HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > Mi fán terem a fair trade?+
Mi fán terem a fair trade?+
Elkényelmesedett világunkban természetesnek vesszük, hogy hála a gombaként szaporodó hipermarketeknek, az év bármely szakában, olcsón válogathatunk a különböző egzotikus gyümölcsök, csokoládék, kávékülönlegességek és egyéb termékek közül.
Annak azonban ritkán nézünk utána, hogy az egyes termékek honnan származnak, illetve, hogy milyen körülmények között állították elő őket.
Nagyon sok termék országhatárokon át, nagy- és kiskereskedők közvetítésével jut el hozzánk; és mire mi megvásároljuk őket, a termelőnek kifizetett, minimálisra zsugorított előállítási ár sokszorosát fizetjük ki kereskedői jutalékok formájában.
Ennek az egyre durvább méreteket öltő gyakorlatnak a hatására a szegény, főként egy-egy terményre specializálódott országok, illetve a jóléti államok közötti szakadék rohamosan nő, akárcsak egy-egy országon belül, az elit és a létminimumon élők között. Pedig mindenkinek egyformán joga van az élelmiszerhez, az egészséghez, a munkához és a méltányos fizetéshez.
A fejlett országokban, így az USA-ban vagy az Európai Unió államaiban élők gyakran elégedetlenkednek olyan dolgok miatt, amelyek más szemszögből nézve teljesen jelentéktelennek tűnnek; például egy hétköznapi ember valós problémaként élheti meg, hogy még nem rendelkezik plazma tévével.
Sajnos elég ritkán jut eszünkbe összevetni saját életkörülményeinket azokéval, akik a Föld másik felén valós megélhetési gondokkal küszködnek, és mivel csak ritkán kell szembesülnünk az igazságtalanul nagy életszínvonalbeli különbségekkel, kevés erőfeszítést teszünk ezek különbségek enyhítésére. Pedig ezek a fejlődő országok (Dél-Ázsia és Afrika nagy része, valamint Latin-Amerika) a mi segítségünk nélkül aligha lesznek képesek kitörni helyzetükből.
Ideje felismernünk, hogy bár nem tudatosan, de mi is tehetünk ezeknek a volt gyarmati területeknek az elszegényedéséről.
A fair trade, azaz a méltányos kereskedelem
A méltányos kereskedelem célja a kistermelők és kétkezi munkások kiemelése a nyomorból oly módon, hogy termékeiket versenyképessé teszik illetve megtanítják nekik az árupiacon való érvényesülés módszereit.
Az alapgondolat egyszerű: a fejlődő országokban előállított termékekért is olyan reális árat kell fizetni, ami jogosan megilleti a termelőket. A fair trade jellemző eleme az is, hogy együttműködésre buzdítják a munkásokat, a gazdaságok tulajdonosait és a felvásárlókat, így a kiszolgáltatott termelők a saját bőrükön érezhetik a méltányos kereskedelem előnyeit.
A II. világháború után sok segélyszervezet figyelme fordult a fejlődő országok felé, így pl. amerikai vallási csoportok elkezdtek Puerto Rico-i kézműves termékeket közvetlenül a termelőktől vásárolni, ezzel támogatva megélhetésüket. Az első méltányos kereskedelemből származó termékeket árusító bolt 1958-ban nyílt meg az USA-ban, míg Európában 1964-ben jött létre az első hivatalos Fair Trade szervezet.
A nemzetközi fair trade szervezeteket egyesítő ’FINE’ 1999-es gyűlésén fogalmazták meg a méltányos kereskedelem definícióját, mely szerint a méltányos kereskedelem ’olyan partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetű termelők számára hivatott a fenntartható fejlődést előmozdítani elsősorban jobb kereskedelmi feltételek biztosításával’.
A méltányos kereskedelem mozgalmához csatlakozó ültetvényeken, műhelyekben a termelés emberhez méltó környezetben történik, betartják a nemzetközi szociális és munkajogi alapkövetelményeket és nem alkalmaznak gyermekmunkát. A termelők nem alamizsnából élnek, hanem munkájukért méltányos fizetést kapnak, amit családjuk életkörülményeinek javítására illetve fejlesztési beruházásokra fordíthatnak.
A környezettudatosság jegyében a termékek kizárólag helyi alapanyagok felhasználásával készülnek, és a fair trade élelmiszerek nagy része ökológiai gazdálkodásból származó, génmanipulációtól és vegyszerektől mentes termék.
A fair trade mozgalom nem segélyek és könyöradományok - gyakran ellenőrizhetetlen - eljuttatásával segíti a harmadik világ lakóit, hanem helyi fejlesztéseket ösztönző kereskedelmi kapcsolatokat épít, melyek révén segíti a közösségi életet és védi az egyén méltóságát.
A méltányos kereskedelem mozgalmához termelőszövetkezetek, civil szervezetek, nagykereskedések és világboltok csatlakoztak szerte a világban, és tevékenységükkel több, mint ötmillió termelőnek biztosítanak jobb megélhetést.
Európában több ezer világbolt működik (például az osztrák EZA, a német GEPA, vagy a holland Max Havelaar) ők kampányokkal is felhívják a figyelmet a globalizáció káros hatásaira és a méltányos kereskedelem előnyeire.
Hazánkban 2005 óta működik a Fair Világ Szövetség mely itthoni civil szervezetek összefogásaként jött létre a Planet Alapítvány, a Rügyecskék Alapítvány, a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Útilapu Hálózat, a Védegylet Egyesület, és a Zöld Fiatalok Egyesülete részvételével.
Itthon egyre több bio bolt és nagyobb áruház forgalmaz már fair trade gazdálkodásokból származó termékeket (érdemes az áruk csomagolásán keresni a világoskék-világoszöld fair trade logót) de a méltányos kereskedelem szellemében működik például a hazai iparművészeket, kézműveseket népszerűsítő Meska internetes vásártér is (www.meska.hu).
Bár hazánkban a fair trade fogalma még kevéssé közismert, reméljük, hogy idővel egyre többen gondolkodnak el azon, hogy vásárlásaikkal hozzájárulhatnak egy jobb, igazságosabb világhoz.
2008.11.03. 21:51
t: 182
Mi fán terem a fair trade?+
Mi fán terem a fair trade?+Elkényelmesedett világunkban természetesnek vesszük, hogy hála a gombaként szaporodó hipermarketeknek, az év bármely szakában, olcsón válogathatunk a különböző egzotikus gyümölcsök, csokoládék, kávékülönlegességek és egyéb termékek közül.
Annak azonban ritkán nézünk utána, hogy az egyes termékek honnan származnak, illetve, hogy milyen körülmények között állították elő őket.
Nagyon sok termék országhatárokon át, nagy- és kiskereskedők közvetítésével jut el hozzánk; és mire mi megvásároljuk őket, a termelőnek kifizetett, minimálisra zsugorított előállítási ár sokszorosát fizetjük ki kereskedői jutalékok formájában.
Ennek az egyre durvább méreteket öltő gyakorlatnak a hatására a szegény, főként egy-egy terményre specializálódott országok, illetve a jóléti államok közötti szakadék rohamosan nő, akárcsak egy-egy országon belül, az elit és a létminimumon élők között. Pedig mindenkinek egyformán joga van az élelmiszerhez, az egészséghez, a munkához és a méltányos fizetéshez.
A fejlett országokban, így az USA-ban vagy az Európai Unió államaiban élők gyakran elégedetlenkednek olyan dolgok miatt, amelyek más szemszögből nézve teljesen jelentéktelennek tűnnek; például egy hétköznapi ember valós problémaként élheti meg, hogy még nem rendelkezik plazma tévével.
Sajnos elég ritkán jut eszünkbe összevetni saját életkörülményeinket azokéval, akik a Föld másik felén valós megélhetési gondokkal küszködnek, és mivel csak ritkán kell szembesülnünk az igazságtalanul nagy életszínvonalbeli különbségekkel, kevés erőfeszítést teszünk ezek különbségek enyhítésére. Pedig ezek a fejlődő országok (Dél-Ázsia és Afrika nagy része, valamint Latin-Amerika) a mi segítségünk nélkül aligha lesznek képesek kitörni helyzetükből.
Ideje felismernünk, hogy bár nem tudatosan, de mi is tehetünk ezeknek a volt gyarmati területeknek az elszegényedéséről.
A fair trade, azaz a méltányos kereskedelem
A méltányos kereskedelem célja a kistermelők és kétkezi munkások kiemelése a nyomorból oly módon, hogy termékeiket versenyképessé teszik illetve megtanítják nekik az árupiacon való érvényesülés módszereit.
