
Másfél éven belül 10 millió alá olvad a magyarországi népesség –írja a Figyelő eheti száma. A csökkenő születésszám társadalmunk elöregedését hozza magával, s a fiatalokra ró nagyobb terheket. Bár a születéskor várható élettartam folyamatosan nő, az egészségben eltöltött évek száma elmarad az uniós átlagtól – írja a lap.
Rohamos csökkenés
Magyarországon az előrejelzések szerint másfél év múlva már 10 milliónál kevesebb magyart számolhatunk az országhatáron belül. Ráadásul egyre nagyobb arányt képviselnek majd az idősek, így a fiatalokra több szempontból is nagyobb teher hárul. Kevesebben lesznek arra, hogy „eltartsák” az idősebb generációt, s még a munkaerőpiacon is versenyezniük kell velük.
Békés, Tolna, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossága csökkent a legjobban 2001 óta, de a megyék többsége szintén kevesebb létszámmal szerepel a statisztikákban, mint 8 éve. Növekedni csak Fejér, Győr-Moson-Sopron és Pest megye tudott. Budapest lakossága is csökkent, több mint 2,5 százalékkal; a fővárost 1,7 millióan lakják jelenleg.
A legnagyobb népsűrűségű Közép-Magyarországon 2008-ban az újszülöttek közel egyharmada látta meg a napvilágot, az ezer lakosra jutó élveszületés 10,5 fő volt. Az ezredfordulót követően a belföldi migráció nyertese Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl lett; a nemzetközi vándorlás leginkább a főváros és Pest megye népességét gyarapította.
Elégtelen egészség
A magyarok várható élettartama mindkét nem tekintetében öt évvel eltér az uniós átlagtól.
A nők esetében a hosszabb várható élettartamot beárnyékolja, hogy huzamosabb betegeskedésre kell számítaniuk: 70 éves korukig másfélszer több beteg életév vár rájuk, mint az ugyanolyan korú férfiakra. A testtömeg index alapján a magyarok harmada számít túlsúlyosnak, dohányzás és alkoholfogyasztás területén pedig a legrosszabbak közé tartozunk Európában.
A lakosság közel harmada rendszeresen dohányzik, ezzel párhuzamosan pedig egyre többen szenvednek krónikus légúti betegségekben. A vezető halálozási ok, a keringési problémák miatt évente átlagosan annyian halnak meg, mint Békéscsaba lakossága; míg a rákos megbetegedések miatt elhunytak száma feleennyi, mintegy 33 ezerre tehető. A legkedvezőbb helyzetben mindkét nem tagjai közül az egyetemi diplomával rendelkező nagyvárosiak vannak, ugyanis az iskolai végzettség és településméret növekedése egyaránt hosszabb várható élettartammal és rövidebb betegidőszakkal kapcsolható össze.
Gyenge reprodukció
Hiába tolódott ki a várható átlagos élettartam és az anyává válás átlagos életkora, a reprodukciós képesség nem növekedett. A ’80-as ’90-es években a nők még átlagosan 23 évesen szültek először, míg 2005-ben már 27 évesen, vagyis az átlagos elsőbabás édesanya négy évvel idősebb lett. Emiatt nagyobb a veszélye annak, hogy a nők biológiailag kifutnak az időből, a késői gyerekvállalás pedig csökkenti a második és harmadik gyerek megszületésének valószínűségét is.
hirado
2009.10.22. 11:02