HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > Tokajt károsítják a névbitorlók
Magyarországon mindenki számára egyértelmű, hogy a tokaji a Tokaj-Hegyalján termett, különleges minőségű bort jelenti. Az ország határait átlépve azonban korántsem ilyen egyszerű a helyzet.
Az Európai Bíróság csütörtökön egy olasz kereset ügyében hirdet ítéletet. A friuli borászok Tocai bora azonban nem az egyetlen azon borok között, amelyek világszerte bitorolják a tokaji nevet. Számos ország bortermelői próbálják felhasználni a "borok királyának" nevét, hogy saját borukat értékesítsék vele.
Eredetjelölés csak Tokajban van
Tokaj-Hegyalja az egyetlen olyan magyarországi borvidék, ahol földrajzi eredetjelöléssel bíró bor terem. Ilyen eredetvédelemmel bír például a Bordeaux, Champagne vagy Cognac. Az eredetjelölés azt jelenti, hogy a területhez összesen 27 település 7000 hektárnyi szőlője tartozik. A szabályozás értelmében a területen kívül nem lehet tokaji bort termelni.
"Évszázadok alatt kialakult egy termelői kultúra, plusz a természeti tényezők szerves összejátszásával lehet a tokajit előállítani" - összegzi az eredetjelölés lényegét Bacsó András, a Tokaj Oremus borászat igazgatója.
A tokaji borok felemelkedésével a környező települések harcba szálltak azért, hogy a borvidékhez tartozhassanak. A mára megszilárdult határok elvileg minőségi garanciát is jelentenek. A jól csengő Tokaj névben azonban nem csak a magyar bortermelők látnak fantáziát. Olaszországban, Franciaországban, sőt még Ausztráliában is kerül forgalomba tokaji néven bor.
A más országban termelt tokajik komolyan veszélyeztetik a hegyaljai termelők jó hírét és üzletét. A bitorolt néven forgalomba hozott, a magyarországi minőségi követelményeknek nem megfelelő "tokaji" után a fogyasztó nem veszi meg a Magyarországról származó bort sem, mert egyszer már csalódott a névben.
A termelők hathatós védelmet akarnak
"Rettentően nagy károkat okoz, ha nem lép fel az, aki jogosult lépni" - összegzi a névbitorlással kapcsolatos tapasztalatokat Árvay János, a tokaji Árvay Pince tulajdonosa. Árvay beszámolt arról, hogy Moszkvában találkozott Ukrajnában termelt "tokaji" borral, amely igen rossz minőségű. Az esetet súlyosbítja, hogy az ukrán palackokra a magyar termelőkéhez hasonlító címkéket ragasztanak.
"Nincs olyan, hogy bármelyik világmárka eltűrné, hogy bitorolják a nevét. Így van ez a Cognac esetében. De például pármai vagy serranói sonka sem lehet máshol" - ecseteli az eredetvédelem fontosságát Árvay.
"A hellyel ellátott termékek óriási értéket képviselnek. Az élelmiszeriparban mindenütt a luxuskategóriát jelentik" - figyelmeztet az eredet fontosságára Kovács Tibor, a Tokaj Hétszőlő birtokigazgatója.
Valamelyest óvatosabb álláspontot fogalmaz meg Bacsó András. "Az utóbbi 40-50 évben - ez alól az utóbbi tíz év kivétel - a tokaji nagyon sokat veszített imázsából. Ezért érzékenyebben kell megközelíteni a kérdést, hogy a nevet ki használja - ne használja." Bacsó szerint finom diplomáciai-jogi manőverekkel kell csökkenteni a névhasználatot, akár úgy, hogy hosszú távon együttműködnek a külföldi termelőkkel. "Hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Tokaj renoméja gyorsabban újraalakuljon a világban."
Tocai Friulano Olaszországból
Olaszországban a Friulano-Venezia borvidéken termelt könnyű, száraz, gyümölcsös fehérborokra használják a Tocai Friulano elnevezést. Magyarország az Európai Közösséggel kötött 1993-as megállapodást arról, hogy 2007. március 31-től az olasz termelők nem használhatják többet a Tocai Friulano elnevezést. Olaszország összesen öt pert indított az ügyben.
Az olasz termelők tiltakozására 2003-ban először a Friuli-Venezia régió keresetet nyújtott be a laziói bíróságra az 1993-as egyezmény közösségi jogi érvényesítését szolgáló olasz miniszteri rendelet ellen. Az olasz bíróság az Európai Bírósághoz fordult, hogy érvényes-e az EU és Magyarország között 1993-ban kötött megállapodás.
"Időközben a friuli termelők egy csoportja is pert indított, ugyanazon a bíróságon" - ismerteti a helyzetet dr. Somssich Réka, az Igazságügy-minisztérium európai bírósági ügyek osztályának vezetője. Az eljáró olasz bíróság ismét az európai bírósághoz fordult, amely az első ügyben való ítélethozatalig felfüggesztette az ügyben való eljárást. Az olaszok megpróbáltak területi védettséget szerezni a Tocai névnek. A főtanácsnok decemberi véleménye Magyarországnak kedvező döntést javasolt.
Az olaszok azonban nem adják fel. Giovanni Alemanno olasz agrárminiszter, az főtanácsnok decemberi előzetes állásfoglalására reagálva elmondta: tárcája mindent megtesz azért, hogy Friuli termelői tovább használhassák a Tocai elnevezést.
A magyar EU-csatlakozást követően - miután az Európai Bizottság rendeletileg a közösségi jog részévé tette a Tokaj név használatának tilalmát - három kereset is indult a bizottság rendelete ellen. Ezeket az Európai Bírósághoz nyújtotta be Friuli régió, a helyi termelők már pereskedő csoportja, valamint az olasz állam. Magyarország az ügyben a Bizottság mellé állt.
Tokay d'Alsace Franciaországból
Franciaországgal szőlőfajta-megnevezés miatt folytatott vitát Magyarország. Elzászba Lazar Schwendi, Miksa császár Magyarországon hadakozó tábornoka vitt tokaji szőlővesszőket a XVI. században. Az akkori szőlőtelepítés emlékét a francia borvidéken a "Tokay d'Alsace" név őrizte.
A franciák azonban nem Hegyaljáról származó fajtát hívtak Tokayként. Elzászban a Magyarországon szürkebarátként ismert szőlőt nevezték tokajinak. Magyarország tiltakozására a franciák ráálltak arra, hogy 2007-től a nemzetközileg elfogadott Pinot Gris elnevezést használják majd a "Tokay d'Alsace" helyett.
Hosszú időnek kell azonban eltelnie addig, amíg a francia borvásárlók elfogadják a névmódosítást. "A névbirtoklás Franciaországban a legzavaróbb. Ott a vevők többsége a tokajit az Alsace Tokayjal azonosítja, szőlőfajtának hiszi" - nyilatkozta Kovács Tibor.
Tokajske Asu Szlovákiából
A Szlovákiával folytatott borvita eredete a trianoni békeszerződés öröksége. 1920-ban a szerződés két falut: Kistoronyát és Szőlőskét, valamint Sátoraljaújhely határának egy részét a csehszlovák államnak juttatta. Ez összesen 172 hektár szőlőt jelentett a borvidékből.
Mivel voltak Tokaj-Hegyaljához tartozó területei Csehszlovákia teljes joggal lépett be az eredetvédelmet szavatoló lisszaboni egyezménybe - jóval Magyarország előtt. A rendszerváltás előtt a borvidéken termelő borkombinát elsősorban a mennyiségi szemlélet mellett tette le a garast, ezért a határ másik oldalán termelt tokaji szőlőt is felvásárolták.
A 90-es évek kezdetén azonban lejárt az a nemzetközi szerződés, amelynek értelmében Magyarországra szállították a csehszlovák tokaji szőlőt. Az Antall-kormány nem kötött újabb egyezséget, ráadásul időközben Csehszlovákia is megszűnt létezni.
Szlovákiának elvben joga van ahhoz, hogy használja a Tokaj nevet, azonban a határ szlovák oldalán termelt tokaji borok nem ütik meg a Tokajból származó borokkal szemben támasztott minőségi követelményeket. A tokaji-ügy a '90-es évek folyamán mindvégig vitatéma volt a határ két oldalán.
