HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Kállai: a "szalonrasszizmus" veszélyes
Törvény- és alkotmányellenes, emellett diszkriminatív a monoki és a hozzácsatlakozott más települési önkormányzatok azon döntése, hogy a segélyek kifizetését munkához kötik - közölte az ügyben indított vizsgálati eredményeit ismertetve Kállai Ernő kisebbségi ombudsman és hozzátette: monoki példát rendkívül veszélyesnek tartja.
Jelentés
A mintegy 30 oldalas jelentés megállapítja, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település példáját követve Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzata rendeleteiben nem csak tudatosan sért törvényt, de felmerül a közvetett diszkrimináció lehetősége is.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa úgy fogalmazott: a problémák a mélyszegénységet érintik, viszont kisebbségi, így romaügy lett belőle, ami végiggyűrűzik az egész országon, ezért vált szükségessé hivatalból megindítania a vizsgálatot.
Bár a kezdeményezések közlésekor az érintett önkormányzatok és vezetőik hangoztatják, hogy a probléma független az etnikai hovatartozástól, de a sorok között megbúvó kirekesztő gondolkodásmódot, a "szalonrasszizmust" veszélyesnek tartja, csakúgy mint azt is, hogy a cigányságot bűnbakként próbálják beállítani - fogalmazott.
Kállai: csak nehogy éhséglázadás legyen a vége
Az ombudsman közölte: fontosnak tartja, hogy a segélyezési körből és a közmunkából kitörve tartós foglalkoztatásban részesüljenek a hátrányos helyzetű emberek, de csak jogszerű, hatásvizsgálatokkal alátámasztott kezdeményezéseket tud támogatni, illetve tart elfogadhatónak.
Kállai Ernő, aki kinevezését megelőzően a Magyar Tudományos Akadémia társadalomkutató csoportjának vezetője volt, úgy fogalmazott: a politikai szférának szembe kell néznie azzal, hogy a rendszerváltozás után 20 évvel a gazdaságot rendbe kell hozni, ugyanis a szociális segélyezési rendszer megnyirbálása Szlovákiában 2004 februárjában éhséglázadáshoz vezetett, amit csak katonai intézkedésekkel tudtak megállítani, majd kénytelenek voltak finomítani a reformokon.
Az országgyűlési biztos aggályosnak tartja azt is, hogy a segélyért járó közmunkáért az önkormányzatok nem adnának munkabért, így a mélyszegénységet és a kirekesztettséget tovább növelnék, hiszen így sem adót, sem járulékokat nem fizetnének a munkavégzés után. Megjegyezte, Karcag önkormányzata "nevelési célzattal és a köz érdekében" csak annak adott 1991 és 1996 között segélyt, aki "megdolgozott" érte. Ez ügyben a korábbi ombudsman vizsgálatot indított és megállapította az alkotmány- és önkormányzati törvényellenességet, majd a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyva a korábbi döntéseket, a ledolgozott időre jogerősen munkabért állapított meg, amelynek megfizetésére kötelezte az önkormányzatot.
A politika összekacsint?
Az önkormányzatok a jogállamiság elvét sértve önhatalmúlag úgy hoznak törvény- és alkotmányellenes döntést, hogy tisztában vannak jogszabálysértésükkel. Ezzel a politika is "összekacsint", ami alááshatja az állampolgároknak a demokratikus jogállamba vetett hitét is - véli Kállai Ernő.
Megemlítette: az önkormányzatoknak eddig is megvolt a jogkörük, hogy közmunkára alkalmazzák az embereket, de a szociális törvény - s ezt az Alkotmánybíróság értelmezése is alátámasztja - nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak arra, hogy a szociális ellátások igénylési feltételeit bővítsék.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa Monok, Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzat rendeleteinek visszavonását kéri, kezdeményezi, hogy a jegyzők maradéktalanul érvényesítsék a hatályos törvényi rendelkezéseket, valamint az alkotmányi visszásságokkal kapcsolatban felkérte az önkormányzati minisztert, hogy a jogköréből eljárva hívja fel a közigazgatási hivatalok figyelmét a hasonló döntések soron kívül megszüntetésére.
Mint mondta, a szociális és munkaügyi minisztert arra kéri, hogy a segélyezéssel és közfoglalkoztatással kapcsolatos eddigi intézkedéseket monitorozza, a kancelláriaminisztert pedig a segélyezettekkel szembeni előítéletek kezelésére egy átfogó kommunikációs stratégia kidolgozására kérte.
