. Az Arany Világtanács szerint azonban pont ezzel sodorná igazán válságba az aranykereskedelemből élő szegényeket, hiszen ha negyvenmilliárd dollárnyi arany jelenne meg a piacon, az jócskán lenyomná az árakat.
"Az [unciánkénti] tízdolláros csökkenés 75 millió dollárnyi exportbevételtől ütné el a legszegényebbek csoportját" - nyilatkozta a G8 előtt Jill Leyland, a WGC gazdasági tanácsadója.
origo
2005.07.19. 10:45
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
