HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Szalay: a bécsi tőzsde nem barátkozni jött Magyarországra

t: 556

Szalay: a bécsi tőzsde nem barátkozni jött Magyarországra

Egyik napról a másikra radikálisan megváltozott a BÉT tulajdonosi szerkezete, és ebben az új helyzetben lehetetlen volt továbbvinni azt az stratégiát, amit az elmúlt négy évben képviselt - nyilatkozta a Népszabadságnak Szalay-Berzeviczy Attila.

A volt tőzsdeelnök a lapnak adott interjújában kifejtette: a béna kacsa szerepére, vagy a parttalan utóvédharcokra alkalmatlan, így nem volt értelme tovább maradnia a tőzsde élén. Ha valaki ennyi pénzt befektetett, és olyan határozott jövőképpel rendelkezik a pesti tőzsdével kapcsolatban, mint a Wiener Börse, akkor irányítsa a hajót, legyen övé a teljes felelősség - tette hozzá.

Hangsúlyozta: az osztrák börze nem barátkozni jött Magyarországra, hanem saját racionális érdekeit követve piacot szerezni, melyet csak a hazai piaci szereplők érdekeinek rovására valósíthat meg - érvelt a BÉT volt vezetője, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a Wiener Börse, ha csak azért vásárolta volna be magát a pesti tőzsdére, mert magas osztalékhozamot lát, akkor megmarad kisebbségi részvényesnek, mint pénzügyi befektető, de a bécsi parkett látványosan többségi pozícióra és menedzsmentkontrollra törekszik, ezzel pedig nem tud azonosulni.

Szalay-Berzeviczy beszélt arról is, hogy a bécsi tőzsdének egy ideje már teljes jogú tagjai azok a nagy londoni befektetési bankok, melyek a BÉT-en most is a forgalom döntő többségét generálják, csak Budapesten - a piacunk mérete miatt - nem közvetlenül, hanem hazai brókercégeken keresztül kereskednek. A pesti és a bécsi tőzsdei rendszer egyesítésével azonban ezek a nemzetközi brókerházak lehetőséget kapnának arra, hogy kikerüljék a hazai befektetési szolgáltatókat, és így Bécsben adják-vegyék a magyar részvényeket.

A BÉT brókercégei elveszítenék legnagyobb üzletfeleiket, miközben a megmaradó hazai lakossági és intézményi befektetők ma még nem képesek eltartani őket - mondta a szakember, hozzáfűzve: az idehaza nem kis súlyt képező osztrák pénzintézetek azonnal képesek lennének Bécsbe koncentrálni a magyarországi befektetési szolgáltatásaikat, így a befektetési-szolgáltatási szakma lassan, de biztosan eltűnne Magyarországról, aminek közvetlen költségvetési kihatása is lenne, a brókerek, a letétkezelők és a vagyonkezelők ugyanis a GDP-t növelő hozzáadott terméket képeznek szolgáltatásaikon keresztül. Ha pedig nincs hazai parkett, akkor a hazai kis- és középvállalatoknak esélyük sem marad a tőkepiaci tőkebevonásra, és nem alakulhatnak ki új nagyvállalati központok itthon.

Az extőzsdeelnök leszögezte: tőzsdénk gyengesége, országunk gyengesége. Nem várhatjuk el, hogy a cégek rohanjanak a tőzsdére tőkét bevonni, ha egy túladóztatott országban tarthatatlan strukturális munkanélküliséget és egyszázalékos növekedést produkáló környezetben, egy rossz állapotban lévő állami szektorral ballasztként a nyakunkban kell küzdenünk a túlélésért egy globális gazdasági válság kellős közepén.

Mint fogalmazott: a jövőt a régió tőzsdéinek szövetségében látja, ahol a kibocsátók és a befektetési szolgáltatók által tulajdonolt holding ernyője alatt egyenrangú félként, nem egymás vetélytársaiként , hanem egymást erősítve dolgozik a bécsi, a budapesti, a prágai, a pozsonyi, a ljubljanai és a varsói tőzsde.

Egy új pesti tőzsde alapítását Szalay-Berzeviczy inkább elvi lehetőségnek, mint valós alternatívának tartja, ahhoz ugyanis eddig soha nem látott hazai tőkepiaci összefogásra lenne szükség.

hirado

2008.06.27. 08:14

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek