
A minimálbér kétszereséig a 29 százalékos tb-járulék helyett 25,5 százalékot, a 3 százalékos - az állástalanság esetére fedezetet nyújtó - munkaadói járulék helyett 1,5 százalékos terhet kell majd fizetni - legalábbis ezt tartalmazza a pénzügyi kormányzat adómódosító javaslata.
E szerint háromszorosára emelkedne a rehabilitációs járulék összege, a személyi jövedelemadó sávhatára 1,7 millió forint helyett 2 millió forint lenne, ugyanakkor a természetbeni juttatásokra 11 százalékos terhet vetnének ki. A magánszemélyeknél nem szűnne meg a 4 százalékos különadó, a vállalkozásoknál azonban igen, igaz, ott ezt egy más alapokra helyezett, 18 százalékos társasági adó váltaná fel.
A cégeknek nem érné meg jótékonykodni: nem járna ugyanis kedvezmény a művészeti termékek vásárlása, illetve a különböző adományok után. A helyi iparűzési adó összegével nem lehetne csökkenteni a társasági adó alapját, az off-shore cégek felett pedig eljárna az idő: a társasági adóból kivennék a kamat- és jogdíjkedvezményeket, és a kamatbevételek a helyi iparűzési adóból sem lennének levonhatók, igaz, az a kutatás-fejlesztési költségeket elismerné.
Életbe lépnének bizonyos egyszerűsítések is: a magánszemélyeknek a fennmaradó különadó összegét elég lesz május 20-áig befizetni, jövőre pedig 3 millió adózó bevallását akár az APEH is elkészíthetné. A 100 ezer forint alatti adótartozás esetén az adózó választhatná a 4 hónapos részletfizetést, a vállalati kiküldetéseknél pedig nem kellene mindent lepapírozni, ha van számla a kiküldetésben elköltött pénzről.
Ami a cégautó-szabályokat illeti: az új rendszerben az fizetne adót, akié a kocsi, terhet pedig akkor kell megfizetni az adott hónapra, amikor a cég költséget számol el. Az adó alapja a kocsi értéke, maga az adó pedig 6 százalék lenne.
Ismét nekirugaszkodik a kormány az adószámlák összevonásával, öt számla lenne: egy a hónap 12., vagy 20. napjáig fizetendő közterheknek, megmaradna az áfaszámla, valamint a pótlékok és a bírságok, illetve a magánnyugdíj pénztári befizetések számlája. Mindez sokaknak plusz adminisztrációt jelentene: ahhoz ugyanis, hogy az APEH tudja, melyik adóhoz mennyit könyveljen, minden utalásnál bevallást is kellene küldeni.
Jövőre már az átalányadózóknak és az evásoknak is meg kellene őrizniük kiadásokról a számlát, máskülönben a vásárolt áru vagy szolgáltatás 20 százalékáig rúghatna a bírság. A vállalkozásoknak jövőre már maguknak kellene bizonyítaniuk, hogy az elszámolt költségek valósak, az APEH pedig a jelenleginél jóval többször becsülhetné meg a fizetendő adót az ellenőrzéseknél.
Az ingatlanok értékesítésénél nem lehetne trükközni azzal, hogy a valósnál alacsonyabb értéket tüntessenek fel, alacsonyabb illeték reményében. Ha ugyanis a vételár alacsonyabb lesz a forgalmi érték felénél, a különbözetre az adóhatóság ajándékozási illetéket szabhat ki.
hirado
2008.09.12. 10:22