Az EU-csatlakozáskor Szlovákia is bejelentette igényét a tokaji védelmére. Az EU Magyarországnak adta meg a tokaji névhasználatot, azonban rendezni kellett a vitát Szlovákiával. A 2004 nyarán megkötött egyezség értelmében Magyarország a tokaj-hegyaljai borvidék részének ismerte el a szlovákok által birtokolt területet, cserébe Szlovákia becikkelyezi a tokajira vonatkozó magyar törvényi szabályozást,
A megállapodás azonban csak az eredeti 1908-as bortörvény értelmében Tokaj-Hegyaljának minősített 172 hektár szőlőre vonatkozik. A szlovák fél azonban máig mintegy kilencszáz hektárnyi szőlőt próbál tokajiként elismertetni. Ráadásul Pozsony a törvényt sem cikkelyezte be, így kerülhet piacra Szlovákiában például kétputtonyos aszú.
Canberra Tokay Ausztráliából
Ausztrália Canberra Tokay néven jelent meg édes desszertborokkal a világpiacon. Magyarország érdekeit - mint minden más, a védett névvel való visszaélés - ez is komolyan sérti. Az ausztrálok elleni fellépést jelentősen gátolják az Európai Uniót kötő nemzetközi megállapodások.
A Tokay termelői a Világkereskedelmi Egyezmény (WTO) TRIPS-megállapodására hivatkozva azt állítják, hogy joguk van a névhasználathoz. Az ausztrálok szerint amennyiben tokaji eredetű szőlővel dolgoznak, ráírhatják a palackokra a szőlő eredetét.
Az ausztrál termelők esetében azonban szó sincs erről: sem az alapanyag, sem a módszerek nem köthetőek Tokaj-Hegyaljához. Boruk alapja muskotályszőlő, amelyet hosszabb ideig hagynak érni, majd a forrásban lévő bor erjedését borpárlattal fojtják le.
Magyarország azt sérelmezi, hogy az ausztrál borászok a WTO-felhatalmazással ellentétben pusztán márkanévként próbálják használni a Tokay kifejezést. Magyarország szokatlanul egységes segítséget kapott az Unió nagy bortermelő államaitól és Lengyelországtól a kérdésben. Az ügy megoldásában természetesen Szlovákia is érdekelt.
Mindaddig azonban, amíg az EU-nak nem sikerül végérvényesen eltiltania az ausztrálokat a névhasználattól, az unión kívüli piacokon nyugodtan forgalmazhatják Tokay feliratú boraikat.
origo
2005.05.12. 11:12
t: 1155
Tokajt károsítják a névbitorlók
Magyarországon mindenki számára egyértelmű, hogy a tokaji a Tokaj-Hegyalján termett, különleges minőségű bort jelenti. Az ország határait átlépve azonban korántsem ilyen egyszerű a helyzet. Az Európai Bíróság csütörtökön egy olasz kereset ügyében hirdet ítéletet. A friuli borászok Tocai bora azonban nem az egyetlen azon borok között, amelyek világszerte bitorolják a tokaji nevet. Számos ország bortermelői próbálják felhasználni a "borok királyának" nevét, hogy saját borukat értékesítsék vele.
Eredetjelölés csak Tokajban van
Tokaj-Hegyalja az egyetlen olyan magyarországi borvidék, ahol földrajzi eredetjelöléssel bíró bor terem. Ilyen eredetvédelemmel bír például a Bordeaux, Champagne vagy Cognac. Az eredetjelölés azt jelenti, hogy a területhez összesen 27 település 7000 hektárnyi szőlője tartozik. A szabályozás értelmében a területen kívül nem lehet tokaji bort termelni.
"Évszázadok alatt kialakult egy termelői kultúra, plusz a természeti tényezők szerves összejátszásával lehet a tokajit előállítani" - összegzi az eredetjelölés lényegét Bacsó András, a Tokaj Oremus borászat igazgatója.
A tokaji borok felemelkedésével a környező települések harcba szálltak azért, hogy a borvidékhez tartozhassanak. A mára megszilárdult határok elvileg minőségi garanciát is jelentenek. A jól csengő Tokaj névben azonban nem csak a magyar bortermelők látnak fantáziát. Olaszországban, Franciaországban, sőt még Ausztráliában is kerül forgalomba tokaji néven bor.
A más országban termelt tokajik komolyan veszélyeztetik a hegyaljai termelők jó hírét és üzletét. A bitorolt néven forgalomba hozott, a magyarországi minőségi követelményeknek nem megfelelő "tokaji" után a fogyasztó nem veszi meg a Magyarországról származó bort sem, mert egyszer már csalódott a névben.
A termelők hathatós védelmet akarnak
"Rettentően nagy károkat okoz, ha nem lép fel az, aki jogosult lépni" - összegzi a névbitorlással kapcsolatos tapasztalatokat Árvay János, a tokaji Árvay Pince tulajdonosa. Árvay beszámolt arról, hogy Moszkvában találkozott Ukrajnában termelt "tokaji" borral, amely igen rossz minőségű. Az esetet súlyosbítja, hogy az ukrán palackokra a magyar termelőkéhez hasonlító címkéket ragasztanak.
"Nincs olyan, hogy bármelyik világmárka eltűrné, hogy bitorolják a nevét. Így van ez a Cognac esetében. De például pármai vagy serranói sonka sem lehet máshol" - ecseteli az eredetvédelem fontosságát Árvay.
"A hellyel ellátott termékek óriási értéket képviselnek. Az élelmiszeriparban mindenütt a luxuskategóriát jelentik" - figyelmeztet az eredet fontosságára Kovács Tibor, a Tokaj Hétszőlő birtokigazgatója.
Valamelyest óvatosabb álláspontot fogalmaz meg Bacsó András. "Az utóbbi 40-50 évben - ez alól az utóbbi tíz év kivétel - a tokaji nagyon sokat veszített imázsából. Ezért érzékenyebben kell megközelíteni a kérdést, hogy a nevet ki használja - ne használja." Bacsó szerint finom diplomáciai-jogi manőverekkel kell csökkenteni a névhasználatot, akár úgy, hogy hosszú távon együttműködnek a külföldi termelőkkel. "Hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Tokaj renoméja gyorsabban újraalakuljon a világban."
Tocai Friulano Olaszországból
Olaszországban a Friulano-Venezia borvidéken termelt könnyű, száraz, gyümölcsös fehérborokra használják a Tocai Friulano elnevezést. Magyarország az Európai Közösséggel kötött 1993-as megállapodást arról, hogy 2007. március 31-től az olasz termelők nem használhatják többet a Tocai Friulano elnevezést. Olaszország összesen öt pert indított az ügyben.
Az olasz termelők tiltakozására 2003-ban először a Friuli-Venezia régió keresetet nyújtott be a laziói bíróságra az 1993-as egyezmény közösségi jogi érvényesítését szolgáló olasz miniszteri rendelet ellen. Az olasz bíróság az Európai Bírósághoz fordult, hogy érvényes-e az EU és Magyarország között 1993-ban kötött megállapodás.
"Időközben a friuli termelők egy csoportja is pert indított, ugyanazon a bíróságon" - ismerteti a helyzetet dr. Somssich Réka, az Igazságügy-minisztérium európai bírósági ügyek osztályának vezetője. Az eljáró olasz bíróság ismét az európai bírósághoz fordult, amely az első ügyben való ítélethozatalig felfüggesztette az ügyben való eljárást. Az olaszok megpróbáltak területi védettséget szerezni a Tocai névnek. A főtanácsnok decemberi véleménye Magyarországnak kedvező döntést javasolt.
Az olaszok azonban nem adják fel. Giovanni Alemanno olasz agrárminiszter, az főtanácsnok decemberi előzetes állásfoglalására reagálva elmondta: tárcája mindent megtesz azért, hogy Friuli termelői tovább használhassák a Tocai elnevezést.
A magyar EU-csatlakozást követően - miután az Európai Bizottság rendeletileg a közösségi jog részévé tette a Tokaj név használatának tilalmát - három kereset is indult a bizottság rendelete ellen. Ezeket az Európai Bírósághoz nyújtotta be Friuli régió, a helyi termelők már pereskedő csoportja, valamint az olasz állam. Magyarország az ügyben a Bizottság mellé állt.
Tokay d'Alsace Franciaországból
Franciaországgal szőlőfajta-megnevezés miatt folytatott vitát Magyarország. Elzászba Lazar Schwendi, Miksa császár Magyarországon hadakozó tábornoka vitt tokaji szőlővesszőket a XVI. században. Az akkori szőlőtelepítés emlékét a francia borvidéken a "Tokay d'Alsace" név őrizte.
A franciák azonban nem Hegyaljáról származó fajtát hívtak Tokayként. Elzászban a Magyarországon szürkebarátként ismert szőlőt nevezték tokajinak. Magyarország tiltakozására a franciák ráálltak arra, hogy 2007-től a nemzetközileg elfogadott Pinot Gris elnevezést használják majd a "Tokay d'Alsace" helyett.
Hosszú időnek kell azonban eltelnie addig, amíg a francia borvásárlók elfogadják a névmódosítást. "A névbirtoklás Franciaországban a legzavaróbb. Ott a vevők többsége a tokajit az Alsace Tokayjal azonosítja, szőlőfajtának hiszi" - nyilatkozta Kovács Tibor.
Tokajske Asu Szlovákiából
A Szlovákiával folytatott borvita eredete a trianoni békeszerződés öröksége. 1920-ban a szerződés két falut: Kistoronyát és Szőlőskét, valamint Sátoraljaújhely határának egy részét a csehszlovák államnak juttatta. Ez összesen 172 hektár szőlőt jelentett a borvidékből.
Mivel voltak Tokaj-Hegyaljához tartozó területei Csehszlovákia teljes joggal lépett be az eredetvédelmet szavatoló lisszaboni egyezménybe - jóval Magyarország előtt. A rendszerváltás előtt a borvidéken termelő borkombinát elsősorban a mennyiségi szemlélet mellett tette le a garast, ezért a határ másik oldalán termelt tokaji szőlőt is felvásárolták.
A 90-es évek kezdetén azonban lejárt az a nemzetközi szerződés, amelynek értelmében Magyarországra szállították a csehszlovák tokaji szőlőt. Az Antall-kormány nem kötött újabb egyezséget, ráadásul időközben Csehszlovákia is megszűnt létezni.
Szlovákiának elvben joga van ahhoz, hogy használja a Tokaj nevet, azonban a határ szlovák oldalán termelt tokaji borok nem ütik meg a Tokajból származó borokkal szemben támasztott minőségi követelményeket. A tokaji-ügy a '90-es évek folyamán mindvégig vitatéma volt a határ két oldalán.
Az EU-csatlakozáskor Szlovákia is bejelentette igényét a tokaji védelmére. Az EU Magyarországnak adta meg a tokaji névhasználatot, azonban rendezni kellett a vitát Szlovákiával. A 2004 nyarán megkötött egyezség értelmében Magyarország a tokaj-hegyaljai borvidék részének ismerte el a szlovákok által birtokolt területet, cserébe Szlovákia becikkelyezi a tokajira vonatkozó magyar törvényi szabályozást,
A megállapodás azonban csak az eredeti 1908-as bortörvény értelmében Tokaj-Hegyaljának minősített 172 hektár szőlőre vonatkozik. A szlovák fél azonban máig mintegy kilencszáz hektárnyi szőlőt próbál tokajiként elismertetni. Ráadásul Pozsony a törvényt sem cikkelyezte be, így kerülhet piacra Szlovákiában például kétputtonyos aszú.
Canberra Tokay Ausztráliából
Ausztrália Canberra Tokay néven jelent meg édes desszertborokkal a világpiacon. Magyarország érdekeit - mint minden más, a védett névvel való visszaélés - ez is komolyan sérti. Az ausztrálok elleni fellépést jelentősen gátolják az Európai Uniót kötő nemzetközi megállapodások.
A Tokay termelői a Világkereskedelmi Egyezmény (WTO) TRIPS-megállapodására hivatkozva azt állítják, hogy joguk van a névhasználathoz. Az ausztrálok szerint amennyiben tokaji eredetű szőlővel dolgoznak, ráírhatják a palackokra a szőlő eredetét.
Az ausztrál termelők esetében azonban szó sincs erről: sem az alapanyag, sem a módszerek nem köthetőek Tokaj-Hegyaljához. Boruk alapja muskotályszőlő, amelyet hosszabb ideig hagynak érni, majd a forrásban lévő bor erjedését borpárlattal fojtják le.
Magyarország azt sérelmezi, hogy az ausztrál borászok a WTO-felhatalmazással ellentétben pusztán márkanévként próbálják használni a Tokay kifejezést. Magyarország szokatlanul egységes segítséget kapott az Unió nagy bortermelő államaitól és Lengyelországtól a kérdésben. Az ügy megoldásában természetesen Szlovákia is érdekelt.
Mindaddig azonban, amíg az EU-nak nem sikerül végérvényesen eltiltania az ausztrálokat a névhasználattól, az unión kívüli piacokon nyugodtan forgalmazhatják Tokay feliratú boraikat.
origo
2005.05.12. 11:12
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