A diszkrimináció veszélye miatt az igazságügyi minisztertől az ombudsman továbbá azt kéri, hogy a segélyezésből törvényellenesen kiszorultak részére az antidiszkriminációs hálózaton keresztül biztosítsanak ingyenes jogi képviseletet, illetve készítse elő az egyenlő bánásmódról szóló törvény módosítását, amelyben a közvetett diszkrimináció fogalma megfelel az uniós irányelvnek.
Kállai Ernő közölte: levélben figyelmeztette az ügyészséget és az Alkotmánybíróságot, hogy ha a "monoki példa" tovább terjed, hasonló ügyekben rohamosan megnőhet az ügyszámuk.
Daróczi Dávid kormányszóvivő a kisebbségi ombudsman jelentésével kapcsolatban újságíróknak nyilatkozva közölte, Magyarországon viszonylag sokan vannak olyanok, akik megpróbálják kijátszani a szociális segélyezés rendszerét, és arra rendezkednek be, hogy a segélyekből éljenek, ahelyett, hogy munkát próbálnának találni a "legális munka világában".
Ez egy valós társadalmi probléma, de ezt nem törvénytelen eszközökkel kell megoldani - hangoztatta.
A kormányszóvivő közölte, a kabinet azon dolgozik, és az egyeztetések is arról szólnak, melyek azok az eszközök, amelyekkel arra lehet ösztönözni ezeket az embereket, hogy a legális munka világában helyezkedjenek el, és ne szociális segélyből tartsák el magukat.
A kormány az Alkotmányban és az Európai Uniót létrehozó nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségeknek megfelelően következetesen vallja, hogy az elvégzett munkáért munkabér jár, aki pedig más méltányolható okból nem képes dolgozni, vagy a fizetése nem fedezi az ő, illetve családja megélhetését, annak az állam szociális támogatást biztosít - olvasható az SZMM kommünikéjében.
A minisztérium emlékeztet arra, hogy a kormány kitart azon álláspontja mellett, hogy segély helyett munkához kell juttatni a munkanélkülieket, és továbbra sem ért egyet a segélyért munkát elvvel.
"Az a komplex problémakör - amelyet Monok és más települések, településszövetségek sajátosan próbálnak kezelni - a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértői számára is ismeretes, a megoldásról évek óta vita folyik szakmai berkekben" - idézi fel a közlemény
hirado
2008.06.17. 18:56
t: 934
Kállai: a "szalonrasszizmus" veszélyes
Törvény- és alkotmányellenes, emellett diszkriminatív a monoki és a hozzácsatlakozott más települési önkormányzatok azon döntése, hogy a segélyek kifizetését munkához kötik - közölte az ügyben indított vizsgálati eredményeit ismertetve Kállai Ernő kisebbségi ombudsman és hozzátette: monoki példát rendkívül veszélyesnek tartja.Jelentés
A mintegy 30 oldalas jelentés megállapítja, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település példáját követve Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzata rendeleteiben nem csak tudatosan sért törvényt, de felmerül a közvetett diszkrimináció lehetősége is.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa úgy fogalmazott: a problémák a mélyszegénységet érintik, viszont kisebbségi, így romaügy lett belőle, ami végiggyűrűzik az egész országon, ezért vált szükségessé hivatalból megindítania a vizsgálatot.
Bár a kezdeményezések közlésekor az érintett önkormányzatok és vezetőik hangoztatják, hogy a probléma független az etnikai hovatartozástól, de a sorok között megbúvó kirekesztő gondolkodásmódot, a "szalonrasszizmust" veszélyesnek tartja, csakúgy mint azt is, hogy a cigányságot bűnbakként próbálják beállítani - fogalmazott.
Kállai: csak nehogy éhséglázadás legyen a vége
Az ombudsman közölte: fontosnak tartja, hogy a segélyezési körből és a közmunkából kitörve tartós foglalkoztatásban részesüljenek a hátrányos helyzetű emberek, de csak jogszerű, hatásvizsgálatokkal alátámasztott kezdeményezéseket tud támogatni, illetve tart elfogadhatónak.
Kállai Ernő, aki kinevezését megelőzően a Magyar Tudományos Akadémia társadalomkutató csoportjának vezetője volt, úgy fogalmazott: a politikai szférának szembe kell néznie azzal, hogy a rendszerváltozás után 20 évvel a gazdaságot rendbe kell hozni, ugyanis a szociális segélyezési rendszer megnyirbálása Szlovákiában 2004 februárjában éhséglázadáshoz vezetett, amit csak katonai intézkedésekkel tudtak megállítani, majd kénytelenek voltak finomítani a reformokon.
