A Mercedes-gyár letelepítéséért versenyző minden ország az unió által engedélyezett maximális támogatást kínálta a német cégnek. A támogatási csomagban a megszokott elemek szerepelnek – Gyurcsány Ferencnek ez a szerdai kijelentése az egyetlen fogódzó, ami alapján meg lehet becsülni, hogy mennyi pénzt és adókedvezményt kap a német cég azért, hogy Kecskeméten építse fel [1] a 2011-től várhatóan évi 100 ezer autót gyártó, 2500 embert foglalkoztató gyárát.
Szigorúan ellenőrzött pénzek
Az Európai Unió szigorú és pontos előírásokkal szabályozza, hogy egyes régiókban és egyes gazdasági ágazatokban mekkora lehet az úgynevezett támogatásintenzitás. Ez azt jelenti, hogy százalékosan előírják, hogy egy cég a beruházás értékének hány százalékát kaphatja meg közpénzből támogatásként egyedi kormánydöntéssel (ez a limit a Mercedes-gyár esetében természetesen nem vonatkozott a nem EU-tag Szerbiára, amely ezt kihasználva jóval nagyobb támogatást is ajánlott, mint mi, vagy lengyel és román vetélytársai).
A támogatási csomag valóban több elemből áll össze, ám annak a két domináns része a fejlesztési adókedvezmény és a készpénzes támogatás – mondja Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. EU tanácsadási üzletágának vezetője. A képzési támogatás összege ugyanis maximum 1 millió euró, tehát árfolyamtól függően 240-250 millió forint lehet, de több feltételnek meg kell felelni, hogy ezt a pénzt megkapják. A munkahely-teremtési támogatás szintén egy felülről zárt alap, ami szintén százmilliós nagyságrendű támogatást tesz lehetővé.
Hogy is volt ez a Hankooknál?
Az eddigi legnagyobb zöldmezős magyarországi beruházás, a Hankook dunaújvárosi gumiabroncsgyárának [2] dotációs arányai is jelzik, hogy a milliárdos tételeket az állam beruházási támogatása és a fejlesztési adókedvezmény jelenti. A koreai cég – az Index által indított per nyomán nyilvánosságra hozott szerződés szerint – felnőttképzésre 140 millió forintot, míg a munkahelyteremtő program keretében további 360 milliót kapott.
Az 525 millió eurós (tehát 250 forint/eurós árfolyamon számolva 131,25 milliárd forintos) dunaújvárosi gyárépítésre emellett 15,881 milliárd forint, kvázi készpénzes fejlesztési támogatást, valamint tíz évre maximum 10 milliárd forintos fejlesztési adókedvezményt kapott a Hankook. A csaknem 16 milliárd forintot szintén több éves időtartamban hívhatják le a projekt elszámolható költségeivel kapcsolatos gép- és eszközbeszerzések utólagos részfinanszírozására.
Kápéban 30 milliárd?
A kecskeméti Mercedes-gyár megvalósításához a Daimler Benz akár 40 milliárd forintot is kaphat. Márkus Csaba, anélkül, hogy konkrét számokkal kapcsolatos előrejelzésekbe bocsátkozott volna, az Index kérdésére azt mondta: az állam által nyújtott készpénzes fejlesztési támogatás – hivatalos nevén egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás – jellemzően 3 és 15 százalék között változik. Ezt a pénzt a projekt elszámolható költségeire lehet elkölteni, ami egy autóipari beruházás esetén az összes költség 90-100 százaléka lehet.
Ha valóban a maximális támogatást kínáltuk, akkor ez a 15 százalékos arány a németek által közölt 800 millió eurós beruházási értékből kiindulva 120 millió eurót, tehát – továbbra is 250 forintos euróárfolyamon számolva – 30 milliárd forintot jelenthet. Ha csak a Hankookot idecsábító nagyjából 12 százalékot adjuk, a készpénzes támogatás akkor is nagyjából 24 milliárd forint lesz.
Adókedvezmény akár tíz évre
Az adókedvezményre a támogatási szerződés aláírásakor csak egy felső összeghatárt lehet megjelölni – ezt a limitet kell Brüsszelnek is bejelenteni –, hiszen senki nem tudja, hogy a beruházást követő tíz évben a vállalat milyen eredményt ér el, és ennek fényében milyen adófizetési kötelezettség terheli.
A fejlesztési adókedvezmény elvben a társasági adó 80 százalékának megfizetése alól mentesít, összegét – a befektetésösztönzéssel foglalkozó ITD Hungary tájékoztatása szerint – „a maximális támogatási intenzitás figyelembe vételével” határozzák meg. Az Index számításai szerint a Daimler tíz évre éppúgy jogosult lesz legalább 10 milliárdos adókedvezményre – amiről 25 milliárd forintos beruházási érték fölött pénzügyminisztériumi határozatot kell hozni – mint a Hankook volt.
Csábító Kecskemét
A német cég számára az is vonzó lehetett, hogy a kecskeméti önkormányzat egy korábbi döntésével a következő öt évben a maximális 2 százalékról 1,5 százalékra csökkentik a helyi iparűzési adót. Az adócsökkentés minden kecskeméti vállalkozót érint, az önkormányzat azonban ezen felül is kínált csak a német cégnek szóló kedvezményeket – ezeket is figyelembe veszik a brüsszeli jóváhagyást igénylő támogatási csomag összértékének megállapításánál –, azt azonban Zombor Gábor polgármester szerdai sajtótájékoztatóján nem közölte, hogy mik lesznek ezek. Azt viszont elmondta, hogy többek között ki kellett dolgozniuk a főiskolai és a szakmunkás képzés rendszerének átalakítását, illesztését az autógyár által támasztott követelményekhez.
A két nagy tétel, a készpénzes támogatásból és az adókedvezményből eredő 34-40 milliárd forint. Ez az összeg az önkormányzati „kedvezményekkel”, valamint a munkahelyteremtő és képzési támogatásokkal együtt az Index becslései szerint összesen 35-42 milliárd forintot jelenthet a német cégnek. Ősszel várhatóan a pontos összeget is meg fogjuk tudni: Garamhegyi Ábel, a gazdasági tárca szakállamtitkára, külgazdaságért felelős kormánybiztos szerdán azt mondta az Index kérdésére, hogy a támogatási szerződés közpénzeket érintő részeit annak hatályba lépése után hatvan nappal nyilvánosságra fogják hozni.
Így is bőven megéri
Noha a támogatás pontos mértékét nem tudni, az valószínűsíthető, hogy a beruházás így is bőven megtérül a költségvetésnek. A Népszabadság számításai szerint [3] ugyanis a Mercedes, ha teljes kapacitással üzemel majd – a német cég bejelentése szerint ez évi 100 ezer autót fog jelenteni –, a hazai gazdaaság teljesítményét vélhetően egy-másfél százalékkal növelheti.
A magyar GDP erre az évre előrejelzett nománális értéke 27 ezer milliárd forint körül van. Ennek már maga a beruházás 200 milliárdja is a 0,7 százalékát teszi. Ha le is vonjunk az általunk becsült 40 milliárd forint körüli támogatást, a németek által idehozott 160 milliárd is a GDP nagyjából 0,5 százalékára rúg.
index
2008.06.20. 10:36