Azzal, hogy az elmúlt év során a hipermarketek beszerzési ár alatt értékesítették a lisztet, negatív árspirált indítottak el. A malomipar kénytelen volt beszállni az árversenybe - magyarázta a lisztáremelés okát Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára az [origo]-nak. Makay becslése szerint az ágazat körülbelül 1,5-2 milliárd forint veszteséget szenvedett a lisztárharcban. A főtitkár szerint azonban komolyan megbosszulja magát, "ha valamit olcsóbban adnak annál amennyiből a leghatékonyabban előállítható."
Az új gabonaszezon előtt a bankok már nem adtak hitelt gabonafelvásárlásra, a veszteséges malmoknak. A malomipar azért fordult az aratás előtti áremelés eszközéhez, hogy mérsékelje a veszteségeket, ezzel javítsa hitelesélyeit. A malomipari cégek emelték meg a liszt árát, ez kilónként körülbelül négy forintot jelent. Makay szerint a drágulás biztosan érezteti majd hatását a kenyér árában. A főtitkár szerint elvárható, hogy a sütőipari termékek ára kövesse a változást.
Makay úgy véli, hosszú távon csak a beszerzési ár alatti értékesítés szigorúbb büntetése vethet véget a malomipar és a hipermarketek harcának. A főtitkár bíztató jelként értékeli, hogy a parlament gazdasági bizottsága elfogadta azt a határozattervezetet, amely szigorúbb fellépést tenne lehetővé a beszerzési ár alatti értékesítés esetén.
A jelenlegi gyakorlat szerint ha a hatóságok a beszerzési ár alatt forgalmazott termékre bukkannak, a kereskedővel az árkülönbség kétszeresét fizettetik büntetésként. Csak a polcokon "tetten ért" áru esetében léphetnek föl, visszamenőleg nem tekinthetnek be a cég könyvelésébe. Az ilyen módon kiszabott bírság maximum 1-2 millió forint, ilyen veszteség mellett egy hipermarketnek megéri, hogy beszerzési ár alatt forgalmazott pékáruval csábítsa vásárolni a fogyasztókat.
origo
2005.05.25. 19:50