HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Nem fogadta meg Gyurcsány tanácsát az SZDSZ
Gyurcsány az utolsó pillanatig próbálkozott
Hétfő délután három órakor tartják az Országgyűlésben a köztársasági elnök megválasztásának első fordulóját. A posztért ketten versengenek: a szocialisták jelöltje Szili Katalin parlamenti elnök, a Fidesz és az MDF jelöltje Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke, akit először a Védegylet javasolt elnöknek.
Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja meg. Az első forduló akkor eredményes, ha valamelyik jelölt megszerzi a 386 tagú parlament kétharmadának - 257 képviselőnek - a támogatását. Ha az első szavazás sikertelen, akkor új jelölteket állíthatnak a pártok, akikről újból szavaz a parlament.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn a Parlamentben a közös koalíciós kormányzás érdekében arra kérte az SZDSZ-frakció tagjait, hogy ne támogassák az ellenzék jelöltjét és ne akadályozzák azokat a képviselőket, akik Szilire szavaznának. "Kaptunk egy mandátumot, hogy szabadabb országot építsünk. Ezt a programot semmi ne akadályozza meg" - mondta a kormányfő a szabad demokrata képviselőknek.
Kuncze Gábor az SZDSZ frakcióülése után annyit mondott: az államfő megválasztása nem koalíciós kérdés, nem érinti a két párt további együttműködését. Az SZDSZ az ülésen úgy döntött, hogy egységesen lépnek fel, senki nem megy el szavazni. A szavazási tilalom alól senki nem kapott és nem is kért felmentést. Az SZDSZ-es képviselők átveszik ugyan szavazólapjukat délután, de nem voksolnak.
Mécs Imre személyében ugyanakkor legalább egy kiugró SZDSZ-es képviselő akad. Mécs a frakció ülése után bejelentette: felveszi a szavazólapot és voksol is. Azt a szavazás titkosságára hivatkozva nem árulta el, hogy kire. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke Mécs döntése kapcsán annyit mondott: majd akkor foglalkoznak ezzel a kérdéssel, ha Mécs valóban beváltja ígéretét.
Másodszor kedd délelőtt szavaznak a pártok, itt is kétharmados többségre van szükség. Ha akkor sem tudnak köztársasági elnököt választani, akkor még aznap kora délután jön a harmadik forduló, ahol már egyszerűen a több támogató szavazat nyer.
Új jelöltek állítására nem sok esély van. Szili Katalint az MSZP támogatja, de a párt alapszabálya értelmében kongresszusi támogatás szükséges a jelöltállításhoz, amit lehetetlen összehívni ilyen rövid idő alatt. Az ellenzék pedig vélhetően nem lépteti vissza Sólyomot, hiszen ő áll jobban.
Ha a pártok fegyelmezetten szavaznak, akkor Szili 178 MSZP-s szavazatra számíthat, míg Sólyom a 169 fideszes és 8 MDF-képviselő voksaira. Ezenkívül az ellenzéki jelöltet erősíti a 11 független képviselő közül 8 egykori MDF-es is, akik bejelentették: bemutatják szavazataikat, hogy nyilvánvalóvá tegyék, nem paktáltak le az MSZP-vel. A másik 3 független közül ketten érvénytelen szavazatot adnak be várhatóan, mivel számukra elfogadhatatlan mindkét jelölt. Az SZDSZ képviselői nem vesznek részt a szavazáson.
Sólyom: Egy elnök nem ugrál
Sólyom László, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke a köztársasági elnöki poszt egyik lehetséges várományosa, akinek jelöltségét egy civil szervezet szorgalmazta először, majd előbb az MDF, utóbb - az utolsó pillanatban - pedig a Fidesz is szárnyai alá vett. A 63 éves alkotmányjogász a jogi karon tanított, amikor a nyolcvanas években elkezdett politizálni. Több ellenzéki civil szervezetben is részt vett, így a Nyilvánosság Klubban, a Márton Áron Társaságban, a Független Jogász Fórumban és a Duna Körben is. Egyik alapítója volt az MDF-nek. A párt delegáltjaként részt vett a rendszerváltást biztosító törvények kidolgozásában, először az Ellenzéki Kerekasztal, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain.
Még az első szabad választások előtt lemondott MDF-es tagságáról és minden más posztjáról, mert 1989 novemberében alkotmánybíróvá választották. Rövid ideig a testület helyettes elnöke volt, majd 1990-től 1998-ig háromszor is az Alkotmánybíróság elnökévé választották. Elnöksége alatt számos alapvető fontosságú határozatot hozott a testület.
Ő volt az előadó bírája például a halálbüntetést eltörlő döntésnek, a köztársasági elnök jogállásáról szóló határozatnak, de olyan lényeges kérdésekben is állást foglalt a vezetése alatt álló testület, mint a kárpótlás, a terhességmegszakítás vagy a népszavazás. Aktivista alkotmánybírósági elnöknek tartották, akinek idején számos jogszabályt semmisítettek meg alkotmányellenesség miatt, így például a két egykori MDF-es képviselőről elnevezett Zétényi-Takács-féle igazságtételi törvénytervezetet, amely az előző rendszerben elkövetett politikai bűnök, gyilkosságok esetében kizárta volna az elévülést, hogy felelősségre lehessen vonni a régi tetteseket. Az Alkotmánybíróság aktivitását a szükségszerűséggel indokolta egy interjújában, mivel az első időkben az alkotmányt "tégláról téglára kellett felépíteni".
Alkotmánybírósági múltjából az egyik legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a testület igen hamar kivívta magának azt a súlyt, tekintélyt, amelyet az alkotmánybíróságok a régi demokráciákban is élveznek, valamint azt, hogy rövid idő alatt sikerült az alkotmányt egységes rendszerré fejleszteni azáltal, hogy szinte minden paragrafusához olyan értelmezést adtak, amely a többi szakasz értelmezésével is összhangban volt. De büszke arra is - mint ahogy az [origo]-nak korábban elárulta -, hogy a politikusok nem kísérelték meg az Alkotmánybíróság közvetlen befolyásolását.
Sólyom: Saját magam írtam a gépbe a határozattervezeteimet
Hogy milyen típusú alkotmánybírósági elnöknek tartotta magát? Erről így vallott az [origo]-nak: "Még tudós koromban megszoktam, hogy mindent magam csinálok, az AB-ben is kényes voltam arra, hogy ítéleteimet magam készítsem elő, még a számítógépbe is magam írtam minden határozattervezetemet. Arra ügyeltem, hogy minden bírónak jussanak jelentős ügyek. De nem hiszem, hogy rutinos, a feladatokat szétosztó és voltaképpen csak koordináló vezető lettem volna. Igen sok külföldi alkotmánybíróságon az elnök maga nem készít elő ügyeket, hanem az ülést vezeti, koordinál és reprezentál, én ezzel szemben rengeteg jelentős ügyet eleve magamnak tartottam fenn."
Miután nem választották meg újra alkotmánybírónak, Németországba ment vendégprofesszornak. Csatlakozott a Védegylet nevű környezetvédelmi mozgalomhoz, ahol egy törvényjavaslatot is kidolgozott a jövő nemzedékek ombudsmanjáról. A tervezetet két szocialista képviselő, köztük Sólyom mostani riválisa, Szili Katalin terjesztette a parlament elé 2002 júniusában, ennek ellenére mostanáig sem vették napirendre. Mindenesetre azt ígéri, hogy ha megválasztják köztársasági elnöknek, tenne azért, hogy a parlament foglalkozzon a jövő nemzedékek érdekeit védő biztosi tisztség létrehozásával.
Sólyom kapcsolata a környezetvédelemmel nem új keletű, hiszen a nyolcvanas években a Duna-körnek is alapító tagja és jogi tanácsadója volt. A másik környezetvédelmi témájú elnöki terve a Zengőre tervezett lokátorra vonatkozik. Az elnök egyben a hadsereg főparancsnoka is, így megválasztása esetén tenne azért, hogy a NATO-radar csak akkor épülhessen meg a védett területen, ha bebizonyosodik, hogy más módon lehetetlenné válna Magyarország védelme.
Ahogy alkotmánybírósági elnökként, úgy államfőként sem hagyná magát befolyásolni, hanem mindenben a helyes mértéket keresné - fogalmazott egy interjújában. Szerinte legalább egy év kell neki ahhoz, hogy kialakuljon benne a helyes mértéket sugárzó elnöki habitus. Az elnöki posztot úgy képzeli el, hogy "az államfő mozdulatlanul ül, figyel, és ha kell, lép: egy elnök nem ugrál" - mondta a Népszabadságnak.
