
Kedden hozza nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal az októberi inflációs adatot, pénteken pedig megjelenik az idei első háromnegyed évre vonatkozó előzetes GDP-adat. Az elemzők nem várnak nagy meglepetéseket.
Azok után, hogy a csütörtökön megjelent, szeptemberre vonatkozó előzetes adatok alapján éves szinten 5,3 százalékkal esett vissza a hazai ipari termelés, biztosra vehető, hogy a második negyedévi 2 százalék után a július és szeptember közötti GDP-bővülést tükröző adat is gyengébb lesz. Az elemzők 1,7 százalék körüli értékre számítanak.
Ennél biztatóbb képet mutathat az inflációs adat. Miután szeptemberben 5,7 százalékos volt az egy évre visszatekintő pénzromlási ütem, a szakértők úgy látják, hogy októberben további 0,4-0,5 százalékkal lassulhatott a fogyasztói áremelkedés tempója. A hirado. hu rendelkezésére bocsájtott pénteki előrejelzésében a Commerzbank Zrt. 5,3 százalékos októberi éves drágulást vár. Az infláció fékeződésének hátterében továbbra is az energia (üzemanyagok) és az élelmiszerek kisebb drágulása áll. Később már megjelennek egyéb hatások – köztük az egyik legrosszabb, a belső kereslet szűkülése – amelyek nyomán tovább süllyed az árindex. Így a felmérésekben a legtöbb elemző már arra szavaz, hogy decemberben már 5 százalék alatti 12 havi drágulást mérhet a statisztikai hivatal.
Bizonytalansági tényezőt jelenthet – áll a portfolio.hu összefoglalójában – hogy a forint árfolyamingadozása mennyire mutatkozik meg az árindexben. A portálnak válaszoló elemzők felidézik, hogy a tavaszi-nyári forinterősödés dezinflációs hatásai sem értek még be teljesen, így aztán nehéz megbecsülni, milyen hatást gyakorolt az árakra az októberi 260 forintos átlagos euroárfolyam, ami egyébként 8 százalékkal volt gyengébb a szeptemberinél és nagyjából megfelelt a forint árfolyamsávjának eltörlésekor érvényes jegyzéseknek.
Abban egyetértenek a szakértők, hogy a forint látványos erősödésére a következő hónapokban nem számíthatunk, így az árfolyam kiesik a dezinflációt gyorsító tényezők közül. Ehelyett a kényszerű, a nemzetközi tőkepiaci válság által kikényszerített kiigazítás és a belső fogyasztás ebből fakadó visszaesése „támogatja” majd az antiinflációs politikát. Méghozzá töretlenül: az elemzők egy része a jövő év végére már 3 százalék - vagyis a jegybanki inflációs cél - alatti pénzromlást vár.
Az már egy olyan mutató lenne, ami lehetővé tenné, hogy Magyarország akár a jövő év második felében deklarálhassa csatlakozási szándékát az euro előszobájához, az ERM-II. árfoyamrendszerhez. Abban két évet kell eltölteni, utána bonyolult felülvizsgálatok következnek. (Nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát az államháztartási hiány. A jövő évre tervezett és betarthatónak látszó 2,6 százalékos deficitcél ezt vetíti előre, vagyis még egy eurobevezetési kritérium teljesülhet. De például csökkennie kell az államadósság GDP-hez viszonyított arányának is. Ez most 66 százalék feletti, a 60 százalék az egyik eurobevezetési kritérium a sok egyéb közül. Brüsszel a jelek szerint egyelőre megelégszik azzal, ha a mutató trendszerűen süllyed.)
Ha az itt felsoroltak feltételeken teljesülnek, akkor a mértékadó számítások szerint 2013-tól van reális esélye az euro magyarországi bevezetésének.
hirado
2008.11.09. 22:12