Az országgyűlési biztos aggályosnak tartja azt is, hogy a segélyért járó közmunkáért az önkormányzatok nem adnának munkabért, így a mélyszegénységet és a kirekesztettséget tovább növelnék, hiszen így sem adót, sem járulékokat nem fizetnének a munkavégzés után. Megjegyezte, Karcag önkormányzata "nevelési célzattal és a köz érdekében" csak annak adott 1991 és 1996 között segélyt, aki "megdolgozott" érte. Ez ügyben a korábbi ombudsman vizsgálatot indított és megállapította az alkotmány- és önkormányzati törvényellenességet, majd a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyva a korábbi döntéseket, a ledolgozott időre jogerősen munkabért állapított meg, amelynek megfizetésére kötelezte az önkormányzatot.
A politika összekacsint?
Az önkormányzatok a jogállamiság elvét sértve önhatalmúlag úgy hoznak törvény- és alkotmányellenes döntést, hogy tisztában vannak jogszabálysértésükkel. Ezzel a politika is "összekacsint", ami alááshatja az állampolgároknak a demokratikus jogállamba vetett hitét is - véli Kállai Ernő.
Megemlítette: az önkormányzatoknak eddig is megvolt a jogkörük, hogy közmunkára alkalmazzák az embereket, de a szociális törvény - s ezt az Alkotmánybíróság értelmezése is alátámasztja - nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak arra, hogy a szociális ellátások igénylési feltételeit bővítsék.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa Monok, Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzat rendeleteinek visszavonását kéri, kezdeményezi, hogy a jegyzők maradéktalanul érvényesítsék a hatályos törvényi rendelkezéseket, valamint az alkotmányi visszásságokkal kapcsolatban felkérte az önkormányzati minisztert, hogy a jogköréből eljárva hívja fel a közigazgatási hivatalok figyelmét a hasonló döntések soron kívül megszüntetésére.
Mint mondta, a szociális és munkaügyi minisztert arra kéri, hogy a segélyezéssel és közfoglalkoztatással kapcsolatos eddigi intézkedéseket monitorozza, a kancelláriaminisztert pedig a segélyezettekkel szembeni előítéletek kezelésére egy átfogó kommunikációs stratégia kidolgozására kérte.
A diszkrimináció veszélye miatt az igazságügyi minisztertől az ombudsman továbbá azt kéri, hogy a segélyezésből törvényellenesen kiszorultak részére az antidiszkriminációs hálózaton keresztül biztosítsanak ingyenes jogi képviseletet, illetve készítse elő az egyenlő bánásmódról szóló törvény módosítását, amelyben a közvetett diszkrimináció fogalma megfelel az uniós irányelvnek.
Kállai Ernő közölte: levélben figyelmeztette az ügyészséget és az Alkotmánybíróságot, hogy ha a "monoki példa" tovább terjed, hasonló ügyekben rohamosan megnőhet az ügyszámuk.
Daróczi Dávid kormányszóvivő a kisebbségi ombudsman jelentésével kapcsolatban újságíróknak nyilatkozva közölte, Magyarországon viszonylag sokan vannak olyanok, akik megpróbálják kijátszani a szociális segélyezés rendszerét, és arra rendezkednek be, hogy a segélyekből éljenek, ahelyett, hogy munkát próbálnának találni a "legális munka világában".
Ez egy valós társadalmi probléma, de ezt nem törvénytelen eszközökkel kell megoldani - hangoztatta.
A kormányszóvivő közölte, a kabinet azon dolgozik, és az egyeztetések is arról szólnak, melyek azok az eszközök, amelyekkel arra lehet ösztönözni ezeket az embereket, hogy a legális munka világában helyezkedjenek el, és ne szociális segélyből tartsák el magukat.
A kormány az Alkotmányban és az Európai Uniót létrehozó nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségeknek megfelelően következetesen vallja, hogy az elvégzett munkáért munkabér jár, aki pedig más méltányolható okból nem képes dolgozni, vagy a fizetése nem fedezi az ő, illetve családja megélhetését, annak az állam szociális támogatást biztosít - olvasható az SZMM kommünikéjében.
A minisztérium emlékeztet arra, hogy a kormány kitart azon álláspontja mellett, hogy segély helyett munkához kell juttatni a munkanélkülieket, és továbbra sem ért egyet a segélyért munkát elvvel.
"Az a komplex problémakör - amelyet Monok és más települések, településszövetségek sajátosan próbálnak kezelni - a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértői számára is ismeretes, a megoldásról évek óta vita folyik szakmai berkekben" - idézi fel a közlemény
hirado
2008.06.17. 18:56
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
