HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > AKTUÁLIS > Horvátország: a legnépszerűbb úticél

t: 459

Horvátország: a legnépszerűbb úticél

Látnivalók
A körülbelül nyolcszázezer lakosú Zágráb Európa egyik leggyorsabban fejlődő fővárosa. A kilencvenes évek háborús időszakának lezárása óta a város ismét régi fényében tündököl, a szinte mediterrán klíma pedig jótékonyan hat lakosainak közérzetére is - a nyitott kávézókban, szórakozóhelyeken hajnalig folyik a mulatozás. A város központja a Jelacic tér, közepén a magyar történelem szempontjából ellentmondásos, ám hazájában nemzeti hősnek számító bán lovas szobrával. A tértől néhány sarokra emelkedik a főváros központi temploma, a Mária Mennybemenetele-székesegyház. Az épületet számos háború sújtotta, ennek ellenére maradtak benne XIII. századi freskók is. Egyházi épületek közül említést érdemel még a hasonló nevű téren található Szent Márk-templom, melynek legfőbb ékessége az ország különböző címereit ábrázoló díszes cseréptető.

A Szlovéniával és Olaszországgal egyaránt határos Isztria az Adria legnagyobb félszigete. Az olasz hatás Horvátországban itt érezhető a legjobban, sokan beszélnek olaszul, és sok vendéglő kínál itáliai ételkülönlegességeket. Isztria partvidékét sok turista látogatja, ám aki inkább elkerülné a tömeget, a félsziget belső vidékein zöldellő dombokat és csendes, romantikus kisvárosokat talál. Isztria ékessége a nyugati partján elterülő három város, Porec, Rovinj és Pula.

Rijeka, az egykori Fiume Horvátország legnagyobb kikötője, az Adria személy- és teherszállító útvonalainak legfontosabb csomópontja. Így volt ez már az Osztrák-Magyar Monarchia idején is, Rijeka a mai napig magán viseli az egykori birodalom nagyvárosainak minden jellegzetességét. A korzó akár Budapesten is lehetne, egy itt tett séta nélkül nem lehet teljes az utazó látogatása a városban. Rijeka leghíresebb múzeuma a Hajózási és Történeti Múzeum, melynek termeiben az adriai hajózás sok száz éves történelmének emlékei tekinthetőek meg.

Opatija, az egykori Abbázia az Osztrák-Magyar Monarchia legkedveltebb tengeri üdülőhelye volt. Az első világháborúig királyok, hercegek, arisztokraták és módos polgárok tömege pihent itt, az egykori gazdagság máig meglátszik a városon. Egymást érik itt a letűnt nagyságok fényűző rezidenciái, ezek jó része ma luxus kategóriájú hotelként üzemel, kívül-belül felújítva. A híres, 12 kilométer hosszú tengerparti sétányt, a Lungomarét egyfelől ezek a paloták, másfelől pedig jó néhány strand szegélyezi.

A Dalmácia központjában található Split Horvátország második legnagyobb városa. Nyáron azonban a legnagyobbnak tűnik, hiszen a látogató könnyen azt hiheti, rajta kívül egész Európa is itt vakációzik. Split legnagyobb nevezetessége, a Diocletianus-palota ilyenkor szinte megközelíthetetlen, az éttermek és szórakozóhelyek pedig látszólag kapacitásuk többszörösét igyekeznek egyszerre kiszolgálni.

A több mint ezeréves Dubrovnik mára Horvátország élni akarásának jelképévé vált. A város 1991-92-ben nyolc hónapig állta a szerb csapatok ostromát, a folyamatos bombázásban a történelmi városközpont egy része megsemmisült, másik része pedig súlyosan megsérült. Az azóta eltelt egy évtizedben azonban a város szinte teljesen újjáépült.. Dubrovnik óvárosát három oldalról erős bástyájú falak, a negyedik felől pedig a tenger védi már évszázadok óta. A városmag ütőere a Placa, a mindig forgalmas, széles sétálóutca. Az ide torkolló mellékutcák mindegyikét magas, világos mészkőből épült paloták, templomok és egyszerűbb lakóházak szegélyezik.

A Horvátország megszámlálhatatlan szigete között választani szándékozó utazó a bőség zavarával küzd. A vízisportok szerelmeseinek Brac, a hangulatos dalmát kisvárosokra vágyóknak Hvar vagy Korcula, a kilométeres strandok kedvelőinek Krk vagy Losinj, a szűz természet rajongóinak pedig a Kornati-szigetek vagy Mljet ajánlható.

Eljutni Horvátországba
Magyarországról autóval gyorsan és kényelmesen lehet eljutni a hazánkhoz legközelebb eső tengerpartra, Horvátországba. Az ország északi területeire és az Isztriára leggyorsabban a Budapest-Letenye-Zágráb-Isztria útvonalon lehet eljutni. Amennyiben az úti cél Dél-Dalmácia vagy Dubrovnik, érdemes Bosznián átvágva rövidíteni a Budapest-Eszék-Szarajevó-Dubrovnik útvonalon. Nyáron a menetidő alaposan megnőhet, a nagy turistaroham idején mind a határátkelőknél, mint az utakon végeláthatatlan kocsisorok araszolnak.

Talán nincs még egy úti cél, amellyel annyi magyar utazási iroda foglalkozna, mint Horvátországgal. Kínálatuk közös jellemzője a rugalmatlanság, az így vásárolható szervezett utakat csak azoknak ajánljuk, akik nem szeretik, ha saját maguknak kell egy idegen országban megoldaniuk az esetleg felmerülő váratlan problémákat. Horvátország nem tartozik az egzotikus, veszélyes vagy mérete miatt egyedül bejárhatatlan országok közé, így semmi nem szól az ellen, hogy az országot idegenvezető és előre lefoglalt szálloda nélkül is fel lehessen fedezni.

Amennyiben az utazásszervezőktől független út mellett dönt, nem árt tudni, hogy a nyári hónapokban szinte lehetetlen a népszerű horvát tengerparti üdülőhelyeken a helyszínen szabad szállást találni. Érdemes erről még az utazás előtt néhány héttel, sőt, ha lehetséges, néhány hónappal gondoskodni. A főszezonon kívül nem kell ezzel a problémával szembesülni, hiszen a választék bőséges.

Cevapcici, Pelinkovac

A horvátországi éttermek árai széles skálán mozognak. Összességében elmondható, hogy minél több a környéken a külföldi és minél több az étlapon a tengeri hal és különféle herkentyű, annál magasabb lesz a számla összege. Egy közepes színvonalú étteremben egy fő 80-120 kuna közötti összegből jóllakhat, azonban ha polipra, rákokra vagy kagylóra fáj a foga, a lakoma akár több száz kunába is kerülhet.

A horvát konyha kicsit olyan, mint a magyar és a mediterrán ötvözése, ez elsősorban az előételek esetében egyértelmű. Első fogásként egyaránt kedveltek a levesek és az olaszos tésztafélék a legkülönfélébb ízesítéssel. Az előbbiek közül a legtöbb étteremben megtalálható a manistra, a horvát zöldségleves, utóbbiak közül pedig a spagetti prstaci, melyet a tenger gyümölcseivel készítenek. Igazi ínyencfalat a pármai sonkával rokon dalmát sonka, amelyet vékonyra szeletelve, néhol sárgadinnyével tálalnak.

A horvát éttermek kínálatát alapvetően meghatározza, hogy milyen messzire vannak az Adriától. A partvidéken és a szigeteken természetesen a halakból és különböző tengeri herkentyűkből készült ételek dominálnak. Nagy kedvenc a polip és a tintahal, valamint a brodetto, a spanyol paellára emlékeztető rizsből és a tenger gyümölcseiből készült kiadós fogás. A tengertől messzebb eső vidékeken nagyobb szerep jut a húsnak. Népszerű a csevapcsicsa, a fűszeres darálthús-golyó és a burek, a sajtos, húsos vagy sajtos rétes. A Horvátországban felszolgált pizzák kiválóak, és általában sokkal olcsóbbak, mint Olaszországban.

A horvát borok talán nem érik el a magyarok színvonalát, viszont általában olcsóbbak. Szinte minden szigetnek megvan a saját különleges szőlőfajtája, érdemes ezek közül többet is kipróbálni, akár tisztán, akár fröccsként hígítva. A horvát nemzeti szeszes ital a slivovica, azaz a szilvapálinka, de ezen kívül még számtalan különféle pálinkafajta is létezik. A horvátok a kávét olaszosan isszák, tehát kis csészéből nagyon erős adagokban.

origo



2005.06.22. 12:31

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek