HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > ÜZLET > Nincs szükségünk a Biztos kézre?

t: 162

Nincs szükségünk a Biztos kézre?

Az építőipar elutasítja a gazdasági tárca javaslatát, hogy egy fedezetkezelőt iktassanak be a körbetartozások ellen. Mindeközben az ágazatban olyan mély a válság, hogy már a nagyokat is a bedőlés fenyegeti.

Újabb ötlettel állt elő a körbetartozások ellen a gazdasági tárca.

A Biztos kézre keresztelt elképzelés lényege, hogy egy úgynevezett fedezetkezelőt iktatnának be az építőipari kivitelezők és a megrendelők közé azért, hogy a szerződés ellenértékét egy harmadik, független fél őrizze magánál a munkálatok befejezéséig.


A fedezetkezelő akkor utalná tovább az összeget, ha a kivitelező maradéktalanul elvégezte a szerződésben vállalt munkát, valamint igazoltan kifizette alvállalkozóit.

Az új jogintézmény költségeit a beruházók adnák össze, ami becslések szerint a kivitelezés 1,5-2 százalékát is elérheti.

A biztos kézről tervezett kormányrendelet 2010-től lépne életbe az uniós forrásból megvalósítandó, 100 millió forintnál magasabb összegű beruházásoknál, de önkéntes szinten bármilyen megrendelés esetén használni lehetne az intézményt.

Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége szerint a tervezet csak újabb adminisztrációs és anyagi terhet jelentene, miközben nem nyújtana valódi megoldást.

Pedig bedőlhetnek a nagyok is...

Piac és pénz kell az építőipar rendbetételéhez, hogy a tízmilliárdos cégek és kivállalkozások ezreinek csődhullámát el lehessen kerülni - mondta a Napi Gazdaságnak Baráth Etele, az építés válságának felszámolásáért dolgozó munkacsoport vezetője.


Az építőipari recesszió nyomán a kisebb vállalkozások után ugyanis egyre nagyobb szereplők kerülnek pénzügyi zavarba. A csődök sorozatát Soprontól Szombathelyen át Pécsig befejezetlen építkezések százai, garanciális problémák és növekvő munkanélküliség jellemzi.

A Napi Gazdaság értesülése szerint a bíróság február közepén elrendelte a Murus Építőipari Zrt. felszámolását. A sztrádaszakaszok kivitelezésében is részt vett Mélyépítő Budapesttől 6,5 milliárd forintot követelnek hitelezői, ezzel szemben a cégnek mindössze 200 milliós vagyona van.

A már korábban felszámolás alá került Viadom Építőipari Zrt.-nek több mint 8 milliárdos tartozása, ezzel szemben csupán 3 milliárdos követelésállománya van.

Csődhullám a Dunántúlon

A dunántúli építőipari vállalatok csaknem harmada csőd- vagy felszámolási eljárás alatt van, minden második pedig a túlélésért küzd - derül ki a térség kereskedelmi és iparkamarái, kistérségi szakemberek, pénzintézetek és önkormányzatok bevonásával készült felmérésből.

Az ágazatban működő, legalább 50 főt foglalkoztató, korábban évente legalább 100 millió forint nettó árbevételt elért több mint 9 ezer dunántúli cég közül eddig nagyjából 2700 húzta le a rolót, vagy küldte el a dolgozók nagy részét, illetve szünetelteti tevékenységét - közölte Somos Péter, a jelentés egyik készítője.


A folyamat december óta gyorsult fel. Csökkenő rendelésállományról számoltak be az olyan nagy cégek is, mint a Zalai Általános Építési Vállalkozó Zrt., a Leier, vagy a mélyépítő Szabadics Zrt.

Várfalvy Károly, a tavaly még három telephelyen több mint 160 dolgozót foglalkoztató ÉP-BER-KER 91 Kivitelező Kft. gazdasági igazgatója szerint bár jogerős bírósági döntés még nincs, a cég felszámolása elkerülhetetlennek látszik. Tavalyi veszteségük majdnem 100 millió forint volt, újabb hitelt nem kapnak.

Az osztrák-magyar Lánc-Bau Építőipari és Szolgáltató Kft. taggyűlése február végén határozta el, hogy végelszámolással megszünteti a céget, mivel a rendelésállomány a tizedére csökkent. Ráadásul a grazi anyacég is bajban van, további veszteséget pedig nem akarnak termelni.

A 120 főt foglalkoztató EK-Beton Elemgyártó és Építőipari Kft. tavalyi vesztesége mintegy 60 millió forint volt, kintlevősége pedig meghaladja a 90 milliót. Arról már döntöttek, hogy 40 dolgozót elküldenek, s a hónap közepétől bevezetik a négynapos munkahetet.

hirado

2009.03.05. 10:33

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek