
Európai uniós és hazai forrásokból jelentős fejlesztések voltak az elmúlt években a vasúthálózaton, a MÁV viszont egyelőre nem használja ki ezeket az előnyöket - írja a Magyar Hírlap.
Hiába vannak olyan szakaszok, ahol gyorsabban mehetnének a szerelvények, a menetidő nem csökken.
A Budapest-Cegléd-Szolnok vonalon átépítésére például az ezredforduló óta 45 milliárd forintot költöttek. Megszűnt a sebességkorlátozások nagy része és egyes szakaszokon 120 helyett 140-160 kilométeres utazósebességre is alkalmas a pálya - az ehhez szükségesek új biztosítóberendezések és engedélyek azonban csak 2010 után várhatók.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő a ceglédi állomás átépítése után adta hírül, hogy a Budapest és Szolnok között a jelenlegi 78 helyett 58 percre csökkenthető a menetidő, az InterCityk menetideje a korábbi évekhez képest mégis változatlanul 1 óra 15 perc és a 2008/2009-es menetrendben sem várható csökkenés.
A Világgazdaság szakembereket idéz, akik szerint aggályos, hogy az állam nem rászorultsági alapon dönt a vasúti kedvezményekről.
A legtöbben kedvezménnyel, vagy ingyen utaznak Magyarországon a vonatokon, a fizető utasok mindössze 16 százaléka fizeti ki a teljes árú vonatjegyet. 70 százalék utazik állami, 9 százalék más kedvezménnyel utazhat.
Szakértők szerint kérdéses, hogy miért jár a 26 év alatti uniós felnőtteknek 33 százalékos kedvezmény, illetve szerintük célszerű lenne, ha a 65 év felettieknek is csak évi meghatározott számú utazás járna ingyen.
hirado
2008.09.23. 09:31