Szili: A legtöbb embert kell képviselni
Szili Katalin, az Országgyűlés első női elnökének pályája mentes a hangos botrányoktól. Politikai karrierje folyamatosan ívelt felfelé, a közvélemény-kutatások szerint hosszú ideje a legnépszerűbb politikusok egyike.
Szili a pécsi jogi kar elvégzése után gyámügyi előadóként kezdett el dolgozni a pécsi városi tanácson, majd a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság jogtanácsosa, illetve a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség hatósági osztályának vezetője lett. 1983-ban lépett be az MSZMP-be.
Politikai karrierje 1992-ben kezdődött, amikor egy időközi önkormányzati választáson képviselővé választották Pécsett: ez volt a szocialisták rendszerváltás utáni egyik első sikere. 1994-ben, az országgyűlési választáson nyert baranyai választókerületében (aztán 1998-ban és 2002-ben is), és képviselő lett. 1994-98 között környezetvédelmi államtitkár, majd 1998-2002-ben parlamenti alelnök lett, 2002-től pedig az első női országgyűlési elnök. 2000 és 2004 között a szocialisták egyik legbefolyásosabb embere volt.
Képviselőként és politikusként főleg környezetvédelmi és állatvédelmi témákkal foglalkozott, míg parlamenti elnökké nem választották. Ő volt az egyik beterjesztője a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról szóló törvénytervezetnek, amelyet mostani ellenlábasa, Sólyom László készített a Védegyletnek. Ezt, noha már három éve benyújtották, még nem is vették napirendre. A szintén Szili nevéhez fűződő, az állatkínzás büntetéséről szóló javaslat viszont életbe is lépett, és azóta már ítéltek börtönre állatkínzókat.
Szili hívei szerint alkalmas a nemzeti egység megjelenítésére, gyakran tesz gesztusokat a másik oldalnak, és azért ott is viszonylag népszerűnek számít. Korábban volt olyan kereszténydemokrata politikus, aki azt nyilatkozta, hogy Szili számukra is elfogadható elnöknek, mivel vallásos, és ha a Fidesznek nem lesz saját jelöltje, akkor a Fideszen belüli MKDSZ-szekció kész rá szavazni. Volt példa arra is, hogy a saját pártjával ellentétes álláspontot képviselt, így például a decemberi kettős népszavazás esetén, ahol ő az MSZP-vel szemben azt mondta, hogy ő igennel fog szavazni a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdésre. Kikelt Gyurcsány Ferenc ellen, amikor Gyurcsányt még sportminiszter korában hevesen támadta az ellenzék a meggazdagodása miatt, azonban egy interpellációnál az ő elnökként leadott szavazata mentette meg Gyurcsány miniszteri válaszát.
Szili ugyanakkor saját politikai szövetségeseit is megosztja. Az SZDSZ például azért nem vesz részt az elnökválasztáson, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy az MSZP pártpolitikust jelöl a posztra.
Szili: Nem volt még szocialista államfő
Szili idén márciusban nyilatkozott először arról, hogy vállalná az elnökjelöltséget. Az Észak-Magyarország című napilapnak a következőket mondta: "Szerénytelenség nélkül, a körülmények ismeretében hiszek az esélyemben." Érvként hozta fel jelöltsége mellett, hogy "a rendszerváltozás óta már volt liberális és konzervatív elnöke is Magyarországnak, szocialista azonban még nem".
Szili Katalin másfél éve még azt mondta az elnökválasztásról: "Olyan személyt kell köztársasági elnöknek jelölni, akinek megvan az esélye, hogy a kétharmados parlamenti támogatást elnyerje. Nem volna elegáns a végső lehetőséggel élve, tehát egyszerű többséggel átszuszakolni valakit a parlamenten. A társadalom lehető legnagyobb részét kell képviselnie az elnöknek."
origo
2005.06.06. 14:20
t: 175
Nem fogadta meg Gyurcsány tanácsát az SZDSZ
Gyurcsány az utolsó pillanatig próbálkozottHétfő délután három órakor tartják az Országgyűlésben a köztársasági elnök megválasztásának első fordulóját. A posztért ketten versengenek: a szocialisták jelöltje Szili Katalin parlamenti elnök, a Fidesz és az MDF jelöltje Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke, akit először a Védegylet javasolt elnöknek.
Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja meg. Az első forduló akkor eredményes, ha valamelyik jelölt megszerzi a 386 tagú parlament kétharmadának - 257 képviselőnek - a támogatását. Ha az első szavazás sikertelen, akkor új jelölteket állíthatnak a pártok, akikről újból szavaz a parlament.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn a Parlamentben a közös koalíciós kormányzás érdekében arra kérte az SZDSZ-frakció tagjait, hogy ne támogassák az ellenzék jelöltjét és ne akadályozzák azokat a képviselőket, akik Szilire szavaznának. "Kaptunk egy mandátumot, hogy szabadabb országot építsünk. Ezt a programot semmi ne akadályozza meg" - mondta a kormányfő a szabad demokrata képviselőknek.
Kuncze Gábor az SZDSZ frakcióülése után annyit mondott: az államfő megválasztása nem koalíciós kérdés, nem érinti a két párt további együttműködését. Az SZDSZ az ülésen úgy döntött, hogy egységesen lépnek fel, senki nem megy el szavazni. A szavazási tilalom alól senki nem kapott és nem is kért felmentést. Az SZDSZ-es képviselők átveszik ugyan szavazólapjukat délután, de nem voksolnak.
Mécs Imre személyében ugyanakkor legalább egy kiugró SZDSZ-es képviselő akad. Mécs a frakció ülése után bejelentette: felveszi a szavazólapot és voksol is. Azt a szavazás titkosságára hivatkozva nem árulta el, hogy kire. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke Mécs döntése kapcsán annyit mondott: majd akkor foglalkoznak ezzel a kérdéssel, ha Mécs valóban beváltja ígéretét.
Másodszor kedd délelőtt szavaznak a pártok, itt is kétharmados többségre van szükség. Ha akkor sem tudnak köztársasági elnököt választani, akkor még aznap kora délután jön a harmadik forduló, ahol már egyszerűen a több támogató szavazat nyer.
Új jelöltek állítására nem sok esély van. Szili Katalint az MSZP támogatja, de a párt alapszabálya értelmében kongresszusi támogatás szükséges a jelöltállításhoz, amit lehetetlen összehívni ilyen rövid idő alatt. Az ellenzék pedig vélhetően nem lépteti vissza Sólyomot, hiszen ő áll jobban.
Ha a pártok fegyelmezetten szavaznak, akkor Szili 178 MSZP-s szavazatra számíthat, míg Sólyom a 169 fideszes és 8 MDF-képviselő voksaira. Ezenkívül az ellenzéki jelöltet erősíti a 11 független képviselő közül 8 egykori MDF-es is, akik bejelentették: bemutatják szavazataikat, hogy nyilvánvalóvá tegyék, nem paktáltak le az MSZP-vel. A másik 3 független közül ketten érvénytelen szavazatot adnak be várhatóan, mivel számukra elfogadhatatlan mindkét jelölt. Az SZDSZ képviselői nem vesznek részt a szavazáson.
Sólyom: Egy elnök nem ugrál
Sólyom László, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke a köztársasági elnöki poszt egyik lehetséges várományosa, akinek jelöltségét egy civil szervezet szorgalmazta először, majd előbb az MDF, utóbb - az utolsó pillanatban - pedig a Fidesz is szárnyai alá vett. A 63 éves alkotmányjogász a jogi karon tanított, amikor a nyolcvanas években elkezdett politizálni. Több ellenzéki civil szervezetben is részt vett, így a Nyilvánosság Klubban, a Márton Áron Társaságban, a Független Jogász Fórumban és a Duna Körben is. Egyik alapítója volt az MDF-nek. A párt delegáltjaként részt vett a rendszerváltást biztosító törvények kidolgozásában, először az Ellenzéki Kerekasztal, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain.
Még az első szabad választások előtt lemondott MDF-es tagságáról és minden más posztjáról, mert 1989 novemberében alkotmánybíróvá választották. Rövid ideig a testület helyettes elnöke volt, majd 1990-től 1998-ig háromszor is az Alkotmánybíróság elnökévé választották. Elnöksége alatt számos alapvető fontosságú határozatot hozott a testület.
