HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > AKTUÁLIS > Nyaralni megy GDP 2,5 százaléka
Az Európai Unióhoz elmúlt években csatlakozó országokban dolgozóknak hosszabb a munkaidejük és kevesebb szabadságot kapnak, mint a régi tagországban tevékenykedő társaik - derül ki a munka- és életkörülmények javításával foglakozó uniós szervezet, az Eurofund felméréséből, amelyet a Napi Gazdaság ismertet.
Tavalyelőtt a 27 tagország adatai alapján az éves munkaidő uniós átlaga 1749,7, ezen belül az újonnan csatlakozott államokban 1809,6, a régiekben 1701,8 óra volt.
A rangelső Észtország, 1872 órával, az utolsó Franciaország 1568 órával, Magyarország a 1856 órás adatával felülmúlja a keleti átlagot. A munkával töltött órák száma hazánkban az egyik legmagasabb a világ harminc legfejlettebb országát tömörítő OECD felmérése szerint - közli a Magyar Hírlap. E szerint Magyarországon 2006-ban egy alkalmazott átlagosan 1989 órát dolgozott.
Az Európai Unióban a munkavállalók számára hivatalosan 20 munkanapon kell fizetett szabadságot kiadni, ám a szabadnapok számában - elsősorban a fizetett ünnepek miatt - jelentős különbségek vannak - írja a Napi Gazdaság. Magyarországon az életkorral emelkedik a 20 napos alapszabadság, míg Franciaországban eleve 25 nap fizetett szabadságot kapnak a dolgozók. A dublini EIRO kutatóintézet adatai szerint Németországban tavaly átlagosan 29, Hollandiában pedig 31 nap volt a minimális szabadság.
A legtöbb dolgozó nyáron veszi ki a szabadságát, Magyarországon az éves átlagnál havi 3,1 órával dolgoznak kevesebbet nyaranta. Ebben az évszakban elsősorban a mezőgazdaság és az építőipar jelenti a gazdaság motorját. Az agráriumban például nyáron az éves átlagnál 5,7 órával dolgoznak többet.
Összességében megközelítőleg 2,5 százalékkal lenne magasabb a nyári GDP értéke, ha a szabadságolások esetében nem választjuk külön a szezonalitások negatív és pozitív hatását és a szóban forgó három hónapra a többi időszakban jellemző munkaóraátlagot számítjuk - olvasható a Napi Gazdaság összeállításában.
hirado
2008.06.03. 10:22
t: 312
Nyaralni megy GDP 2,5 százaléka
Az Európai Unióhoz elmúlt években csatlakozó országokban dolgozóknak hosszabb a munkaidejük és kevesebb szabadságot kapnak, mint a régi tagországban tevékenykedő társaik - derül ki a munka- és életkörülmények javításával foglakozó uniós szervezet, az Eurofund felméréséből, amelyet a Napi Gazdaság ismertet. Tavalyelőtt a 27 tagország adatai alapján az éves munkaidő uniós átlaga 1749,7, ezen belül az újonnan csatlakozott államokban 1809,6, a régiekben 1701,8 óra volt.
A rangelső Észtország, 1872 órával, az utolsó Franciaország 1568 órával, Magyarország a 1856 órás adatával felülmúlja a keleti átlagot. A munkával töltött órák száma hazánkban az egyik legmagasabb a világ harminc legfejlettebb országát tömörítő OECD felmérése szerint - közli a Magyar Hírlap. E szerint Magyarországon 2006-ban egy alkalmazott átlagosan 1989 órát dolgozott.
Az Európai Unióban a munkavállalók számára hivatalosan 20 munkanapon kell fizetett szabadságot kiadni, ám a szabadnapok számában - elsősorban a fizetett ünnepek miatt - jelentős különbségek vannak - írja a Napi Gazdaság. Magyarországon az életkorral emelkedik a 20 napos alapszabadság, míg Franciaországban eleve 25 nap fizetett szabadságot kapnak a dolgozók. A dublini EIRO kutatóintézet adatai szerint Németországban tavaly átlagosan 29, Hollandiában pedig 31 nap volt a minimális szabadság.
A legtöbb dolgozó nyáron veszi ki a szabadságát, Magyarországon az éves átlagnál havi 3,1 órával dolgoznak kevesebbet nyaranta. Ebben az évszakban elsősorban a mezőgazdaság és az építőipar jelenti a gazdaság motorját. Az agráriumban például nyáron az éves átlagnál 5,7 órával dolgoznak többet.
Összességében megközelítőleg 2,5 százalékkal lenne magasabb a nyári GDP értéke, ha a szabadságolások esetében nem választjuk külön a szezonalitások negatív és pozitív hatását és a szóban forgó három hónapra a többi időszakban jellemző munkaóraátlagot számítjuk - olvasható a Napi Gazdaság összeállításában.
hirado
2008.06.03. 10:22
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
