- Bejelentették, hogy a jövőben Romániával közös kormányüléseket fognak tartani, közös fejlesztési programokra, tervekre. Kik fogják ezeket a terveket kidolgozni, illetve konkrétabban milyen fejlesztésekre gondolnak?
- Mind a két kormánynak vannak olyan szervei, intézményei, amelyek a hosszú távú tervezéssel foglalkoznak. Magyarországon ilyen a fejlesztéspolitikai kabinet, amelyet én magam vezetek, illetve európai fejlesztési kérdésekben a fő felelősséggel Baráth Etele úr rendelkezik. Miről szólnak a fejlesztések? Határon átívelő utakról, például a 49-es útról. A természeti erőforrásaink megvédéséről, arról, hogy hogyan tudjuk a vasútvonalak fejlesztési programját összeegyeztetni, milyen módon érdemes szakosodni két országnak egyes iparágak fejlesztésében, hiszen régiók versengenek Európában.
- Ha már régiókról van szó, tervezik-e, hogy más országokat bevonnak?
- A nemzeti fejlesztési tervek elkészítéséért folyamatos konzultációt folytatunk Szlovákiával is, Ausztriával is és Szlovéniával is példának okáért. És most kezdjük - merthogy Románia reményeink szerint két év múlva ilyenkor az Európai Unió tagja lesz - a Romániával való együttműködés még intenzívebb szakaszát.
- Szóba került a tárgyalásokon az autonómia kérdése. Ön megint hangsúlyozta azt, hogy csak olyan autonómia-törekvéseket támogatnának, amelyek benne vannak az RMDSZ programjában. Viszont a román miniszterelnök kimondta-e önnek, hogy ő miféle autonómia-törekvéseket támogatna?
- Sokkal fontosabb, amit kimond a román kormányprogram, merthogy ez tartalmazza a kulturális autonómiára való törekvést, annak a kiszélesítését. A román miniszterelnök elmondta, hogy programjának fontos része, hogy decentralizálni kívánja a kormányzati hatáskörök jelentős részét, annak érdekében, hogy a helyi közösségek szélesebb körben dönthessenek a saját életüket befolyásoló ügyekről, magyar közösség és nem magyar közösségek egyaránt. Azt mindig el fogom kerülni, hogy az RMDSZ, aki úgy látom, hogy sikeres reálpolitikát folytat, úgy érezhesse, hogy a magyar kormány mondjuk nála radikálisabb álláspontot fogalmaz meg.
- Azért kérdeztem, hogy kapott-e igazán komoly, vagy kézzel fogható ígéretet arra a román miniszterelnöktől, mert a román elnök Basescu nemrég viccesen intézte el ezt a kérdést, mondván, hogy megvan a magyarok kulturális autonómiája Romániában, hiszen senki nem tiltotta be a csárdást. Szóval amíg ilyen poénnal beszélnek erről, addig komolyan lehet-e ezt venni?
- Nem szabad odavetett, talán valóban nem is túl komoly megjegyzésekből messzemenő következtetést levonni. Hinni kell az RMDSZ tehetségének, hinni kell az új kormányban ott ülő magyar politikusoknak, hogy tudják, hogy mi az ő dolguk és nem kell magyarabbnak lenni a magyarnál, pápábbnak lenni a pápánál.
- Ön azt mondta korábban, amikor az autonómiáról beszélt, hogy meg kell nyugtatni a szomszédos országokat, hogy nem kell félni a magyarok autonómiájától. Úgy néz ki, hogy erre szükség is lesz, hiszen a szlovák kormány állást foglalt az ügyben, és azt mondták, hogy semmiféle autonómiát, kulturális autonómiát sem hajlandóak támogatni és kérik önt, fogalmazzon pontosabban, hogy mire gondolt.
- Arra gondolok, hogy fantasztikus dolog például, hogy magyar nyelvű egyetem van. Ez például a kulturális autonómia egyik megnyilvánulása. Létezik magyar autonómia, kulturális autonómia, ahol van magyar nyelvű színház társulattal. Nem kell itt démonokkal hadakozni!
- Nem kellett volna-e gondolni arra, hogy Szlovákia érzékeny erre, és esetleg árnyaltabban vagy megfontoltabban fogalmaznia? Esetleg félreérthetik, mint ahogy a szlovákok ezek szerint félre is értették, hiszen kormányszinten tiltakoznak ez ellen.
