
Szerdán jogerős ítélet született a több mint 10 éve tartó Postabank-ügyben a Legfelsőbb Bíróságon, amelyik február 2. óta harmadfokon tárgyalta az ügyet. A bíróság a másodfokú ítéletet helybenhagyta. A perben az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést, a védelem pedig felmentést kért a Postabank volt vezetőinek.
Legfelsőbb Bíróság szerdán délután határozatot hozott Princz Gábor, a Postabank volt elnök-vezérigazgatója az ellene és három társa ellen zajló, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult bűntetőperben. A harmadfokú ítélet szerint Princz Gábort 3,6 millió, három egykori helyettese pedig fejenként 1,5 millió forint pénzbüntetést kapott.
Princz Gábort, a Postabank volt elnök-vezérigazgatóját és hat vezetőtársát azért állították bíróság elé 2004 októberében [1], mert az ügyészség szerint 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és prosperáló bank látszatát keltették. Mindezzel a 2003-as vádirat szerint 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezelést követtek el.
Első-, másod-, harmadfok
A 2006-ban hozott elsőfokú ítéletével [2] a Fővárosi Bíróság bűncselekmény hiányában felmentette a bank összes megvádolt vezetőjét. A Fővárosi Bíróság szerint a vádlottak ugyanis nem követtek olyan üzletpolitikát, amely kárt okozott volna. Például amikor a Postabank emelte a betéti kamatokat, nem vállalt túlzot kockázatot az adott helyzetben, sőt utóbb csökkentette is a kamatlábat, amikor észlelték, hogy megszorítások következnek. A bíróság a vádirattal ellentétben azt sem rótta fel a menedzsmentnek, hogy sokat reklámozta a bankot, sőt, azt is megállapították, hogy egy idő után visszafogták a hirdetési büdzsét. A céltartalék-képzéssel vagy nem képzéssel sem lehet büntetőjogi értelemben vett vagyoni hátrányt okozni, bár számviteli veszteség ettől még keletkezhet.
A Fővárosi Bíróság szerint a Postabank tőkeemelése sem volt jogilag kifogásolható, és a bank vezetői nem tévesztették meg a tulajdonosokat, a részvénytársaság közgyűlését és a bankfelügyeletet sem, a Bankfelügyelet például tudott a Postabanknál zajló folyamatokról, a tulajdonosok képviselői pedig részt vettek a legfontosabb döntéshozó testületek munkájában. A Postabank elleni roham, amely a betétek kivonását eredményezte, 1997 februárjában egyedi esemény volt, ami után már tényleg megváltozott a bank üzletpolitikája, és megváltozott a menedzsment összetétele is.
Bankárok a bíróságon
Legutóbb a Kulcsár-ügyként emlegetett K&H-botrányban szerepelt ismert bankár gyanúsítottként hazai büntetőeljárásban, Rejtő E. Tibort tavaly nyáron elsőfokon felmentették (Kulcsár Attila az ugyancsak nem jogerős ítéletben 8 évet kapott - LINK). A kilencvenes években azonban szinte egymást érték a vezető bankárok elleni eljárások, melyek közül éppen az utolsó volt a most befejezett Postabank ügy. Az egyik első ügy az Iparbankház 1993-as csődje volt, melynek nyomán Kollarik István vezérigazgatót mérleghamisításban találták bűnösnek. Ő még nem került börtönbe, két évet kapott, de felfüggesztve. Nem úszták meg ennyivel a többiek: igaz nem bank, hanem brókerház volt Lupis József saját nevével fémjelzett pénzügyi cége, mely egyebek között állami és önkormányzati ügyfelei pénzét bukta el 1992 és 1994 között. A 3 milliárdos kár mögött részben csalást és sikkasztást állapított meg a bíróság, Lupis hat évet töltött börtönben. Ezzel rekorder, a második helyezettek 4 éves letöltendő szabadságvesztéssel az egyébként a Lupis bedőlésében is szerepet játszó Ybl-Bank egykori vezérei, O. Nagy Imre és Jamniczky Zoltánné, akiket 2,5 milliárdos kárt okozó hűtlen kezelés miatt ítéltek el 1996-ban. A máig vitatott megítélésű Agrobank-ügy fő vádlottja, Kunos Péter egykori vezérigazgató gazdasági vesztegetés ugyanis „csak\" két évet kapott 1998-ban, miután a bíróság úgy ítélte meg, az úgynevezett E-hiteleknél a bank nem kérhetett volna üzletrészt a hitelezett cégekben.
