HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- A Kreml keményen visszautasította a tűzszünet érdekében adott nyugati ultimátumokat
- Átlátszó: 16 ezer tonna magzatkárosító anyagot használ majd a debreceni akkugyár évente
- Karácsony Gergely kirúgta a BKV vezérigazgatóját
- XIV. Leó néven az amerikai Robert Francis Prevost lett az új pápa
- Kiadták az utasítást: már a németek sem engedik be az illegális bevándorlókat, akkor sem, ha menedéket kérnek
HIRDETÉS
HÍREK > AKTUÁLIS > Sólyom László a köztársasági elnök!
Az Országgyűlés képviselői 185:182 arányban Sólyom Lászlót választották meg a Magyar Köztársaság elnökének. Összesen 368 képviselő szavazott, egy honatya voksa azonban érvénytelen volt. Tizenhét képviselő visszaadta szavazólapját.
Sólyom letette elnöki esküjét. Ezt követően pedig Mádl Ferenc leköszönő államfő mondta el beszédét.
Vádaskodás, szabálysértés
Az államfőválasztás második napja a kölcsönös vádaskodásoktól volt hangos. Előbb Áder János, a Fidesz frakcióvezetője állította, hogy MSZP-MDF koalíció van kialakulóban, majd azzal is megvádolta az MSZP-t, hogy tízmilliós nagyságrendben vásároltak szavazatokat. A vádaskodásokat az MSZP és az MDF is határozottan visszautasította.
Ezt követően a szocialisták jelentették be, hogy tudomásuk szerint a Fidesz három szabálytalanságot is elkövetett a harmadik fordulóban. Az Indexnek több szocialista képviselői is megerősítette, hogy "az egyik fideszes képviselőt frakciótársa kezénél fogva vezette vissza a szavazóurnától, mert zárt borítékban akart szavazni." Állítólag a borítékot fel is bontották, és kiderült, hogy a fideszes képviselő Szilire akart voksolni, ám ezt frakciótársa megakadályozta. Az Index szerint a Fideszben "azt mondják, Láyer rosszul lett, ezért ikszelt rossz helyre."
Áder János a köztársaságielnök-választás keddi harmadik fordulójában a szavazóurna mellett állt - mondta az MTI-nek Karsai Péter, az MDF frakcióvezető-helyettese.
Ki Sólyom László?
Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. 1964-ben ott végezte el a jogi egyetemet, majd bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni és közben könyvtárosi képesítést is szerzett. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken tanársegéd volt, s a német polgári jogból is doktorált. 1969-83-ban az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970-75-ben az Országgyűlési Könyvtárban tudományos kutató, 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, s 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára is. 1989-től az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1990-98-ban első elnöke volt. Az ő vezetésével működő testület több fontos kérdésben is határozatot hozott, ilyen volt például a halálbüntetés eltörléséről, a köztársasági elnök jogállásáról, a népszavazás alkotmányos tartalmáról, a terhességmegszakításra vonatkozó jogszabályokról, a kárpótlási törvényről szóló döntés. 1994-től a Nemzetközi Jogászbizottság tagja. 1998 óta az Európa Tanács Velence-bizottságának tagja. Kezdettől fogva részt vett a Duna mozgalomban. A Duna Kör alapító tagja, s az 1980-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórumnak alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt. Tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. Ösztöndíjjal tanulmányutat tett a berkeley-i Kaliforniai Egyetemen, a Kölni, a Frankfurti Egyetemen és a hamburgi Max Planck Intézetben. 1999-2000-ben a Kölni Egyetem vendégprofesszora volt. Kutatási területe: a polgári jog története, összehasonlító polgári jog, alkotmányjog. 1999-ben a Kölni Egyetem díszdoktorává választották. 1975-ben az állam- és jogtudomány kandidátusa lett, 1981-ben elnyerte a tudomány doktora fokozatot. 2001 óta az MTA levelező tagja. 1999-ben Humboldt-díjat, 2003-ban Nagy Imre-érdemrendet kapott. Publikációi hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. Főbb művei: A polgári jogi felelősség hanyatlása (1977), Környezetvédelem és polgári jog (1980), A személyiségi jogok elmélete (1983), Verfassungsgerichtsbarkeit in Ungarn (1995), Constitutional Judiciary in a New Democracy: The Hungarian Constitutional Court (1999), Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon (2001), Pártok és érdekszervezetek az Alkotmányban (2004). Könyvei közül több külföldön is megjelent. Német, angol és francia nyelven beszél. Felesége tanárnő. Két felnőtt gyermeke és kilenc unokája van.
blikk
2005.06.07. 16:18
t: 577
Sólyom László a köztársasági elnök!
Az Országgyűlés képviselői 185:182 arányban Sólyom Lászlót választották meg a Magyar Köztársaság elnökének. Összesen 368 képviselő szavazott, egy honatya voksa azonban érvénytelen volt. Tizenhét képviselő visszaadta szavazólapját. Sólyom letette elnöki esküjét. Ezt követően pedig Mádl Ferenc leköszönő államfő mondta el beszédét.
