HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > Az igazság órája: jön a banki stressz-teszt eredménye
Rövidesen nyilvánosságra hozzák Amerikában a bankok tőkehelyzetét felmérő stressz teszt eredményeit. Nouriel Roubini és professzortársa, Matthew Richardson úgy látja, az eredmények távolról sem fogják a pénzügyi válság végét jelezni, sőt, becsléseik szerint a bankoknak újabb tetemes eszközoldali veszteségeket kell majd elszenvedniük.
A szakemberek úgy vélik, a stressz teszt nem a tényekből indul ki, s az elhamarkodott következtetések, tőkejuttatások és garanciák nyújtása helyett állami kezelésbe kellene venni a tartós fizetésképtelenség határán lévő bankokat, köztük a Citigroupot és a Bank of Americát.
Erről törvényt is kellene hozni, a hatáskör hiányával való takarózás ugyanis nem elfogadható a jövőben - írja a Wall Street Journal.
Bajban vannak a bankok
Az eddigi információk szerint, a stressz teszt alapján a Citigroup és a Bank of America mellett néhány regionális bank kényszerülhet pótlólagos tőkebevonásra, az általános üzenet azonban az lesz, hogy a szektor eléggé jó állapotban van - vélik.
A Wall Street Journalban közölt írásában Roubini és Richardson azt írja, ez jó hír lenne, egy a bökkenő vele, az, hogy nem hihető. Felhívják a figyelmet az IMF pénzügyi stabilitási jelentésére, melyben a valutaalap elég zord számokat tett közzé a bankrendszer veszteségeivel kapcsolatban: 2,700 milliárd dollárra becsülték ezt az amerikai pénzügyi intézmények esetében.
Roubiniék számításai szerint ez még magasabb, mintegy 3,600 milliárd dollár lehet, számolva azzal, hogy a pénzügyi rendszer gyakorlatilag az inszolvencia határán áll. Ez a szám köszönőviszonyban sincs a hatóságok becslésével - figyelmeztetnek.
A remények szerint a stressz teszt már a pénzügyi rendszer megtisztításának kezdete. Ha azonban a valós adatokból indultak volna ki a teszt során, rosszabb eredmények jöttek volna ki, mint amit akár a stressz teszt legkedvezőtlenebb eredményei jelentenek.
Például az első negyedéves amerikai munkanélküliségi adat 8.1 százalék volt, miközben a hatóságok “legrosszabb forgatókönyve" 7.9 százalékkal számolt. Roubiniék szerint idén 10.3 százalékra emelkedik a munkanélküliségi ráta - ez a stressz tesztben a legrosszabb lehetséges szcenárióban szerepel, de csak 2010-re nézve.
A stressz tesztek következtetései ezért - nem véletlenül - túl optimisták a bankok “egészségi állapotával" kapcsolatban, bár az értékelés folyamata a következetes vizsgálati módszerek miatt precízebbnek nevezhető - fogalmaznak. Roubini és Richardson félelme azonban, hogy a stressz teszt eredményeként visszatér Amerika a bankmentés “purgatóriumába".
Állami kezelésbe a bankokat
Roubini és Richardson szerint olyan törvény kell, amely felhatalmazza a kormányt, hogy komplex pénzügyi intézményeket is saját hatáskörében, az angolszász országokban használt “receivership" (vagyis egy átfogó “vagyongondnokság") intézményének keretében hozzon rendbe.
Ennek a költségei természetesen önmagukban is nagyon magasak lennének, ezért a bankok kötelezettségeit a csődvédelem igénybevétele nélkül kellene átstrukturálni. Ez a válság előtt lehetetlennek tűnt, 2008-ban azonban már szép számmal akadtak esetek, amelyek során az adósságot elsőbbségi vagy törzsrészvénnyé alakították át.
