
Jelentősen emelkedik a lakosság forint- és devizaadóssága a bankok felé - írja a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletének adatsoraira hivatkozva a Magyar Hírlap.
A lakosság hiteleinek értéke április végén 5769 milliárd forint volt, ami 30 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A devizahitelek összege ugyanekkor 3669,06 milliárd forintra rúgott, vagyis egy év alatt több mint 50 százalékkal emelkedett. A statisztika szerint egy átlagos család jövedelmének 13 százalékát költi arra, hogy hiteleit visszafizesse. Csak márciusban 322,9 milliárd forinttal esett mínuszba a lakosság, ami 40 százalékkal több számlaadósság, mint egy évvel korábban volt. Különösen a szerényebb jövedelműek "léptek előre" e téren.
Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint nem indokolt, de nem is lenne eredményes korlátozni a devizaalapú hitelezést. Ezzel Andreas Treichl, az Erste Bank vezérének minapi nyilatkozatára reagált, miszerint Magyarországon és Romániában vissza kellene fogni a devizaalapú hitelezést, ezzel a két ország az egyik legsebezhetőbb pontjától szabadulna meg, mely a külföldi elemzők szempontjából is kockázatnövelő tényező.
Németh Dávid, az ING elemzője a lapnak azt mondta: azok kerülhetnek igazán rossz helyzetbe, akik erejükön felül adósodtak el. Azaz fillérre pontosan beosztják a családi kasszát, és a szerényebben keresők táborába tartoznak. Szerinte a problémát nem csupán az eladósodás okozza, hanem az, hogy a folyamatosan emelkedő energia- és élelmiszerárak miatt a háztartásoknak újra kell tervezniük költségvetésüket, sok esetben pedig új jövedelemforrás után kell nézniük.
hirado
2008.08.19. 09:31