
Az MNB nyújtotta csomag elsősorban az OTP-nek lehet fontos - nyilatkozta a Népszabadságnak Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa.
A szakember elmondta: egyrészt a pénzintézetnek nincs anyabankja, mely ki tudná segíteni devizával, másrészt az OTP-nek magasabb a kitettsége a kelet-európai régióban, s ezen érdekeltségek egy részének - különösen ukrán leányának - szintén magának kell előteremtenie a forrást.
Egy OTP méretű banknál a 300 milliárd forintos refinanszírozási garanciaalap ugyan nem tűnik soknak, az ezzel együtt járó bizalomerősítés azonban sokat számíthat a külső források bevonásakor. Utóbbi szempont miatt lehet fontos a tőkenövelési alap is: az OTP ugyan nincs rászorulva a tőkemegfelelési mutatók javítására, ám ha ennek mértékét 14 százalékára emelik, az olyan szintet jelent, amely mellett lényegesen könnyebben és olcsóbban juthat külső forrásokhoz - tette hozzá a szakember.
Herczenik Ákos, a Raiffeisen elemzője szerint több részlet még homályos, például, hogy mennyibe kerül a garanciavállalás.
Müller János vezető tanácsadó a Magyar Bankszövetség álláspontját ismertetve azt mondta: a bankok tőkehelyzetét ismerve nincs olyan hazai pénzintézet, mely rászorulna a 300 milliárdra. A csomag másik felét adó garanciaalapra lehet, hogy lenne igény, de a bankok e nélkül is biztosítani tudják forrásigényüket.
Véleménye szerint az MNB-t és a kormányt két szándék vezérelte a csomag kidolgozásakor: egyenlő versenyhelyzetet teremteni a hazai bankok számára, és erősíteni a nemzetközi bizalmat bankrendszerünk iránt.
Bankmentőcsomag dióhéjban
Jóváhagyta a Nemzetközi Valutaalap Washingtonban a Magyarországnak nyújtandó csaknem 16 milliárd dolláros, vagyis körülbelül 3500 milliárd forintos készenléti hitelkeretet.
Ebből máris 600 milliárd forintos támogatásra számíthatnak a magyar bankok. Az összeg feléből a pénzintézetek emelhetik a tőkéjüket, a másik feléből pedig garanciaalapot kell létrehozniuk. Az állam cserében átmenetileg tulajdonrészt szerezne a bankokban.
hirado
2008.11.07. 09:55