A legjobb megoldás az lenne, ha a kormány egy “inszolvencia törvény" meglebegtetésével késztetné együttműködésre a pénzintézeteket. Roubini és Richardson szerint egy ilyen megoldás a játékelméletben “gyáva nyúlként" ismert felállás alapján arra ösztönözné a bankokat, hogy belássák: ennek 1000 milliárd dollárra rúgó költsége is alacsonyabb, mint egy elhúzódó “bankmentés", amelynek költségeit egy az egyben az adófizetőknek kell állniuk.
hirado
2009.05.05. 11:03
t: 193
Az igazság órája: jön a banki stressz-teszt eredménye
Rövidesen nyilvánosságra hozzák Amerikában a bankok tőkehelyzetét felmérő stressz teszt eredményeit. Nouriel Roubini és professzortársa, Matthew Richardson úgy látja, az eredmények távolról sem fogják a pénzügyi válság végét jelezni, sőt, becsléseik szerint a bankoknak újabb tetemes eszközoldali veszteségeket kell majd elszenvedniük. A szakemberek úgy vélik, a stressz teszt nem a tényekből indul ki, s az elhamarkodott következtetések, tőkejuttatások és garanciák nyújtása helyett állami kezelésbe kellene venni a tartós fizetésképtelenség határán lévő bankokat, köztük a Citigroupot és a Bank of Americát.
Erről törvényt is kellene hozni, a hatáskör hiányával való takarózás ugyanis nem elfogadható a jövőben - írja a Wall Street Journal.
Bajban vannak a bankok
Az eddigi információk szerint, a stressz teszt alapján a Citigroup és a Bank of America mellett néhány regionális bank kényszerülhet pótlólagos tőkebevonásra, az általános üzenet azonban az lesz, hogy a szektor eléggé jó állapotban van - vélik.
A Wall Street Journalban közölt írásában Roubini és Richardson azt írja, ez jó hír lenne, egy a bökkenő vele, az, hogy nem hihető. Felhívják a figyelmet az IMF pénzügyi stabilitási jelentésére, melyben a valutaalap elég zord számokat tett közzé a bankrendszer veszteségeivel kapcsolatban: 2,700 milliárd dollárra becsülték ezt az amerikai pénzügyi intézmények esetében.
Roubiniék számításai szerint ez még magasabb, mintegy 3,600 milliárd dollár lehet, számolva azzal, hogy a pénzügyi rendszer gyakorlatilag az inszolvencia határán áll. Ez a szám köszönőviszonyban sincs a hatóságok becslésével - figyelmeztetnek.
A remények szerint a stressz teszt már a pénzügyi rendszer megtisztításának kezdete. Ha azonban a valós adatokból indultak volna ki a teszt során, rosszabb eredmények jöttek volna ki, mint amit akár a stressz teszt legkedvezőtlenebb eredményei jelentenek.
Például az első negyedéves amerikai munkanélküliségi adat 8.1 százalék volt, miközben a hatóságok “legrosszabb forgatókönyve" 7.9 százalékkal számolt. Roubiniék szerint idén 10.3 százalékra emelkedik a munkanélküliségi ráta - ez a stressz tesztben a legrosszabb lehetséges szcenárióban szerepel, de csak 2010-re nézve.
A stressz tesztek következtetései ezért - nem véletlenül - túl optimisták a bankok “egészségi állapotával" kapcsolatban, bár az értékelés folyamata a következetes vizsgálati módszerek miatt precízebbnek nevezhető - fogalmaznak. Roubini és Richardson félelme azonban, hogy a stressz teszt eredményeként visszatér Amerika a bankmentés “purgatóriumába".
Állami kezelésbe a bankokat
Roubini és Richardson szerint olyan törvény kell, amely felhatalmazza a kormányt, hogy komplex pénzügyi intézményeket is saját hatáskörében, az angolszász országokban használt “receivership" (vagyis egy átfogó “vagyongondnokság") intézményének keretében hozzon rendbe.
Ennek a költségei természetesen önmagukban is nagyon magasak lennének, ezért a bankok kötelezettségeit a csődvédelem igénybevétele nélkül kellene átstrukturálni. Ez a válság előtt lehetetlennek tűnt, 2008-ban azonban már szép számmal akadtak esetek, amelyek során az adósságot elsőbbségi vagy törzsrészvénnyé alakították át.
A legjobb megoldás az lenne, ha a kormány egy “inszolvencia törvény" meglebegtetésével késztetné együttműködésre a pénzintézeteket. Roubini és Richardson szerint egy ilyen megoldás a játékelméletben “gyáva nyúlként" ismert felállás alapján arra ösztönözné a bankokat, hogy belássák: ennek 1000 milliárd dollárra rúgó költsége is alacsonyabb, mint egy elhúzódó “bankmentés", amelynek költségeit egy az egyben az adófizetőknek kell állniuk.
hirado
2009.05.05. 11:03
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
