HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Hatvan éve szabadult fel a budapesti gettó
A gettó nevet eredetileg a velencei zsidónegyednek adták, melyet 1516-ban fallal vettek körül. 1555-ben IV. Pál pápa Cum nimis absurdum kezdetű enciklikája intézményesíti a kifejezés használatát.
A középkorban a zsidókat törvények kötelezték, hogy a szigorúan elkülönített negyedekben lakhatnak. Az utolsót, a római gettót a pápai állam felszámolása során a garibaldisták szüntették meg 1870-ben.
A modern gettót a német nemzetiszocialisták hozták létre az általuk megszállt lengyel, szovjet és egyéb területeken. Az elsőt 1940-ban Lodz-ban hozták létre, ezt követte a félmilliós lakosú varsói.
A nyilaskeresztesek 1944-ben, egy hónappal a náci támogatással megvalósult hatalomátvételük után szervezték meg a zsidók bekerítését és elkülönítését. A Zsidó Tanácsot 1944. november 18-án értesítették a budapesti gettó létrehozásáról, a belügyminiszteri rendelet 1944. november 29-én jelent meg. (A vidéki zsidóságot, több mint 400 ezer embert, a márciusi német megszállás után a július 7-i leállításig már május-júniusban deportálták.)
1944. november 15-én először a XIII. kerületi, újlipótvárosi gettó jött létre, a pápai, svájci, svéd, spanyol és portugál védelem alatt álló házakból, ezek együttesét nevezték "nemzetközileg védett gettónak". Ezt a területet, ahol az engedélyezett 15 600 ezer ember helyett legalább háromszor annyian éltek, nem határolták körül. A védettség ellenére a nyilasok csoportosan keresték fel e házakat, hogy kirabolják, majd a Duna-partra hajtsák és agyonlőjék az embereket. A Váci út, Wahrmann (ma Victor Hugo) utca, Újpesti rakpart és Szent István körút alkotta négyszögből a Budapestet decembertől támadó szovjet hadsereg 1945. január 16-án szorította ki a németeket.
A pesti "nagy gettó" a VII. kerületben, a Dohány utca, Nagyatádi Szabó (ma: Kertész) utca, Király utca és Károly körút által határolt, 0,3 négyzetkilométeres területen helyezkedett el. A beköltöztetés már a rendeletben megszabott 1944. december 7-i határidő előtt öt nappal megtörtént. Az itt lévő 4513 lakásban kb. 55-70 ezer budapesti zsidót zsúfoltak össze, ide telepítették a város más részein lakókat is, míg a keresztényeket kiköltöztették - "a zsidókérdés gyökeres megoldása érdekében". Az élelem-fejadag napi 7-800 kalória volt, az egészségügyi viszonyok minősíthetetlenek, decemberben naponta 80-120 halottat vittek ki a zárt területről.
1945. január 18-án a szovjet katonák közeledtére a nyilas őrség eltűnt, a kerítés deszkapalánkjait az emberek eltüzelték. A gettó felszabadulásakor a Klauzál téren több mint 3000 temetetlen holttestet találtak.
[LHP.HU]
2005.01.18. 11:47
t: 1310
Hatvan éve szabadult fel a budapesti gettó
A gettó nevet eredetileg a velencei zsidónegyednek adták, melyet 1516-ban fallal vettek körül. 1555-ben IV. Pál pápa Cum nimis absurdum kezdetű enciklikája intézményesíti a kifejezés használatát. A középkorban a zsidókat törvények kötelezték, hogy a szigorúan elkülönített negyedekben lakhatnak. Az utolsót, a római gettót a pápai állam felszámolása során a garibaldisták szüntették meg 1870-ben.
A modern gettót a német nemzetiszocialisták hozták létre az általuk megszállt lengyel, szovjet és egyéb területeken. Az elsőt 1940-ban Lodz-ban hozták létre, ezt követte a félmilliós lakosú varsói.
A nyilaskeresztesek 1944-ben, egy hónappal a náci támogatással megvalósult hatalomátvételük után szervezték meg a zsidók bekerítését és elkülönítését. A Zsidó Tanácsot 1944. november 18-án értesítették a budapesti gettó létrehozásáról, a belügyminiszteri rendelet 1944. november 29-én jelent meg. (A vidéki zsidóságot, több mint 400 ezer embert, a márciusi német megszállás után a július 7-i leállításig már május-júniusban deportálták.)
1944. november 15-én először a XIII. kerületi, újlipótvárosi gettó jött létre, a pápai, svájci, svéd, spanyol és portugál védelem alatt álló házakból, ezek együttesét nevezték "nemzetközileg védett gettónak". Ezt a területet, ahol az engedélyezett 15 600 ezer ember helyett legalább háromszor annyian éltek, nem határolták körül. A védettség ellenére a nyilasok csoportosan keresték fel e házakat, hogy kirabolják, majd a Duna-partra hajtsák és agyonlőjék az embereket. A Váci út, Wahrmann (ma Victor Hugo) utca, Újpesti rakpart és Szent István körút alkotta négyszögből a Budapestet decembertől támadó szovjet hadsereg 1945. január 16-án szorította ki a németeket.
A pesti "nagy gettó" a VII. kerületben, a Dohány utca, Nagyatádi Szabó (ma: Kertész) utca, Király utca és Károly körút által határolt, 0,3 négyzetkilométeres területen helyezkedett el. A beköltöztetés már a rendeletben megszabott 1944. december 7-i határidő előtt öt nappal megtörtént. Az itt lévő 4513 lakásban kb. 55-70 ezer budapesti zsidót zsúfoltak össze, ide telepítették a város más részein lakókat is, míg a keresztényeket kiköltöztették - "a zsidókérdés gyökeres megoldása érdekében". Az élelem-fejadag napi 7-800 kalória volt, az egészségügyi viszonyok minősíthetetlenek, decemberben naponta 80-120 halottat vittek ki a zárt területről.
1945. január 18-án a szovjet katonák közeledtére a nyilas őrség eltűnt, a kerítés deszkapalánkjait az emberek eltüzelték. A gettó felszabadulásakor a Klauzál téren több mint 3000 temetetlen holttestet találtak.
[LHP.HU]
2005.01.18. 11:47
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
