HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Élesen bírálta Sólyom Lászlót az SZDSZ

t: 858

Élesen bírálta Sólyom Lászlót az SZDSZ

Az SZDSZ szerint megengedhetetlen cinizmus, ha valaki az emberi méltósághoz való alapjog elé helyezi a tulajdonhoz fűződő jogot. Sólyom László hétfőn nem írta alá a távoltartásról szóló törvényt, hanem az Alkotmánybírósághoz küldte normakontrollra.

Sándor Klára és Magyar Bálint szerint felháborító, hogy Magyarországon az emberi jogokra hivatkozva próbálnak még mindig sokan védelmet nyújtani az emberi jogokat megsértőknek. A távoltartásról szóló törvény SZDSZ-es előterjesztői ezt kedden közölték.

A társadalmi elit egy része továbbra sem hajlandó felismerni és elismerni, hogy az erőszak védelmét semmilyen jog nem teheti szalonképessé, sem az utcán, sem otthon, zárt ajtók mögött - olvasható a két politikus közleményében.

Sólyom László köztársasági elnök hétfőn nem írta alá [1] és előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényt, amelyet az Országgyűlés tavaly december 15-én 374 igen szavazattal és 4 tartózkodással fogadott el.

Az államfő azt kifogásolta, hogy a jogszabály igen tágan határozza meg mind a hozzátartozó, mind pedig az erőszak fogalmát. Sólyom László úgy vélte, a törvénynek ezek a szakaszai "részben értelmezhetetlenek és alkalmazhatatlanok, részben pedig aránytalanul korlátozzák a tartózkodási hely szabad megválasztását".

A jogszabályt hat SZDSZ-es képviselő: Sándor Klára, Magyar Bálint, Kóka János, Gusztos Péter, Hankó Faragó Miklós és Geberle Erzsébet kezdeményezte szeptember végén.

Sándor Klára és Magyar Bálint a döntésre reagálva azt írta: sajnálják, hogy a köztársasági elnök nem írta alá a jogszabályt, de mindenekelőtt azokat az áldozatokat sajnálják, akik továbbra is kénytelenek rettegni bántalmazóiktól.

A két liberális képviselő szerint fontos a tulajdonhoz fűződő alkotmányos alapjog, de megengedhetetlen cinizmusnak tartják, ha valaki ezt az emberi méltósághoz, az emberi élethez való alapjog elé helyezi.

"Fölháborító, hogy Magyarországon a jog eszközeivel, ráadásul az emberi jogokra hivatkozva próbálnak még mindig sokan védelmet nyújtani az emberi jogokat megsértőknek - ez történt a gyűlöletbeszédet illetően, és ez történhet most is" - fogalmaztak.

A közleményben utaltak arra, hogy az első segélykérést átlagosan negyven verés előzi meg, és hetente meghal egy nő a hozzátartozók közötti erőszak miatt.

hirado

2009.01.06. 13:43

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek