Gyurcsány: Már nem annyira világos, miről szól az európai együttműködés

HÍREK > BELFÖLD > Gyurcsány: Már nem annyira világos, miről szól az európai együttműködés

t: 178

Miniszterelnök úr, meglehetősen érdekes eseménynek lehetett szemtanúja Brüsszelben, hiszen Anglia és Franciaország érdekei ütköztek egymással. Volt már ilyen máskor is a világtörténelemben, de talán olyan, hogy Németország lett volna köztük a békéltető, a kompromisszumkereső, és nem déltengerekről, gyarmatokról lett volna szó, hanem az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszeréről, ezért ez mindenképpen érdekes. Ön ebben az esetben magyar miniszterelnökként aktívan vagy passzívan szemlélte az eseményeket?

- Nem lehet passzívnak maradni. Európa rólunk szól, és Magyarország számára teljesen világos, hogy mi az érdek. Az az érdek, hogy Európa erős legyen, az erős Európa segítse azon régiók felzárkózását, amelyeknek ez kell ahhoz, hogy versenyképesek legyenek, hogy ne legyen ekkora különbség Európa nyugati és középső vagy keleti fele között – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Egy csúcstalálkozón a szereplők aktívak, érvelnek, időnként nem is érzelemmentesen.

- Ön mit tudott mondani, amikor a világhatalmak csatáztak egymással?

- Itt nem világhatalmak csatáznak egymással, itt európai koncepciók csatáznak egymással, Európában pedig mindannyian azonosak vagyunk. Az Európai Tanács ülésében minden miniszterelnöknek egy szavazata van. Amellett érveltünk, húsz tagország, hogy ha kompromisszumokkal is, de meg kell állapodni, hogy 2007 és 2013 között mire lesz pénz, mert ezekből a pénzekből lesz majd fejlesztés, a fejlesztésből lesz munkahely, ez tudja stabilizálni Európát. Ehhez politikai akarat kell. Persze, huszonöt állam nehezen tud megegyezni egymással, de ha van rá szándék, ha van nagyvonalú európai politikai gondolkodás, akkor meg lehet ezt tenni. Ennek a vitának vannak formális részei, amikor tanácsülést tartunk, majd utána ugyanezek a miniszterelnökök elmennek egy olyan vacsorára, amely vacsora csak látszólag vacsora, ott lehet enni, de mindenki előtt mikrofon van, és a vacsora alatt végig tovább folytatjuk a vitát. Mi a plenáris ülésen is, illetve ezeken a munkaebédeken és vacsorákon is rendszeresen képviseljük a magyar álláspontot.

- A nagyvonalúságot említette, és többen éppen ezt hozzák fel, hogy nagyvonalúságra lett volna szükség például Anglia vagy éppen Franciaország részéről is, hiszen tizedszázalékokról van szó, tehát úgy tűnhetett, hogy kötik az ebet a karóhoz.

- Szerintem ez a vita nem pénzről szól. Aki már tervezett költségvetést, akár az otthoni saját családi költségvetését, pontosan tudja, hogy a jövedelmének egy százaléka nem ér meg akkora vitát, amelyért szétszakad egy család, vagy amelyért nem tudunk megállapodni az Európai Unióban. Az Európai Unió tagállamaiban egyik-másik helyen a vezetők megrettentek attól a hangulattól, amely tapintható volt Hollandiában, Franciaországban, hogy van egyfajta elbizonytalanodás, hogy merre tovább. Hogyan lehet egyszerre gazdagnak is lenni, versenyképesnek lenni, és hogyan lehet együtt tartani ezeket az európai társadalmakat? Erre a kérdésre senkinek sincs egyszerű válasza, csak növekszik a bizonytalanság minden országban, és ezt érzékelve a vezetőkben nincs kellő bátorság megállapodni, mert könnyebb úgy hazamenni, amikor bizonytalanság van otthon, hogy nem áldoztam fel egy centet sem, határozottan képviseltem a nemzeti érdeket. De ha a nemzeti érdek határozott képviseletébe belebukik az Európai Unió, akkor többet veszítünk a réven, mint amit nyertünk volna a vámon.

- Belebukhat ebbe az Európai Unió? Hiszen az újságok címlapjain a válság szó szerepelt.

- Én is azt gondolom, hogy ez egy válságos szituáció. Nem gondolom, hogy az Európai Unió meg fog szűnni létezni és működni, hiszen legfontosabb intézményei, szabályai, a jelenre vonatkozó költségvetése teljesen rendben van, lesz egy hosszabb hezitálás, egy helyben járás, hogy merre tovább. Mit jelent ez? A II. világháború után mindenki számára világos volt, hogy miről szól az európai együttműködés: egy új békéről, francia-német kiegyezésről, demokráciáról. Mára nem annyira világos. Az Európai Unió messzinek tűnik, a nagypolitika felhőrégióiban lévő dolognak. Az emberek többsége ezt inkább egy bürokratikus intézménynek gondolja, és nincs az a lelkesültség, sőt, éppen ellenkezőleg, inkább távolmaradás, távolságtartás van, ilyenkor aztán egy idő után a politikusok is elkezdenek elbizonytalanodni. Ez nem Magyarországról szól, hiszen Magyarországon nagy a támogatottsága az európai uniós tagságnak, inkább más országokról, a régebbi tagországokról szól, ennek láttam én a reakcióit most, a múlt hétvégén.

