
Január 9. - Körmendi János
A Kossuth-díjas színész kabaréhoz fűződő tehetsége már fiatal éveiben a legnagyobb színművészek közé juttatta. Körmendi volt az, aki ha epizódszereplőként megjelent a színpadon, hosszú másodpercekig állt az előadás, mert a közönség vastapssal fogadta már az első mondatai előtt. A népszerű színész, aki élete nyolcvan évéből hatvanat a színpadon töltött, egy éve nagyon súlyos beteg volt, már a lakást sem hagyhatta el. Egyéni drámáját azonban derűvel viselte, s azt állította, a humor minden megpróbáltatáson átsegíti. Művészi munkáját 1963-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1978-ban lett érdemes művész, 1989-ben kiváló művész. 2002-ben megkapta a Köztársasági Elnök Érdemérme kitüntetést. Közel hat évtizedes sokoldalú, művészi munkásságáért, szókimondó és pózmentes alakításaiért 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 81 esztendeig élt.
Január 30. - Selmeczi Roland
Selmeczi Roland délelőtt még a Szigligeti Színházban próbálta a Fekete szárú cseresznye című darabot, majd néhány órás pihenést követően elindult Budapestre. Selmeczi autója ismeretlen okból este nem sokkal 21 óra előtt lesodródott az útról, és a pálya melletti vadvédő hálónak csapódott. A színész Újhartyán közelében az M5-ösön szenvedett halálos autóbalesetet.
A közönség láthatta az Üvegtigris 2 és a Kútfejek című mozifilmekben. Selmeczi Roland volt A Gyűrűk Ura trilógia Aragornjának, a Shrek 2 Csizmás Kandúrjának magyar hangja, de rendszeresen az ő tolmácsolásában szólalt meg Brad Pitt és Antonio Banderas.
Február 2. - Orszáczky Jackie
Orszáczky Miklós a hatvanas években basszusgitárosként, énekesként és zeneszerzőként vált a hazai progresszív rock kimagasló egyéniségévé. A hazai politikai élet azonban nem tette lehetővé, hogy határainkon kívül is nevet szerezzen, úgy sem, hogy az egyik legképzettebb hazai rockcsapatának a Syriusnak is tagja volt. 1974-ben a jobb élet reményében Ausztráliában telepedett le, és Jackie Orszáczky néven Sydney zenei arculatának meghatározó egyénisége lett. Összesen 15 nagylemezt jelentetett meg, de már soha nem tért haza, hosszú, súlyos betegség után érte a halál Ausztráliában.
Február 11. - Tom Lantos
A magyar származású amerikai kongresszusi képviselő néhány héttel visszavonulása után hunyt el, nyolcvan éves korában, Gyurcsány Ferenc George W. Bush társaságában akarta kitüntetni februárban , de betegsége miatt ez már nem történhetett meg. Lantos 1928-ban született Budapesten, elmondása szerint 1944-ig boldog gyermekkora volt, a háború után költözött Amerikába, ő volt az amerikai kongresszus egyetlen holokauszt-túlélője, Izrael egyik jelentős támogatója. Kezdetben támogatta az iraki háborút, majd korábbi kijelentéseivel szöges ellentétben többször kérte Bush elnököt, vonja ki csapatait Irakból. A magyar származású politikus nyolcvan évet élt.
Április 15. - Antal Imre
Az ország Imruskája életének jelentős részében szorosan kötődött az édesanyjához és mikor elveszítette, akkor a sok mindenben vívódó magánélete eltört, és elmagányosodott – mondta róla Horváth Ádám az MTV rendezője. Évek óta tudta, hogy halálos beteg, mégis hihetetlen tartással viselte a megpróbáltatásokat, mondta el egyik legközelebbi barátja halála után Pécsi Ildikó.
Antal Imrét szülei orvosnak szánták, majd tehetséges zongorista vált belőle. A televíziós szórakoztatás egyik legnagyobb legendája két évtizeden át nevetette a nézőket a Szeszélyes Évszakokban, a legnépszerűbb tehetségkutató, a Ki mit tud? műsorvezetője volt. Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 73. évében hunyt el a Magyar Televízió Örökös Tagja, volt főmunkatársa.
Május 20. - Raksányi Gellért
Raksányi Gellért több mint ötven filmben szerepelt, köztük a Rákóczi hadnagya, a Körhinta, az Édes Anna és a Magyarok című alkotásban, továbbá a Rózsa Sándor című tv-sorozatban. Évekig a Szomszédok című teleregény egyik állandó szereplője volt. Az egész ország ismerte a becenevét: ő volt a Kutya, illetve a Kutyu. Hároméves volt, amikor egy vadászaton kutyák hívták fel a hajtók figyelmét az eltévedt kis Gellértre, innen származott a ragadványnév.
