HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
HIRDETÉS
HÍREK > AKTUÁLIS > Kiszabadult az egyik terrorista - A Szent Korona Rádió interjúja
A Szent Korona Rádiónak nyilatkozott először, a november 10-ei kiszabadulása után rögtön az egyik honleány, akit politikai fogolyként tartottak bezárva.
SZKR: Október 13-án vittek be téged, semmit nem tudunk ennek a körülményeiről.
B.A.: Reggel 6:20-kor elindultam dolgozni egy hét szabadság után, lementem az utcára és a háztól kb. 3-4 kapualjra elém állt két fiatalember. Kérdezték a keresztnevemet, és mondták, hogy elfogatóparancs van ellenem. Fel akartak vinni házkutatásra, nem mondták meg milyen alapon. Átvizsgálták a ruházatomat és átkutatták az albérletemet. Nem jutottam el a munkahelyemre, pedig szerettem volna.
SZKR: Hogyan bántak veletek? Volt olyan aki nem lehetett ott az élettársa házkutatásánál.
B.A.: Teljesen normálisan zajlott, úgy gondolom, nem tapasztaltam kellemetlenséget. Udvariasan, korrekten cselekedtek, nagyjából mindent visszaraktak a helyére. Kis felfordulást hagytak azért, felesleges károkozás nem volt. Nem is tettem panaszt a házkutatás módja ellen.
SZKR: Ezután mi történt?
B.A.: Bevittek a Zichy utcába ahol az ügyész meghallgatott volna, de vallomást nem tettem.
SZKR: Mivel gyanúsítanak?
B.A.: Ahogy az MTI közleményében is megjelent, úgy tudom, valamiféle Molotov-koktélos támadás célpontjának felderítésével, és állítólagos terroristák ruházatának elkészítésével.
SZKR: Említetted, hogy nem tettél vallomást. Más úton próbáltak-e belőled bármilyen információt kicsikarni?
B.A.: Igen, az ügyészi meghallgatás még október 13-án volt, amikor két napot ültem az Aradi utcai fogdában. Utána következett a tárgyalás, ahol még kérdezték, hogy szeretnék-e vallomást tenni. Úgy érzem nincs miről, ezért nem is tettem. Két nappal ezelőtt volt még egy kísérlet, ekkor már a Gyorskocsi utcai fogdában voltam. Felkísért két nyomozó egy épületbe, megkérdezték kívánok-e vallomást tenni, nemmel feleltem. Ekkor visszakísértek a fogdába, kikísérték az ügyvédemet, ami közben kérdezősködtek semleges dolgokról, mint pl. milyen a zárkatársam, stb. Ezután megérkezett a másik nyomozó és megkérdezte, nem szeretnék-e mégis válaszolni pár kérdésére, ha már vallomást nem teszek, elvégre én biztos mindent tudok. Közöltem vele, hogy nem tudok, gondoltam ha egy kérdést feltesznek, akkor utána kettőt, majd százat. A beszélgetés másfél percnél nem volt több, de még megmondta, hogy ilyenek vagyunk mi, a tüntetésen nagyon bátrak, aztán elbújunk az ügyvédünk mögé... "és politikai foglyoknak tartják magukat". Erre feleltem, hogy én az vagyok. Ezután tett még egy próbát, hogy ugyan tegyek már vallomást, mert Nagy Imre is tett. Ezt nem bírtam nevetés nélkül, egy hónap után szerencsére még humorérzékemnél voltam. Mondtam, hogy ne hasonlítsuk már a két dolgot, Nagy Imre a végén a csótányokat számolta a falon.
SZKR: Hogyan éltél ebben a bő egy hónapban, milyen az élet odabent?
B.A.: Nem tudom, hogy mi az ún. EU elvárás egy cellában vagy zárkában. Nyolc négyzetméter, durván 2,5 méter magas. Két darab 70 cm széles vas-fa valami van ágynak, lába sincs. Van rajta egy matrac, rádobnak egy ágyneműszerűséget és egy párnát. Kettő fémpolc van, egy kis radiátor, illetve egy fali mosdó. Tükör nem volt. Az emberi méltósághoz pedig hozzátartozik, hogy az ember felöltözik normálisan. Az a pár ruhadarab nem biztosít lehetőséget a nagy variálásra, de a fésülködés azért mégis jár... nőnek és férfinak is reggel illik belenézni a tükörbe. Minden kihallgatás úgy zajlik, hogy a fogdaőr kinyitja az ajtót, és szól, hogy elvisznek - nem tudtam hogy szabadulok-e vagy elszállítanak. Lehet gondolkodni és aludni, semmiféle hasznos elfoglaltságra lehetőség nincs. Próbáltam sokat aludni, már ha tudtam, mivel a villany egész nap ég. Nem volt kellemes, de nem éreztem, hogy rosszul bántak-e velem. Volt, aki ki is mondta, hogy szorít nekem, de inkább a tiszteletet éreztem. Persze néhány őr azért éreztette velem, hogy a másik oldalon van.
SZKR: Hányan voltak a "társak", és milyenek voltak?
B.A.: Kétszemélyes zárkák voltak, az Aradiban egy napig kaptam egy velem egyidős hölgyet, elbeszélgettünk, semmi baj nem volt vele. A Gyorskocsiban 2-3 napot egyedül töltöttem, aztán hajnali 4-kor szó szerint belöktek hozzám egy nőt, azt se tudta, hogy került oda. Délután 2-kor fogták el valamilyen pénzügyi dolog miatt. Nagyon aranyos, normális hölgy volt. Körülbelül egy hete voltam a Gyorskocsiban, amikor egy másik zárkába csuktak egy 60 éven felüli hölgyhöz, ő is nagyon kedves volt.
SZKR: Volt-e lehetőséged valamilyen jegyzetet készíteni?
B.A.: Igen, a hatodik napon kaptam egy ceruzát, ennek nagyon örültem. Elkezdtem írni egy naplót, amit szeretnék a rádióban megjelentetni. (Ennek természetesen helyet adunk - a szerk.)
SZKR: Nem ért emiatt támadás? Úgy tudom van egy fogoly, akinek a társa elvette a jegyzetét és odaadta az őröknek.
B.A.: Lehet próbálkozni, én nem hagytam volna.
SZKR: Tudtál-e más írásához hozzájutni, pl.: nemzeti sajtótermékekhez?
B.A.: Igen, Magyar Jelent sikerült szereznem a letéti pénz terhére. Nagyon örültem neki, nem nagyon látták addig a könnyeimet, de az örömkönny mégis más...
SZKR: Van ugyebár ebben egy rovat, ahol lehet üzenni a börtönben lévő hazafiaknak. Milyen érzés volt ezt olvasni?
B.A.: Nagyon nehéz erről beszélni... egy hónapig nagyon éhes voltam, az éhség ledegradálódott fizikai szükséggé. A héten ismétlődnek az ételek, minden hétfőn mindig ugyanaz van. Az újságot az étellel kaptam meg, nem is néztem a címlapot vagy a hátulján a rockzenei rovatot, ami szintén nagyon érdekelt, rögtön középen nyitottam ki. Remélem a hallgatók közül senki nem tapasztalja meg, milyen érzés ezt bentről olvasni. Az ebédet pedig elveszik az ember elől, ha nem fogyasztja el, és a társam már ráms zólt, hogy kezdjek neki, de én ilyenkor képtelen voltam. Üzenjetek a bennmaradt 15 embernek. Habár szörnyű bent, de ki lehet bírni, ha tudjuk hogy kikre számíthatunk kint!
SZKR: Beszéltünk ugye a még bent maradtakról. Róluk sikerült-e valami információhoz jutnod bent?
B.A.: Utolsó információim szerint a rádiós hölgy, akit egy nappal utánam kaptak el, ott van a Gyorskocsiban. Sajnos utoljára az orvosi vizsgálaton láttam.
SZKR: Mi vezetett a mai napig, hogy kiengedtek? Mi volt az előzménye?
B.A.: Nem volt előzmény, de szeretnék még hozzátenni valamit a vallomás témához. Úgy tudom például, hogy a Szent Korona Rádió hamarabb megtudta, hogy kiengednek, mint én. Lehetséges, hogy amikor volt ez a kihallgatásom, már akkor gondolkoztak azon, hogy kiengedjenek. Amikor jöttünk fel a zárkába a kihallgatási kísérlet után, a nyomozó azt mondta: "Itt volt a lehetőség." Ezt nem értettem. Megkérdeztem a nyomozóhölgyet, hogy mi lesz a sorsom a 30 nap után, amikor is át kellett volna vigyenek a Markó utcába. Erre azt válaszolta, hogy szerinte átvisznek, ezért én arra számítottam, hogy 13-án, pénteken megkapom a határozatot, miszerint meghosszabbítják az előzetest. Nem számítottam rá, nem reméltem, hogy kiengednek. A mai napon bejött egy fogdaőr, szólt hogy szedjem össze a holmimat, mert elviszik. A furcsa az volt, hogy azt mondták: nem kell bilincs. Ha elvittek valahova eddig mindig kellett. Minden költöztetésnél felírják tételenként mi volt a zárkában, most nem. Elém raktak egy papírt, a nyomtatvány tetején az volt, hogy átszállításkor vagy szabadon engedéskor kitöltendő. Kértem őket, hogy mondják már meg melyik. Ekkor végre megmondták, hogy szabad vagyok. Az ügyvédem beadott egy frappáns fellebbezést a fogvatartásom ellen, nevezetesen a terrorcselekmény a 261-es paragrafusára hivatkozva, amelynek egyik bekezdése így szól: "a szükséges eszközzel támogatni a terrorizmust (ruházat)". Szerintük a ruha teszi az embert. Az ügyvédem szerint, ha valaki Nike vagy Adidas cipőben követ el bűncselekményt, akkor azért a Nike és az Adidas is felelős... Ennek a beadványnak is hatása lehetett. Köszönöm az ügyvédemnek és az NJA-nak.