- Rendkívül árnyaltan fogalmaztunk, miután autonómia sokfajta van. Azt, hogy melyik közösségben milyen tartalmú, azt egyedileg kell megfogalmazni. Az általános megfogalmazás helyes. Nem látok ebben kivetnivalót, egyébként pedig a kulturális autonómiának ezer szintje van. Nem lehet azt mondani, hogy van kulturális autonómia vagy nincs, hanem hogy szeretnénk-e még tovább lépni, szeretnénk-e kiterjeszteni, vagy megelégszünk ezzel.
- Ugyancsak a magyar-román tárgyalások után hangzott el, hogy a nemzeti vízumot, amelyet a kormány tervez nem etnikai alapon adnák, hanem mindenkinek, aki a szomszédos országokban él és gyakrabban akar Magyarországra jönni például munkát vállalni, családját meglátogatni, tanulni. Akkor mitől nemzeti vízum ez?
- Az a fontos, hogy mi a tartalma egy vízumnak. Azért nemzeti vízum, mert nyilvánvalóan szolgálja a magyar nemzet közös létezésének megerősítését is. Nem egy bezárkózó nemzetre van szükség, nem a nacionalistákat kívánjuk támogatni! Nem baj az, ha nem csak a magyarokra süt a nap, mi nem nacionalisták vagyunk, hanem büszke hazafiak, európaiak, akik tudnak együttélni másokkal, és nem azt keresik, hogy hogyan lehet másokkal kitolni, hogyan lehet kedvezményt adni csak magunknak, a többiek meg nem érdekelnek bennünket.
- A hétvégén ön radikális adócsökkentést szorgalmazott. Teljes adóreformot el tud-e most képzelni, vagy pedig csak javítgatni a mostani adórendszeren? Mi lenne az, amit most vár? Az adókulcsok jelentős csökkentése, a sávokat kijjebb tolása, az áfát csökkentése-e a cél, vagy átalakítják, mert ilyen hírek is vannak?
- Három területen érdemes ezt a gondolkodást folytatni. Az általános forgalmi adó területén, ahol ma a legmagasabb a kulcs, a személyi jövedelemadó területén, ahol nagyon nagyot léptünk előre. Ezt muszáj elmondanom, mert időnként úgy tesznek, mintha elfelejtettük volna ezt megtenni, ígértük és csökkentettük és nincsen második kulcs. A harmadik terület bérterhek.
- Az áfa-bevételek nagyon jelentősek a költségvetésben. A vállalkozásoknak a helyi iparűzési adó csökkentése nagyon jól jönne, de nincs más az önkormányzatoknak ehelyett. Ha radikális lépést vár, akkor az mindenképpen radikálisan csökkenti a bevételeket, honnan pótolná? Elbírja-e most ezt a gazdaság? Épp most, amikor egy tekintélyes minősítő rosszabb osztályzatot adott az országnak és az unió is aggódik, hogy talán nem teljesítjük a vállaltakat?
- Nézze meg mondjuk Szlovákia példáját. Nagyon bátran, nagyon jelentősen átalakította az adórendszerét, jelentősen csökkentettek bizonyos adókulcsokat, ahogy mi tettük az evánál és a társasági adónál korábban. Mi lehet a végeredmény? Nem kevesebb adóbevétel, hanem több. Azt mutatják nemzetközi példák, azt mutatják saját példáink is, hogy bizonyos feltételek mellett az adókulcsok csökkentése az összes adóbevételt nem csökkenti, esetleg még növeli is.
- Szóval akkor úgy gondolja, hogy nem kell adót emelni a bevétel pótlására, hanem ez az adócsökkentés maga generálja a több bevételt...
- ... mondjuk azok, akik ma külföldre járnak vásárolni, mert ott kisebb az adótartalom, azok itthon vásárolnak, mert mondjuk nincsen annyi fekete fizetés, mint amennyi ma van. Abban azonban igaza van, ha bután tesszük, akkor esetleg tönkretesszük a költségvetést. Éppen ezért kell nem hánya-veti módon kapkodni, hanem elmondani nyugodtan, hogy akkor elkezdünk egy ilyen munkát, és amikor eredményre jutunk, elő fogunk állni.
[LHP.HU]
2005.01.18. 11:56