Ő volt az előadó bírája például a halálbüntetést eltörlő döntésnek, a köztársasági elnök jogállásáról szóló határozatnak, de olyan lényeges kérdésekben is állást foglalt a vezetése alatt álló testület, mint a kárpótlás, a terhességmegszakítás vagy a népszavazás. Aktivista alkotmánybírósági elnöknek tartották, akinek idején számos jogszabályt semmisítettek meg alkotmányellenesség miatt, így például a két egykori MDF-es képviselőről elnevezett Zétényi-Takács-féle igazságtételi törvénytervezetet, amely az előző rendszerben elkövetett politikai bűnök, gyilkosságok esetében kizárta volna az elévülést, hogy felelősségre lehessen vonni a régi tetteseket. Az Alkotmánybíróság aktivitását a szükségszerűséggel indokolta egy interjújában, mivel az első időkben az alkotmányt "tégláról téglára kellett felépíteni".
Alkotmánybírósági múltjából az egyik legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a testület igen hamar kivívta magának azt a súlyt, tekintélyt, amelyet az alkotmánybíróságok a régi demokráciákban is élveznek, valamint azt, hogy rövid idő alatt sikerült az alkotmányt egységes rendszerré fejleszteni azáltal, hogy szinte minden paragrafusához olyan értelmezést adtak, amely a többi szakasz értelmezésével is összhangban volt. De büszke arra is - mint ahogy az [origo]-nak korábban elárulta -, hogy a politikusok nem kísérelték meg az Alkotmánybíróság közvetlen befolyásolását.
Sólyom: Saját magam írtam a gépbe a határozattervezeteimet
Hogy milyen típusú alkotmánybírósági elnöknek tartotta magát? Erről így vallott az [origo]-nak: "Még tudós koromban megszoktam, hogy mindent magam csinálok, az AB-ben is kényes voltam arra, hogy ítéleteimet magam készítsem elő, még a számítógépbe is magam írtam minden határozattervezetemet. Arra ügyeltem, hogy minden bírónak jussanak jelentős ügyek. De nem hiszem, hogy rutinos, a feladatokat szétosztó és voltaképpen csak koordináló vezető lettem volna. Igen sok külföldi alkotmánybíróságon az elnök maga nem készít elő ügyeket, hanem az ülést vezeti, koordinál és reprezentál, én ezzel szemben rengeteg jelentős ügyet eleve magamnak tartottam fenn."
Miután nem választották meg újra alkotmánybírónak, Németországba ment vendégprofesszornak. Csatlakozott a Védegylet nevű környezetvédelmi mozgalomhoz, ahol egy törvényjavaslatot is kidolgozott a jövő nemzedékek ombudsmanjáról. A tervezetet két szocialista képviselő, köztük Sólyom mostani riválisa, Szili Katalin terjesztette a parlament elé 2002 júniusában, ennek ellenére mostanáig sem vették napirendre. Mindenesetre azt ígéri, hogy ha megválasztják köztársasági elnöknek, tenne azért, hogy a parlament foglalkozzon a jövő nemzedékek érdekeit védő biztosi tisztség létrehozásával.
Sólyom kapcsolata a környezetvédelemmel nem új keletű, hiszen a nyolcvanas években a Duna-körnek is alapító tagja és jogi tanácsadója volt. A másik környezetvédelmi témájú elnöki terve a Zengőre tervezett lokátorra vonatkozik. Az elnök egyben a hadsereg főparancsnoka is, így megválasztása esetén tenne azért, hogy a NATO-radar csak akkor épülhessen meg a védett területen, ha bebizonyosodik, hogy más módon lehetetlenné válna Magyarország védelme.
Ahogy alkotmánybírósági elnökként, úgy államfőként sem hagyná magát befolyásolni, hanem mindenben a helyes mértéket keresné - fogalmazott egy interjújában. Szerinte legalább egy év kell neki ahhoz, hogy kialakuljon benne a helyes mértéket sugárzó elnöki habitus. Az elnöki posztot úgy képzeli el, hogy "az államfő mozdulatlanul ül, figyel, és ha kell, lép: egy elnök nem ugrál" - mondta a Népszabadságnak.
Szili: A legtöbb embert kell képviselni
Szili Katalin, az Országgyűlés első női elnökének pályája mentes a hangos botrányoktól. Politikai karrierje folyamatosan ívelt felfelé, a közvélemény-kutatások szerint hosszú ideje a legnépszerűbb politikusok egyike.
Szili a pécsi jogi kar elvégzése után gyámügyi előadóként kezdett el dolgozni a pécsi városi tanácson, majd a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság jogtanácsosa, illetve a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség hatósági osztályának vezetője lett. 1983-ban lépett be az MSZMP-be.
Politikai karrierje 1992-ben kezdődött, amikor egy időközi önkormányzati választáson képviselővé választották Pécsett: ez volt a szocialisták rendszerváltás utáni egyik első sikere. 1994-ben, az országgyűlési választáson nyert baranyai választókerületében (aztán 1998-ban és 2002-ben is), és képviselő lett. 1994-98 között környezetvédelmi államtitkár, majd 1998-2002-ben parlamenti alelnök lett, 2002-től pedig az első női országgyűlési elnök. 2000 és 2004 között a szocialisták egyik legbefolyásosabb embere volt.
Képviselőként és politikusként főleg környezetvédelmi és állatvédelmi témákkal foglalkozott, míg parlamenti elnökké nem választották. Ő volt az egyik beterjesztője a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról szóló törvénytervezetnek, amelyet mostani ellenlábasa, Sólyom László készített a Védegyletnek. Ezt, noha már három éve benyújtották, még nem is vették napirendre. A szintén Szili nevéhez fűződő, az állatkínzás büntetéséről szóló javaslat viszont életbe is lépett, és azóta már ítéltek börtönre állatkínzókat.
Szili hívei szerint alkalmas a nemzeti egység megjelenítésére, gyakran tesz gesztusokat a másik oldalnak, és azért ott is viszonylag népszerűnek számít. Korábban volt olyan kereszténydemokrata politikus, aki azt nyilatkozta, hogy Szili számukra is elfogadható elnöknek, mivel vallásos, és ha a Fidesznek nem lesz saját jelöltje, akkor a Fideszen belüli MKDSZ-szekció kész rá szavazni. Volt példa arra is, hogy a saját pártjával ellentétes álláspontot képviselt, így például a decemberi kettős népszavazás esetén, ahol ő az MSZP-vel szemben azt mondta, hogy ő igennel fog szavazni a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdésre. Kikelt Gyurcsány Ferenc ellen, amikor Gyurcsányt még sportminiszter korában hevesen támadta az ellenzék a meggazdagodása miatt, azonban egy interpellációnál az ő elnökként leadott szavazata mentette meg Gyurcsány miniszteri válaszát.
Szili ugyanakkor saját politikai szövetségeseit is megosztja. Az SZDSZ például azért nem vesz részt az elnökválasztáson, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy az MSZP pártpolitikust jelöl a posztra.
Szili: Nem volt még szocialista államfő
Szili idén márciusban nyilatkozott először arról, hogy vállalná az elnökjelöltséget. Az Észak-Magyarország című napilapnak a következőket mondta: "Szerénytelenség nélkül, a körülmények ismeretében hiszek az esélyemben." Érvként hozta fel jelöltsége mellett, hogy "a rendszerváltozás óta már volt liberális és konzervatív elnöke is Magyarországnak, szocialista azonban még nem".
Szili Katalin másfél éve még azt mondta az elnökválasztásról: "Olyan személyt kell köztársasági elnöknek jelölni, akinek megvan az esélye, hogy a kétharmados parlamenti támogatást elnyerje. Nem volna elegáns a végső lehetőséggel élve, tehát egyszerű többséggel átszuszakolni valakit a parlamenten. A társadalom lehető legnagyobb részét kell képviselnie az elnöknek."
origo
2005.06.06. 14:20
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
- Fekete füst Ahmedabad felett – elnémult a világ
- A vészkijáraton ugrott ki az indiai repülőgép-katasztrófa egyetlen túlélője a rendőrség szerint
- Nyitott ajtóval száguldott egy sebesvonat Budapesttől egészen Székesfehérvárig
- Inkasszálták Budapest számláját, Karácsony Gergely rendkívüli sajtótájékoztatót tartott
- Dráma Parajdon – átszakadtak az utolsó védőgátak, betört a víz a Telegdy-bányába is
HIRDETÉS