SZKR: Mit tettél miután elengedtek?
B.A.: Eljöttem ide, hátha itt van valaki a SZKR-től (nevet), és sikerült is találkoznom veletek. Úgy engedtek el a Gyorskocsiból, hogy nem kértek bocsánatot, sőt még rám is szóltak, hogy csukjam be magam mögött az ajtót. Kijöttem 2000 forinttal, telefon és telefonszámok nélkül. Vettem egy telefonkártyát, de csak egy nem működő pénzes fülkét találtam. Ezután felkerestem egy barátomat, ahol végre egy hónap után ihattam egy nagyon finom kávét.
SZKR: Másik médiumnak nyilatkozol-e?
B.A.: Még gondolkozom, de a Szent Korona Rádióhoz jöttem először.
SZKR: Hogy érzed magad most?
B.A.: Egyrészt örülök, de nagyon fáj a szívem, mert Magyarországon elképesztő körülmények között tartanak politikai foglyokat. Addig nem lehetek maradéktalanul boldog, amíg a többiek bent vannak...
Szabadságot a politikai foglyoknak!
Szent Korona Rádió
2009.11.12. 16:18
t: 459
Kiszabadult az egyik terrorista - A Szent Korona Rádió interjúja
A Szent Korona Rádiónak nyilatkozott először, a november 10-ei kiszabadulása után rögtön az egyik honleány, akit politikai fogolyként tartottak bezárva.SZKR: Október 13-án vittek be téged, semmit nem tudunk ennek a körülményeiről.
B.A.: Reggel 6:20-kor elindultam dolgozni egy hét szabadság után, lementem az utcára és a háztól kb. 3-4 kapualjra elém állt két fiatalember. Kérdezték a keresztnevemet, és mondták, hogy elfogatóparancs van ellenem. Fel akartak vinni házkutatásra, nem mondták meg milyen alapon. Átvizsgálták a ruházatomat és átkutatták az albérletemet. Nem jutottam el a munkahelyemre, pedig szerettem volna.
SZKR: Hogyan bántak veletek? Volt olyan aki nem lehetett ott az élettársa házkutatásánál.
B.A.: Teljesen normálisan zajlott, úgy gondolom, nem tapasztaltam kellemetlenséget. Udvariasan, korrekten cselekedtek, nagyjából mindent visszaraktak a helyére. Kis felfordulást hagytak azért, felesleges károkozás nem volt. Nem is tettem panaszt a házkutatás módja ellen.
SZKR: Ezután mi történt?
B.A.: Bevittek a Zichy utcába ahol az ügyész meghallgatott volna, de vallomást nem tettem.
SZKR: Mivel gyanúsítanak?
B.A.: Ahogy az MTI közleményében is megjelent, úgy tudom, valamiféle Molotov-koktélos támadás célpontjának felderítésével, és állítólagos terroristák ruházatának elkészítésével.
SZKR: Említetted, hogy nem tettél vallomást. Más úton próbáltak-e belőled bármilyen információt kicsikarni?
