HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > AKTUÁLIS > Magyarok a pokol tornácán

t: 696

Magyarok a pokol tornácán

Nagyszelmenc és Kisszelmenc ugyanazon falu alvége és felvége volt. A baráti és rokoni szálak át- meg átszõtték ezt a települést, egyetlen - meglehetõsen homogén, hiszen ma is színmagyar (!) - közösséget alkotva. A II. világháború után a nagyhatalmak cinikus, és minden józan észt nélkülözõ döntésének következtében a falu közepén húzták meg Csehszlovákia és Szovjetunió államhatárát. Ezzel a rokonok, barátok nem hogy egy országnyi, hanem úgyszólván földrésznyi távolságra kerültek egymástól: Ázsia és Kelet-Európa határára, évtizedekre a legszigorúbban elvágva egymástól. Ha a hidegháború Európájának jelképe a berlini fal volt, úgy talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a Szelmenc községet makacsul kettéosztó drót a Fal után Európa szimbóluma.

Ünnep van, 2003. október 18. Félbe vágott székely kaput avatnak a falu mindkét országhatárán: „Két Szelmencnek kapuszárnya falvainkat egybezárja. Adjon Isten békességet, tartson egybe reménységet!” - biztat a felirat az erdélyi faragók kimunkálta csonka kapuszárnyakon, melyek a hatvan éve kettészakított község szenvedését és egybetartozását jelképezik.

"Azért jöttünk itt ma össze, hogy felavassuk ezt a kaput. De egy kaput azzal lehet fölavatni, ha átmehetünk alatta... Ez most nem lehetséges. Ezért az avatás elmarad. Nemsokára itt schengeni határ lesz" - mondta "avatóbeszédében" Gilányi István, a két székely félkapu építtetõje, majd az „ünnep” alkalmából verset olvasott fel.

hirtv

2005.05.31. 10:46

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek