
Nem talált igazán kedvező fogadtatásra Gyurcsány Ferenc miniszterelnök adócsomagja. Szakértők szerint az irány jó, de azt kétségesnek tartják, hogy a gazdaságon lehet ezermilliárd forintot fehéríteni, a kiadáscsökkentési terveket pedig hiányolják.
László Csaba, a KPMG partnere, volt pénzügyminiszter a Népszabadságnak azt mondta: a járulékcsökkentés eredménye az első években aligha érződik majd, de bizonyára lesznek olyan vállalkozások, melyeknek sokat segít. Hozzátette: nagy könnyebbség lenne a vállalkozások számára, ha megszűnnének a kisadók, az osztalékadó 35 százalékos kulcsa, és bevezetnék a munkavállalók járulékfizetési plafonját.
Oszkó Péter, a Deloitte elnöke szerint is helyes az irány, a tervezett változtatások azonban nem olyan mértékűek, hogy megváltoztatnák az adózási szokásokat. Azt elismerte, hogy lehet gyors hatása, ha a 140 ezer forint alatti jövedelemnél 5 százalékkal kevesebb járulékot kell majd fizetni, de mint mondta, a munkáltatók mellett a munkavállalókat is motiválni kell, máskülönben nem emelkedik látványosan a foglalkoztatottság A különadó eltörlését a befektetők bizalmának visszaszerzése szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte.
Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young igazgatója úgy véli: a tervek finoman szólva is túlzott optimizmust tükröznek, melynek nem látja realitását. Kizártnak nevezte, hogy a gazdaságfehérítésből származó bevételek - 2009-re 50, 2010-re 300 milliárd forint - megjelenjenek a büdzsében. Hangsúlyozta: a tervezett járulékcsökkentés nem olyan mértékű, hogy a munkaadók bejelentsék az eddig feketén vagy szürkén foglalkoztatottakat.
Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke azt mondta: az irány jó, ám lényegesen nagyobb lépésekkel, nagyobb kockázatokat vállalva kellene haladni. A különadót be sem kellett volna vezetni, így annak megszüntetése nem nagy fegyvertény, a társasági adó 18 százalékra történő emelésének pedig akkor lenne a költségvetés szempontjából is érezhető hatása, ha az adóleírás mindenkire egységesen vonatkozna, és például a multinacionális vállalatok adóterhelése az átlagos 11-13 százalékról szintén 18 százalékra emelkedne - véli a szakember, aki hozzáfűzte: a nagy cégek nem emelik majd jelentősen a foglalkoztatottak számát a járulékcsökkentésnek köszönhetően, a kis- és középvállalkozások pedig osztalékként kezelik majd az így a kasszában maradó pénzt.
Túl kevés és túl későn jött - állítja Barcza György, a K&H elemzője, kiemelve: az évi mintegy 300 milliárd forint, amit a kormányfő a csomagtól remél, a 2 százalékos GDP-növekedés nagyjából a fele. Ha az adócsökkentési program ezt az ütemet tartja, a magyar átlagos adóterhek 10 év múlva érik el a régiós átlagot.
Kovács Mátyás, a Raiffeisen elemzője sem derülátó, mert véleménye szerint a csomag nem változtat érdemben az adórendszeren. Mindennek ellenére jó ötletnek tartja, hogy a leghátrányosabb térségekben létrehozandó új munkahelyek után három évig nem kell munkáltatói járulékot fizetni.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmet: könnyen lehet, hogy az eredeti szándékokkal ellentétes hatást vált ki a járulékcsökkentés, éppen gátja lesz a gazdaság kifehérítésének. Fennáll a veszély, hogy a vállalkozások bejelentik ugyan 140 ezer forintig alkalmazottaikat, ez efölötti részt azonban zsebbe adják.
A Concorde elemzésében azt emeli ki: a csomag bonyolultabb adórendszert hoz, így fehérítő hatása sem lesz olyan, mint a várt. Londonban elsősorban a kiadások lefaragását hiányolják, mindemellett az ezermilliárdos befolyni tervezett összeget vágyálomnak tartják.
hirado
2008.08.28. 08:48