B.A.: Igen, az ügyészi meghallgatás még október 13-án volt, amikor két napot ültem az Aradi utcai fogdában. Utána következett a tárgyalás, ahol még kérdezték, hogy szeretnék-e vallomást tenni. Úgy érzem nincs miről, ezért nem is tettem. Két nappal ezelőtt volt még egy kísérlet, ekkor már a Gyorskocsi utcai fogdában voltam. Felkísért két nyomozó egy épületbe, megkérdezték kívánok-e vallomást tenni, nemmel feleltem. Ekkor visszakísértek a fogdába, kikísérték az ügyvédemet, ami közben kérdezősködtek semleges dolgokról, mint pl. milyen a zárkatársam, stb. Ezután megérkezett a másik nyomozó és megkérdezte, nem szeretnék-e mégis válaszolni pár kérdésére, ha már vallomást nem teszek, elvégre én biztos mindent tudok. Közöltem vele, hogy nem tudok, gondoltam ha egy kérdést feltesznek, akkor utána kettőt, majd százat. A beszélgetés másfél percnél nem volt több, de még megmondta, hogy ilyenek vagyunk mi, a tüntetésen nagyon bátrak, aztán elbújunk az ügyvédünk mögé... "és politikai foglyoknak tartják magukat". Erre feleltem, hogy én az vagyok. Ezután tett még egy próbát, hogy ugyan tegyek már vallomást, mert Nagy Imre is tett. Ezt nem bírtam nevetés nélkül, egy hónap után szerencsére még humorérzékemnél voltam. Mondtam, hogy ne hasonlítsuk már a két dolgot, Nagy Imre a végén a csótányokat számolta a falon.
SZKR: Hogyan éltél ebben a bő egy hónapban, milyen az élet odabent?
B.A.: Nem tudom, hogy mi az ún. EU elvárás egy cellában vagy zárkában. Nyolc négyzetméter, durván 2,5 méter magas. Két darab 70 cm széles vas-fa valami van ágynak, lába sincs. Van rajta egy matrac, rádobnak egy ágyneműszerűséget és egy párnát. Kettő fémpolc van, egy kis radiátor, illetve egy fali mosdó. Tükör nem volt. Az emberi méltósághoz pedig hozzátartozik, hogy az ember felöltözik normálisan. Az a pár ruhadarab nem biztosít lehetőséget a nagy variálásra, de a fésülködés azért mégis jár... nőnek és férfinak is reggel illik belenézni a tükörbe. Minden kihallgatás úgy zajlik, hogy a fogdaőr kinyitja az ajtót, és szól, hogy elvisznek - nem tudtam hogy szabadulok-e vagy elszállítanak. Lehet gondolkodni és aludni, semmiféle hasznos elfoglaltságra lehetőség nincs. Próbáltam sokat aludni, már ha tudtam, mivel a villany egész nap ég. Nem volt kellemes, de nem éreztem, hogy rosszul bántak-e velem. Volt, aki ki is mondta, hogy szorít nekem, de inkább a tiszteletet éreztem. Persze néhány őr azért éreztette velem, hogy a másik oldalon van.
SZKR: Hányan voltak a "társak", és milyenek voltak?
B.A.: Kétszemélyes zárkák voltak, az Aradiban egy napig kaptam egy velem egyidős hölgyet, elbeszélgettünk, semmi baj nem volt vele. A Gyorskocsiban 2-3 napot egyedül töltöttem, aztán hajnali 4-kor szó szerint belöktek hozzám egy nőt, azt se tudta, hogy került oda. Délután 2-kor fogták el valamilyen pénzügyi dolog miatt. Nagyon aranyos, normális hölgy volt. Körülbelül egy hete voltam a Gyorskocsiban, amikor egy másik zárkába csuktak egy 60 éven felüli hölgyhöz, ő is nagyon kedves volt.
SZKR: Volt-e lehetőséged valamilyen jegyzetet készíteni?
B.A.: Igen, a hatodik napon kaptam egy ceruzát, ennek nagyon örültem. Elkezdtem írni egy naplót, amit szeretnék a rádióban megjelentetni. (Ennek természetesen helyet adunk - a szerk.)
SZKR: Nem ért emiatt támadás? Úgy tudom van egy fogoly, akinek a társa elvette a jegyzetét és odaadta az őröknek.
B.A.: Lehet próbálkozni, én nem hagytam volna.
SZKR: Tudtál-e más írásához hozzájutni, pl.: nemzeti sajtótermékekhez?
B.A.: Igen, Magyar Jelent sikerült szereznem a letéti pénz terhére. Nagyon örültem neki, nem nagyon látták addig a könnyeimet, de az örömkönny mégis más...
SZKR: Van ugyebár ebben egy rovat, ahol lehet üzenni a börtönben lévő hazafiaknak. Milyen érzés volt ezt olvasni?
B.A.: Nagyon nehéz erről beszélni... egy hónapig nagyon éhes voltam, az éhség ledegradálódott fizikai szükséggé. A héten ismétlődnek az ételek, minden hétfőn mindig ugyanaz van. Az újságot az étellel kaptam meg, nem is néztem a címlapot vagy a hátulján a rockzenei rovatot, ami szintén nagyon érdekelt, rögtön középen nyitottam ki. Remélem a hallgatók közül senki nem tapasztalja meg, milyen érzés ezt bentről olvasni. Az ebédet pedig elveszik az ember elől, ha nem fogyasztja el, és a társam már ráms zólt, hogy kezdjek neki, de én ilyenkor képtelen voltam. Üzenjetek a bennmaradt 15 embernek. Habár szörnyű bent, de ki lehet bírni, ha tudjuk hogy kikre számíthatunk kint!