Művészetét a legrangosabb kitüntetésekkel ismerték el. 1966-ban Jászai Mari-díjjal jutalmazták, 1978-ban érdemes művész, 1989-ben kiváló művész lett. A Kossuth-díjat 1992-ben, a Nemzet Színésze kitüntető címet - az első tíz művész között - 2000-ben kapta meg. Életének 83. évben hunyt el.
Július 15. - Kolonics György
A kétszeres olimpiai bajnok, Sydney és Atlanta magyar hősét 36 éves korában, edzés közben érte a halál. 500 és 1000 méteren is rajthoz állt volna Kozmann Györggyel a 2008-as pekingi olimpián. Az olimpia 1000 méteres döntőjén Kozmann és új párja, Kiss Tamás minden várakozást felülmúlva bronzérmet szerzett a szám döntőjében.
Szeptember 26. - Jászai Joli
Jászai Joli Jászai Mari színésznő unokahúgaként 1907-ben született, nyugdíjazásáig tanítónőként dolgozott, férjével öt gyermeket nevelt. Hetven éves kora után állt először színpadra, országos hírnevet a Friderikusz show hozott számára, több játékfilmbwn szerpelt: Szerelem első vérig, a Szerelem második vérig, a Csók, anyu, az Édes Emma, drága Böbe, a Napló apámnak, anyámnak, A hetedik szoba és a Sztracsatella. A költőként is elismert színésznő száz éves korában vonult vissza a színjátszástól.
Október 3. - Albert Györgyi
44 éves korában elhunyt Albert Györgyi, néhány órával azután, hogy a Magyar Televízióban a Szulák és más című műsor felvételén szerepelt. Később egy taxiban rosszul lett, az orvosok közel egy órán át küzdöttek az életéért.
Én nem vagyok író, én egy újságíró vagyok, akik írt két könyvet, és most írja a harmadikat. Ha elmondom a címét, hogy Ágytól asztaltól, akkor azt hiszem, nagyjából ki lehet találni, hogy miről szól a könyv. De én nem vagyok szépíró – nyilatkozta korábban az újságírónő, aki exkluzív interjúival, páratlan kulturális érzékenységével, kritikusai szerint túlzott őszinteségével az egyik legelismertebb és legsokszínűbb hazai zsurnaliszta volt.
Október 24. - Bálint Ágnes
86 éves korában hosszú, súlyos betegség után elhunyt Bálint Ágnes József Attila-díjas író-szerkesztő-dramaturg, a Magyar Televízió első gyermekműsor-szerkesztője, a magyar gyermek- és ifjúsági televíziós műsorkészítés egyik megalapozója.
Számos népszerű meseregény, illetve televíziós és rádiós mesejáték - például a Mazsola, a Mi újság a Futrinka utcában, a Kukori és Kotkoda, a Vizipók, az Egy egér naplója, Frakk, a macskák réme - szerzője. Több mesekönyvét kiadták Németországban, Lengyelországban és az akkori Szovjetunióban, Csehszlovákiában. 1975-ben József Attila-díjjal tüntették ki. 2006-ban megkapta a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) életműdíját.
November 16. - Gyurkovics Tibor
Verseket 15 éves kora óta (1946) írt, emellett regényeket, elbeszéléseket, lírai esszéket, színműveket és publicisztikát is írt, ezért nevezte őt Hernádi Gyula a magyar irodalom öttusabajnokának. 1955-1957 között a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola előadója. 1956-ban a főiskola forradalmi bizottságának elnöke lett, ezért később meghurcolták és elvesztette az állását is. A Pest Megyei Bíróság igazságügyi szakértője volt 1966-1970 között, 1988-1992 között a veszprémi Petőfi Színház dramaturgja, 1989-1991 között az Új Idő szerkesztőbizottsági tagja volt. 1991-től a Lyukasóra című tévéműsor állandó résztvevője, 1992-től a Lyukasóra című folyóirat alapítója és szerkesztő bizottsági tagja. 1991-1995 között a Magyar Írókamara társelnöke volt, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, 1994-ben a magyar labdarúgó-válogatott pszichológusa, 1995-től a Magyar Írók Egyesületének elnöke.
Gyurkovics 1982-ben József Attila díjat, 1994-ben Kossuth díjat kapott. Hetvenhét évesen hunyt el.
hirado
2008.12.27. 11:09