A Fővárosi Ítélőtábla az első fokú ítéletet 2008 januárjában [3] megváltoztatta, és hanyag kezelés miatt elítélte az egykori elnök-vezérigazgatót és három volt banki vezetőt. A táblabíróság két vádlottat jogerősen felmentett, egy vádlott pedig időközben elhunyt, ezért áll már csak négy vádlott a bíróság előtt.
Princz Gábor másodfokon 3,6 millió, három egykori helyettese pedig fejenként 1,5 millió forint pénzbüntetést kapott. Miután az Ítélőtábla döntése ellentétes a Fővárosi Bíróság döntésével, harmadfokon a Legfelsőbb Bíróság elé került [4] az ügy.
A Fővárosi Ítélőtábla korábban 17 milliárdos vagyonvesztést állapított meg. Az ügyész a harmadfokú eljárásban 27,5 milliárd forintos hűtlen kezelés megállapítását és próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés, továbbá pénzbüntetés kiszabását kérte a vádlottakra.
Hol a pénz?
A Postabank-ügy elsőrendű vádlottja a 2009. február 4-i tárgyaláson [5] elmondta, hogy a Postabank létrehozásának az volt a célja, hogy látványosan nőjenek a lakossági megtakarítások. Szerinte a bank számára az ügyfelek voltak a legfontosabbak, és több mint egymillió ügyfele volt a pénzintézetnek, ami a bankba vetett bizalom jele volt.
A saját felmentését kérő Princz szerint a Postabank, nem olyan volt, mint egy könnyen mozgó motorcsónak, hanem mint egy óriási tankhajó, ahol nem lehetett egyik pillanatról a másikra módosítani az üzletpolitikán. Minden, ami pénzügyi, gazdasági vonatkozású változtatás volt, az a kormányzat, a tulajdonos egyetértésével történt, magyarázta a volt bankvezető.
Emlékezetes, hogy a 2006-os első fokú ítélet előtt az utolsó szó jogán Princz Gábor leszögezte: \"Megítélésem szerint munkám tudatos és folyamatos volt, kötelességszegést nem követtem el\". Majd homályos utalást tett az ügy valódi felelőseinek kilétére: \"Sokakban jogos a kérdés és bennem is: miért volt szükség az utánunk következő bankkonszolidációra, milyen számítások, auditált mérlegek alapján történt ez és miért volt ennek az értéke 150-160 milliárd forint? Hol ez a pénz tehát? És miért nem véletlen, hogy akik ezeket felhasználták akkoriban, egyben a mi feljelentőinkké is váltak?\"
A Postabank botránya 1997 februárjában robbant ki. Elterjedt ugyanis a hír, hogy bajban van a pénzintézet, érdemes gyorsan kivenni a betéteket. A pánik három napja alatt 70 milliárd forintot vontak ki az ügyfelek a bankból. Hogy indokoltan-e, azt ma már nehéz lenne bizonyítani, hiszen végül is a csőd nem következett be, az állam feltöltötte a bank trezorjait. Mindeközben egy másik óriási botrány is borzolta az adófizetők idegeit: napvilágot látott a több száz ismert politikus, színész, újságíró, sportoló nevét tartalamazó VIP-lista, amely hihetetlenül kedvező kamatokról és hitelekről szólt. Mint kiderült, a kivételezettek a piacinak duplájáért fialtathatták a pénzüket a Postbankban, illetve kaphattak jelképes kamatokért kölcsönt a pénzintézettől.
index
2009.02.11. 13:51