SZKR: Beszéltünk ugye a még bent maradtakról. Róluk sikerült-e valami információhoz jutnod bent?
B.A.: Utolsó információim szerint a rádiós hölgy, akit egy nappal utánam kaptak el, ott van a Gyorskocsiban. Sajnos utoljára az orvosi vizsgálaton láttam.
SZKR: Mi vezetett a mai napig, hogy kiengedtek? Mi volt az előzménye?
B.A.: Nem volt előzmény, de szeretnék még hozzátenni valamit a vallomás témához. Úgy tudom például, hogy a Szent Korona Rádió hamarabb megtudta, hogy kiengednek, mint én. Lehetséges, hogy amikor volt ez a kihallgatásom, már akkor gondolkoztak azon, hogy kiengedjenek. Amikor jöttünk fel a zárkába a kihallgatási kísérlet után, a nyomozó azt mondta: "Itt volt a lehetőség." Ezt nem értettem. Megkérdeztem a nyomozóhölgyet, hogy mi lesz a sorsom a 30 nap után, amikor is át kellett volna vigyenek a Markó utcába. Erre azt válaszolta, hogy szerinte átvisznek, ezért én arra számítottam, hogy 13-án, pénteken megkapom a határozatot, miszerint meghosszabbítják az előzetest. Nem számítottam rá, nem reméltem, hogy kiengednek. A mai napon bejött egy fogdaőr, szólt hogy szedjem össze a holmimat, mert elviszik. A furcsa az volt, hogy azt mondták: nem kell bilincs. Ha elvittek valahova eddig mindig kellett. Minden költöztetésnél felírják tételenként mi volt a zárkában, most nem. Elém raktak egy papírt, a nyomtatvány tetején az volt, hogy átszállításkor vagy szabadon engedéskor kitöltendő. Kértem őket, hogy mondják már meg melyik. Ekkor végre megmondták, hogy szabad vagyok. Az ügyvédem beadott egy frappáns fellebbezést a fogvatartásom ellen, nevezetesen a terrorcselekmény a 261-es paragrafusára hivatkozva, amelynek egyik bekezdése így szól: "a szükséges eszközzel támogatni a terrorizmust (ruházat)". Szerintük a ruha teszi az embert. Az ügyvédem szerint, ha valaki Nike vagy Adidas cipőben követ el bűncselekményt, akkor azért a Nike és az Adidas is felelős... Ennek a beadványnak is hatása lehetett. Köszönöm az ügyvédemnek és az NJA-nak.
SZKR: Mit tettél miután elengedtek?
B.A.: Eljöttem ide, hátha itt van valaki a SZKR-től (nevet), és sikerült is találkoznom veletek. Úgy engedtek el a Gyorskocsiból, hogy nem kértek bocsánatot, sőt még rám is szóltak, hogy csukjam be magam mögött az ajtót. Kijöttem 2000 forinttal, telefon és telefonszámok nélkül. Vettem egy telefonkártyát, de csak egy nem működő pénzes fülkét találtam. Ezután felkerestem egy barátomat, ahol végre egy hónap után ihattam egy nagyon finom kávét.
SZKR: Másik médiumnak nyilatkozol-e?
B.A.: Még gondolkozom, de a Szent Korona Rádióhoz jöttem először.
SZKR: Hogy érzed magad most?
B.A.: Egyrészt örülök, de nagyon fáj a szívem, mert Magyarországon elképesztő körülmények között tartanak politikai foglyokat. Addig nem lehetek maradéktalanul boldog, amíg a többiek bent vannak...
Szabadságot a politikai foglyoknak!
Szent Korona Rádió
2009.11.12. 16:18
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
- Fekete füst Ahmedabad felett – elnémult a világ
- A vészkijáraton ugrott ki az indiai repülőgép-katasztrófa egyetlen túlélője a rendőrség szerint
- Nyitott ajtóval száguldott egy sebesvonat Budapesttől egészen Székesfehérvárig
- Inkasszálták Budapest számláját, Karácsony Gergely rendkívüli sajtótájékoztatót tartott
- Dráma Parajdon – átszakadtak az utolsó védőgátak, betört a víz a Telegdy-bányába is
HIRDETÉS