Vádaskodás, szabálysértés
Az államfőválasztás második napja a kölcsönös vádaskodásoktól volt hangos. Előbb Áder János, a Fidesz frakcióvezetője állította, hogy MSZP-MDF koalíció van kialakulóban, majd azzal is megvádolta az MSZP-t, hogy tízmilliós nagyságrendben vásároltak szavazatokat. A vádaskodásokat az MSZP és az MDF is határozottan visszautasította.
Ezt követően a szocialisták jelentették be, hogy tudomásuk szerint a Fidesz három szabálytalanságot is elkövetett a harmadik fordulóban. Az Indexnek több szocialista képviselői is megerősítette, hogy "az egyik fideszes képviselőt frakciótársa kezénél fogva vezette vissza a szavazóurnától, mert zárt borítékban akart szavazni." Állítólag a borítékot fel is bontották, és kiderült, hogy a fideszes képviselő Szilire akart voksolni, ám ezt frakciótársa megakadályozta. Az Index szerint a Fideszben "azt mondják, Láyer rosszul lett, ezért ikszelt rossz helyre."
Áder János a köztársaságielnök-választás keddi harmadik fordulójában a szavazóurna mellett állt - mondta az MTI-nek Karsai Péter, az MDF frakcióvezető-helyettese.
Ki Sólyom László?
Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. 1964-ben ott végezte el a jogi egyetemet, majd bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni és közben könyvtárosi képesítést is szerzett. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken tanársegéd volt, s a német polgári jogból is doktorált. 1969-83-ban az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970-75-ben az Országgyűlési Könyvtárban tudományos kutató, 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, s 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára is. 1989-től az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1990-98-ban első elnöke volt. Az ő vezetésével működő testület több fontos kérdésben is határozatot hozott, ilyen volt például a halálbüntetés eltörléséről, a köztársasági elnök jogállásáról, a népszavazás alkotmányos tartalmáról, a terhességmegszakításra vonatkozó jogszabályokról, a kárpótlási törvényről szóló döntés. 1994-től a Nemzetközi Jogászbizottság tagja. 1998 óta az Európa Tanács Velence-bizottságának tagja. Kezdettől fogva részt vett a Duna mozgalomban. A Duna Kör alapító tagja, s az 1980-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórumnak alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt. Tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. Ösztöndíjjal tanulmányutat tett a berkeley-i Kaliforniai Egyetemen, a Kölni, a Frankfurti Egyetemen és a hamburgi Max Planck Intézetben. 1999-2000-ben a Kölni Egyetem vendégprofesszora volt. Kutatási területe: a polgári jog története, összehasonlító polgári jog, alkotmányjog. 1999-ben a Kölni Egyetem díszdoktorává választották. 1975-ben az állam- és jogtudomány kandidátusa lett, 1981-ben elnyerte a tudomány doktora fokozatot. 2001 óta az MTA levelező tagja. 1999-ben Humboldt-díjat, 2003-ban Nagy Imre-érdemrendet kapott. Publikációi hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. Főbb művei: A polgári jogi felelősség hanyatlása (1977), Környezetvédelem és polgári jog (1980), A személyiségi jogok elmélete (1983), Verfassungsgerichtsbarkeit in Ungarn (1995), Constitutional Judiciary in a New Democracy: The Hungarian Constitutional Court (1999), Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon (2001), Pártok és érdekszervezetek az Alkotmányban (2004). Könyvei közül több külföldön is megjelent. Német, angol és francia nyelven beszél. Felesége tanárnő. Két felnőtt gyermeke és kilenc unokája van.
blikk
2005.06.07. 16:18
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Bezárult a Sixtus-kápolna ajtaja, a bíborosok ezekben a percekben szavaznak először az új pápáról
- Magyar Péter bejelentette, mikor hozzák nyilvánosságra az „Orbán-kormány őszödi beszédét”
- Az EU végleg búcsút intene az orosz olajnak és gáznak, de a Mol szerint erre mi még nem állunk készen
- Kiadták az utasítást: már a németek sem engedik be az illegális bevándorlókat, akkor sem, ha menedéket kérnek
- Alig várja, hogy visszatérjen a kellemes, kora nyárias idő? Rossz hírünk van: ne nagyon számítson rá mostanában
- Megérkezett a rossz idő, szupercella és villámárvíz sújtotta Magyarországot
- Hajtóvadászatot indított a rendőrség a gyilkos ellen - Salzburg Polizei
- Magyarérettségi: Arany János, Zrínyi Miklós és Örkény István is főszerepet kapott – íme a legújabb információk
- Orbán Viktor köszöntötte az édesanyákat: "Jön az élethosszig tartó adómentesség"
- Gyerekek is megsérültek! Pusztító orosz támadás érte Kijevet: több lakóépület lángol
HIRDETÉS
