HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > Folytatódik a zúzás a piacokon?
Ezekben a napokban azt is nehéz megjósolni, mi történik a piacokon a következő órában, azt pedig végképp lehetetlen, mi vár a hazai értékpapír-, illetve devizapiacra az előttünk álló csonka héten.
A hét meghatározó üzenete délután fél háromkor, a jegybank Monetáris Tanácsának ülése után hangozhat el. Az elemzők azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy változatlan, 8,5 százalékos marad az alapkamat. A Reuters által megkérdezett szakértők a kamatcsökkentési ciklus kezdetét csak jövőre várják. Úgy számolnak, hogy 2009 végére az MNB irányadó kamata 7,50 százalékos lesz. Idén decemberben 256,50 forintos, egy évvel később 250 forintos euróárfolyamra számítanak a felmérésben részt vevő közgazdászok, akik az év utolsó hónapjában már 5 százalék alatti, 4,85 százalékos egy évre visszatekintő pénzromlást valószínűsítenek.
Akad olyan elemző műhely, az OTP-é, amelynek számításai szerint a középtávú jegybanki inflációs cél 240 forint körüli euróárfolyam mellett érhető el. Az OTP közgazdászai szerint éppen ezért a jegybanknak a forint érdemi erősítése érdekében fel kellene használnia a 17,5 milliárd euróra becsült devizatartalék egy részét a hazai deviza melletti intervencióra. Mások szerint egy ilyen lépéssel sem lehetne csillapítani az árfolyam hektikus ingadozását és inkább az alapkamat emelését tekintenék árfolyamot erősítő eszköznek.
Az OTP szerint a csütörtökön bejelentett intézkedések, az Európai Központi Bankkal (EKB) megkötött hitelkeret felhasználása életet lehel majd az FX-swap-piacra, de szükség esetén a jegybank az ilyen helyzetekre felhalmozott devizatartalékait felhasználva stabilizálja a forintpiacot is, az árfolyamra nehezedő nyomás növekedése esetén pedig kamatemelésre is sor kerülhet. Emellett a kormányzat tovább szigorít a jövő évi költségvetésen, javítva fiskális politika hitelességét. "Ezek a lépések feltehetően elegendőek lesznek a helyzet stabilizálásához. Az EKB-val kötött 5 milliárd eurós megállapodás ténye pedig jelzi, hogy szükség esetén az EKB illetve az Unió segítségére is számíthatunk" - mutatnak rá a bank elemzői.
A piacokon arra számítanak, hogy a Magyar Külkereskedelmi Bank, a Volksbank, a Raifeissen után a többi kereskedelmi bank is a devizahitelezés korlátozását, illetve szigorítását jelenti majd be. Pénteken az OTP hozta nyilvánosságra, hogy keményíti a devizahitelezés feltételeit. Megemeli a lakáscélú és a szabad felhasználású kölcsönök kamatát, illetve az eddiginél nagyobb fedezetet vár el. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a megvásárolni kívánt lakást annak értékéhez képest kisebb részben finanszírozza. Az OTP az úgynevezett világhitelt csak a privát banki ügyfeleknek ajánlja fel, vagyis a többi ügyfél kiszorul a jenhitelezésből.
Ugyancsak a múlt pénteken tárgyalt a Magyar Nemzeti Bank és a hét vezető kereskedelmi bank a devizahitelezésről. A közleményből kiderült, hogy folytatódik ez a fajta finanszírozás, de biztos, hogy a svájci frank alapú pénzkölcsönzés háttérbe szorul, a helvét deviza helyét az euro-, illetve a forint veszi át. Röviddel a jegybank és a kereskedelmi pénzintézetek közleménye után Török László bankszövetségi alelnök, a CIB Bank vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy a közeljövőben valószínűleg többen folyamodnak majd forinthitelekért, mivel a devizakamatok és a forintkamatok közeledése miatt a hazai fizetőeszközben kínált kölcsönök relatív versenyképessége javulni fog.
Szerdáig még homályban marad, pontosan milyen eszközökkel próbálhat segíteni a kormány azokon a háztartásokon, amelyek nehezen törlesztik devizahiteleiket. A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a visszafizetés átütemezése bevett gyakorlat, de a futamidő megnyújtása azzal jár, hogy az adós végül többet fizet vissza. Más piackonform eszköz aligha van a kormányzat kezében.
A szombati nemzeti csúcstalálkozón elhangzottak nem voltak igazán piacmozgatóak. Az előzőleg, még pénteken a pénzügyminiszter által az érdekegyeztető tanácsban ismertetett, az átírt költségvetéshez kapcsolódó, az előzőnél jóval borúlátóbb makrogazdasági előrejelzést alapjában reálisnak tartják az elemzők. (Ez a korábbi 3 helyett 1,2 százalékos GDP-növekedéssel számol, az előzőleg becsült 4,3 százalékossal szemben 3,9 százalékos inflációt jósol, a kabinet várakozása szerint a keresetek és a nyugdíjak reálértéke nem nőne. Az államháztartási hiánya a GDP-hez mérten 2,9 százalék, vagyis 895 milliárd forint lenne, ami a korábbihoz képest 80 milliárddal kisebb összeg.)
Ez jó üzenet lehet a hitelminősítőknek, amelyek közül a héten a Standard and Poors negatív figyelőlistára tette Magyarországot, a Fitch pedig egyenesen az eddigi stabilról negatívra rontotta az ország szuverén adósbesorolásának kilátását. Sok piaci megfigyelő minősítette legalább is furcsának, mások pedig értelmezhetetlennek azt, hogy az a hitelminősítő, amely egyes amerikai cégek esetében még a csőd előtti napokban sem kongatott vészharangot, Magyarország esetében pillanatok alatt sötétnek festi a képet. A tőzsdét egyébként pénteken alaposan megrángatta a Fitch: a BUX 10 százalékos mínuszból kapaszkodott vissza jóval szerényebb, 2,3 százalékos veszteségbe. Hogy ez a nyugat-európai tőzsdék pénteki nyeresége, és a Dow Jones vesztesége után ma mire lesz elég, senki nem tudja.
A Fitch-féle leminősítés híre pénteken megtépázta a forintot is, amely 272-es szinten is megfordult az euróval szemben, hogy aztán vissza erősödjön a 265 körüli szintre.
A hét végi Camp David-i Bush-Barroso-Sarkozy hármas konzultáció nyomán - amelyet az amerikai elnökválasztás után valamikor novemberben egy New York-i pénzügyi csúcstalálkozó követ, a kommentátorok a francia elnök elgondolását emelik ki. Sarkozy megreformálná a hitelminősítők működését és még a valutarendszerket is átformálná. Az unió soros elnöke felkarolta Gordon Brown brit miniszterelnöknek - a briten kívül az amerikai és a nyugat-európai bankmentő akciók inspirálójának ötletét a kapitalista világrendszer radikális megváltoztatására, ami magába foglalná a világ 30 legnagyobb pénzügyi konglomerációjának határokon átnyúló monitorozását is.
A beharangozott New York-i találkozóig még sok idő van hátra. A londoni Economist addig is a azt javasolja, tekintsünk rövidebb távra: Pekingben pénteken kezdődik a hetedik ázsiai-európai csúcstalálkozó, amelynek mi más lehetne a témája, mint a pénzügyi krízis. A nyugat-európai gazdaságok lassulása óhatatlanul fékezi az ázsiai növekedést is, ami új helyzet elé állítja azt a kontinenst, amelynek gazdaságainak zöme mostanáig szédítő tempóban gyarapodott.
Ugyancsak péntekre hozta előre novemberre tervezett csúcstalálkozóját a Kőolajexportáló Országok Szervezete, az OPEC. A júliusi hordónkénti 145 dolláros magasságokat is megjárt olajár mostanra megfeleződött és most a kartellhez tartozó országok is szűkösebb idők elé néznek. Első lépésként valószínűleg a napi kitermelés visszafogásáról döntenek.
hirado
2008.10.20. 09:49
t: 216
Folytatódik a zúzás a piacokon?
Ezekben a napokban azt is nehéz megjósolni, mi történik a piacokon a következő órában, azt pedig végképp lehetetlen, mi vár a hazai értékpapír-, illetve devizapiacra az előttünk álló csonka héten. A hét meghatározó üzenete délután fél háromkor, a jegybank Monetáris Tanácsának ülése után hangozhat el. Az elemzők azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy változatlan, 8,5 százalékos marad az alapkamat. A Reuters által megkérdezett szakértők a kamatcsökkentési ciklus kezdetét csak jövőre várják. Úgy számolnak, hogy 2009 végére az MNB irányadó kamata 7,50 százalékos lesz. Idén decemberben 256,50 forintos, egy évvel később 250 forintos euróárfolyamra számítanak a felmérésben részt vevő közgazdászok, akik az év utolsó hónapjában már 5 százalék alatti, 4,85 százalékos egy évre visszatekintő pénzromlást valószínűsítenek.
Akad olyan elemző műhely, az OTP-é, amelynek számításai szerint a középtávú jegybanki inflációs cél 240 forint körüli euróárfolyam mellett érhető el. Az OTP közgazdászai szerint éppen ezért a jegybanknak a forint érdemi erősítése érdekében fel kellene használnia a 17,5 milliárd euróra becsült devizatartalék egy részét a hazai deviza melletti intervencióra. Mások szerint egy ilyen lépéssel sem lehetne csillapítani az árfolyam hektikus ingadozását és inkább az alapkamat emelését tekintenék árfolyamot erősítő eszköznek.
Az OTP szerint a csütörtökön bejelentett intézkedések, az Európai Központi Bankkal (EKB) megkötött hitelkeret felhasználása életet lehel majd az FX-swap-piacra, de szükség esetén a jegybank az ilyen helyzetekre felhalmozott devizatartalékait felhasználva stabilizálja a forintpiacot is, az árfolyamra nehezedő nyomás növekedése esetén pedig kamatemelésre is sor kerülhet. Emellett a kormányzat tovább szigorít a jövő évi költségvetésen, javítva fiskális politika hitelességét. "Ezek a lépések feltehetően elegendőek lesznek a helyzet stabilizálásához. Az EKB-val kötött 5 milliárd eurós megállapodás ténye pedig jelzi, hogy szükség esetén az EKB illetve az Unió segítségére is számíthatunk" - mutatnak rá a bank elemzői.
A piacokon arra számítanak, hogy a Magyar Külkereskedelmi Bank, a Volksbank, a Raifeissen után a többi kereskedelmi bank is a devizahitelezés korlátozását, illetve szigorítását jelenti majd be. Pénteken az OTP hozta nyilvánosságra, hogy keményíti a devizahitelezés feltételeit. Megemeli a lakáscélú és a szabad felhasználású kölcsönök kamatát, illetve az eddiginél nagyobb fedezetet vár el. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a megvásárolni kívánt lakást annak értékéhez képest kisebb részben finanszírozza. Az OTP az úgynevezett világhitelt csak a privát banki ügyfeleknek ajánlja fel, vagyis a többi ügyfél kiszorul a jenhitelezésből.
Ugyancsak a múlt pénteken tárgyalt a Magyar Nemzeti Bank és a hét vezető kereskedelmi bank a devizahitelezésről. A közleményből kiderült, hogy folytatódik ez a fajta finanszírozás, de biztos, hogy a svájci frank alapú pénzkölcsönzés háttérbe szorul, a helvét deviza helyét az euro-, illetve a forint veszi át. Röviddel a jegybank és a kereskedelmi pénzintézetek közleménye után Török László bankszövetségi alelnök, a CIB Bank vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy a közeljövőben valószínűleg többen folyamodnak majd forinthitelekért, mivel a devizakamatok és a forintkamatok közeledése miatt a hazai fizetőeszközben kínált kölcsönök relatív versenyképessége javulni fog.
Szerdáig még homályban marad, pontosan milyen eszközökkel próbálhat segíteni a kormány azokon a háztartásokon, amelyek nehezen törlesztik devizahiteleiket. A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a visszafizetés átütemezése bevett gyakorlat, de a futamidő megnyújtása azzal jár, hogy az adós végül többet fizet vissza. Más piackonform eszköz aligha van a kormányzat kezében.
A szombati nemzeti csúcstalálkozón elhangzottak nem voltak igazán piacmozgatóak. Az előzőleg, még pénteken a pénzügyminiszter által az érdekegyeztető tanácsban ismertetett, az átírt költségvetéshez kapcsolódó, az előzőnél jóval borúlátóbb makrogazdasági előrejelzést alapjában reálisnak tartják az elemzők. (Ez a korábbi 3 helyett 1,2 százalékos GDP-növekedéssel számol, az előzőleg becsült 4,3 százalékossal szemben 3,9 százalékos inflációt jósol, a kabinet várakozása szerint a keresetek és a nyugdíjak reálértéke nem nőne. Az államháztartási hiánya a GDP-hez mérten 2,9 százalék, vagyis 895 milliárd forint lenne, ami a korábbihoz képest 80 milliárddal kisebb összeg.)
Ez jó üzenet lehet a hitelminősítőknek, amelyek közül a héten a Standard and Poors negatív figyelőlistára tette Magyarországot, a Fitch pedig egyenesen az eddigi stabilról negatívra rontotta az ország szuverén adósbesorolásának kilátását. Sok piaci megfigyelő minősítette legalább is furcsának, mások pedig értelmezhetetlennek azt, hogy az a hitelminősítő, amely egyes amerikai cégek esetében még a csőd előtti napokban sem kongatott vészharangot, Magyarország esetében pillanatok alatt sötétnek festi a képet. A tőzsdét egyébként pénteken alaposan megrángatta a Fitch: a BUX 10 százalékos mínuszból kapaszkodott vissza jóval szerényebb, 2,3 százalékos veszteségbe. Hogy ez a nyugat-európai tőzsdék pénteki nyeresége, és a Dow Jones vesztesége után ma mire lesz elég, senki nem tudja.
A Fitch-féle leminősítés híre pénteken megtépázta a forintot is, amely 272-es szinten is megfordult az euróval szemben, hogy aztán vissza erősödjön a 265 körüli szintre.
A hét végi Camp David-i Bush-Barroso-Sarkozy hármas konzultáció nyomán - amelyet az amerikai elnökválasztás után valamikor novemberben egy New York-i pénzügyi csúcstalálkozó követ, a kommentátorok a francia elnök elgondolását emelik ki. Sarkozy megreformálná a hitelminősítők működését és még a valutarendszerket is átformálná. Az unió soros elnöke felkarolta Gordon Brown brit miniszterelnöknek - a briten kívül az amerikai és a nyugat-európai bankmentő akciók inspirálójának ötletét a kapitalista világrendszer radikális megváltoztatására, ami magába foglalná a világ 30 legnagyobb pénzügyi konglomerációjának határokon átnyúló monitorozását is.
A beharangozott New York-i találkozóig még sok idő van hátra. A londoni Economist addig is a azt javasolja, tekintsünk rövidebb távra: Pekingben pénteken kezdődik a hetedik ázsiai-európai csúcstalálkozó, amelynek mi más lehetne a témája, mint a pénzügyi krízis. A nyugat-európai gazdaságok lassulása óhatatlanul fékezi az ázsiai növekedést is, ami új helyzet elé állítja azt a kontinenst, amelynek gazdaságainak zöme mostanáig szédítő tempóban gyarapodott.
Ugyancsak péntekre hozta előre novemberre tervezett csúcstalálkozóját a Kőolajexportáló Országok Szervezete, az OPEC. A júliusi hordónkénti 145 dolláros magasságokat is megjárt olajár mostanra megfeleződött és most a kartellhez tartozó országok is szűkösebb idők elé néznek. Első lépésként valószínűleg a napi kitermelés visszafogásáról döntenek.
hirado
2008.10.20. 09:49
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
- Fekete füst Ahmedabad felett – elnémult a világ
- A vészkijáraton ugrott ki az indiai repülőgép-katasztrófa egyetlen túlélője a rendőrség szerint
- Nyitott ajtóval száguldott egy sebesvonat Budapesttől egészen Székesfehérvárig
- Inkasszálták Budapest számláját, Karácsony Gergely rendkívüli sajtótájékoztatót tartott
- Dráma Parajdon – átszakadtak az utolsó védőgátak, betört a víz a Telegdy-bányába is
HIRDETÉS