Az alapgondolat egyszerű: a fejlődő országokban előállított termékekért is olyan reális árat kell fizetni, ami jogosan megilleti a termelőket. A fair trade jellemző eleme az is, hogy együttműködésre buzdítják a munkásokat, a gazdaságok tulajdonosait és a felvásárlókat, így a kiszolgáltatott termelők a saját bőrükön érezhetik a méltányos kereskedelem előnyeit.
A II. világháború után sok segélyszervezet figyelme fordult a fejlődő országok felé, így pl. amerikai vallási csoportok elkezdtek Puerto Rico-i kézműves termékeket közvetlenül a termelőktől vásárolni, ezzel támogatva megélhetésüket. Az első méltányos kereskedelemből származó termékeket árusító bolt 1958-ban nyílt meg az USA-ban, míg Európában 1964-ben jött létre az első hivatalos Fair Trade szervezet.
A nemzetközi fair trade szervezeteket egyesítő ’FINE’ 1999-es gyűlésén fogalmazták meg a méltányos kereskedelem definícióját, mely szerint a méltányos kereskedelem ’olyan partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetű termelők számára hivatott a fenntartható fejlődést előmozdítani elsősorban jobb kereskedelmi feltételek biztosításával’.
A méltányos kereskedelem mozgalmához csatlakozó ültetvényeken, műhelyekben a termelés emberhez méltó környezetben történik, betartják a nemzetközi szociális és munkajogi alapkövetelményeket és nem alkalmaznak gyermekmunkát. A termelők nem alamizsnából élnek, hanem munkájukért méltányos fizetést kapnak, amit családjuk életkörülményeinek javítására illetve fejlesztési beruházásokra fordíthatnak.
A környezettudatosság jegyében a termékek kizárólag helyi alapanyagok felhasználásával készülnek, és a fair trade élelmiszerek nagy része ökológiai gazdálkodásból származó, génmanipulációtól és vegyszerektől mentes termék.
A fair trade mozgalom nem segélyek és könyöradományok - gyakran ellenőrizhetetlen - eljuttatásával segíti a harmadik világ lakóit, hanem helyi fejlesztéseket ösztönző kereskedelmi kapcsolatokat épít, melyek révén segíti a közösségi életet és védi az egyén méltóságát.
A méltányos kereskedelem mozgalmához termelőszövetkezetek, civil szervezetek, nagykereskedések és világboltok csatlakoztak szerte a világban, és tevékenységükkel több, mint ötmillió termelőnek biztosítanak jobb megélhetést.
Európában több ezer világbolt működik (például az osztrák EZA, a német GEPA, vagy a holland Max Havelaar) ők kampányokkal is felhívják a figyelmet a globalizáció káros hatásaira és a méltányos kereskedelem előnyeire.
Hazánkban 2005 óta működik a Fair Világ Szövetség mely itthoni civil szervezetek összefogásaként jött létre a Planet Alapítvány, a Rügyecskék Alapítvány, a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Útilapu Hálózat, a Védegylet Egyesület, és a Zöld Fiatalok Egyesülete részvételével.
Itthon egyre több bio bolt és nagyobb áruház forgalmaz már fair trade gazdálkodásokból származó termékeket (érdemes az áruk csomagolásán keresni a világoskék-világoszöld fair trade logót) de a méltányos kereskedelem szellemében működik például a hazai iparművészeket, kézműveseket népszerűsítő Meska internetes vásártér is (www.meska.hu).
Bár hazánkban a fair trade fogalma még kevéssé közismert, reméljük, hogy idővel egyre többen gondolkodnak el azon, hogy vásárlásaikkal hozzájárulhatnak egy jobb, igazságosabb világhoz.
2008.11.03. 21:51
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
- Fekete füst Ahmedabad felett – elnémult a világ
- A vészkijáraton ugrott ki az indiai repülőgép-katasztrófa egyetlen túlélője a rendőrség szerint
- Nyitott ajtóval száguldott egy sebesvonat Budapesttől egészen Székesfehérvárig
- Inkasszálták Budapest számláját, Karácsony Gergely rendkívüli sajtótájékoztatót tartott
- Dráma Parajdon – átszakadtak az utolsó védőgátak, betört a víz a Telegdy-bányába is
HIRDETÉS