- Most is nagy a támogatottsága Magyarországon az európai uniós tagságnak a két „nem" szavazás után?

- Nem ismerek az elmúlt napokban készült közvélemény-kutatást, de azt tudom mondani, hogy minden korábbi véleménykutatás szerint az ország lakosságának a túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy Magyarországnak az Európai Unióban van a helye. És azt hiszem, hogy az emberek jól érzik, hogy az ország felemelkedése, a stabilitás növelése, az új munkahelyek teremtése ezen az úton megy a legkönnyebben és a legbiztonságosabban.

- Ez a sikertelen csúcs a magyar emberek számára mit jelenthet határon innen és határon túl?

- Közvetlenül semmit. A magyar pozíciót senki sem támadta, azt, amit mi az előző hetekben, hónapokban másik 24 országgal együttműködve mondjuk úgy, hogy kialkudtunk az ország számára, ezt ott senki sem vitatta. Ezzel a támogatási szinttel Magyarország a legjobban szereplő országok körében van. Azt gondolom, hogy erre lehet építeni, és folytatni kell tovább a tervezést, hogy 2007 után mit csinálunk: utakat, iskolákat akarunk építeni, vasutat akarunk átalakítani, azt akarjuk, hogy megújuljanak a belvárosaink, azt akarjuk, hogy nagyobb számban jöjjenek Magyarországra vállalatok és teremtsenek munkahelyeket.

- Említette, hogy utakat akarunk építeni. A hétvégén Szanyi Tibor államtitkár úr azt felelte egy kérdésre, hogy 400 kilométer autópálya fog megépülni a kormányzati ciklus végére, és hogy valójában most egy felvonulási terület az ország, hiszen mindenhol építkezések folynak, de ez a 400 kilométer biztosan meglesz. Ellenzéki kérdésként viszont felmerült, hogy milyen áron, tehát mennyibe kerül majd most ez az autópálya-építés?

- Érdemben kevesebbe - most hogy versenyeztettünk -, mint amennyibe 2002 előtt került, ráadásul mindenütt tapasztaljuk, hogy ahová az autópálya megy, oda megy a befektető is. Mindig azt mondják, hogy nagyvonalú fejlesztések és programok kellenek. Ebben nincs is vita ellenzék és kormány között. Egy olyan ország számára, amely munkahelyeket akar teremteni, amelyben egyes régiókban bántóan magas a munkanélküliség, mi lehet a legjobb program? Vinni, akár erőltetett ütemben is, keletre, délkeletre az autópályát, vinni az autóutakat. Aztán az ilyen módon teremtett munkahelyek, az ilyen módon megtelepülő vállalatok pedig új növekedést serkentenek, a növekedésnek pedig közös jövedelem lesz a vége, amelyből majd, természetesen, tudjuk fizetni az autópályák építéséhez felhasznált pénzügyi forrásoknak a terheit. Úgy vagyunk ezzel, mint a legtöbb család, amikor lakást vesz, hogy most megveszi, de azt is tudja, hogy kifizetni majd a következő 15-20 évben fogja. Ez teljesen normális az ilyen nagy beruházásoknál.

- Ön korábban is azt mondta, hogy az autópálya-építésben van az előtte felvett hitelek összege, meg a nyugdíjakban, meg még sok mindent említett, de most újabb kötvényeket bocsátottak ki, és újabb hiteleket vettek fel.

- Természetesen, ez így történik akkor, amikor egy ország nyugdíjra, kórházra, egyetemre, főiskolára, autópályára és sok mindenre többet költ el, mint amennyit az adófizetők befizetnek. Miről mondjunk le? Szerintem az ország gazdasága alapvetően jól muzsikál, az állam, miután évek óta mindig többet költ, mint amennyije van, azért nagy odafigyelést igényel, ezt soha nem vitattam, oda is figyelünk, de az élet Magyarországon sem négyéves ciklusokból áll.

- Na de a Medgyessy-kormány megalakulásakor mondták ki, hogy 800 kilométer autópálya fog épülni Magyarországon.

- Biztos igen sok mindent mond valamennyi párt akkor, amikor alakul, volt olyan pártelnök, amelyik azt mondta, hogy ne tévesszük össze a választási programot a kormányprogrammal. Ez a 400 kilométer autópálya, ha jól emlékszem, több mint háromszor annyi, mint ami korábban épült. El kell dönteni, hogy azért érvelünk-e, hogy több épüljön, vagy már az eddig megépítettnek a pénzügyi terheit is időnként soknak találjuk. Én azt gondolom, hogy ha egy országban annyi autópálya épül négy évben, mint soha korábban a történelemben, akkor tanuljon meg ennek örülni, tanuljon meg erre büszkének lenni. Kérdezzük majd meg a szegedieket, hogy szerintük rendben van-e, hogy az év végéig oda el fog érni az M5-ös, kérdezzük meg a nyíregyháziakat, debrecenieket, hogy mennyire várják már, hogy elérkezzen az M3-as. Szerintem örülni fognak neki – zárta a beszélgetést Gyurcsány Ferenc.

hirstart

2005.06.21. 13:09

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Gyurcsány: Már nem annyira világos, miről szól az európai együttműködés

Legfrissebb hirek