Semmi rendkívüli nem történt: akik örültek a kormányváltásnak, azok szépet és jót, akik nem várták, azok meg csúnyát és rosszat mondtak róla. Aztán vannak, akik mindezt megmérik, utánanéznek, mekkora a dinamikája az egyetértésnek meg az ellenérzéseknek, szeretjük-e vezetőinket, vagy nem, van-e átjárás az elszánt hívők illetve az apolitikusok tábora között. A Tizenhat óra Gábos Andrást, a TÁRKI vezető munkatársát és a Mediántól Karácsony Gergelyt kérdezte arról, hogyan fogadta a közvélemény a Gyurcsány-kormány színrelépését és teljesítményét.
Gábos András illetve a TÁRKI mérései szerint novemberben jelentős pozitív változás történt az új kormány megítélésében. Decemberben ez még kicsit erősödött is – de mindent összevetve többen elégedetlenek a kormány munkájával, mint ahányan elégedettek A népszavazást követően decemberben a kampányüzenetek hatását is külön mérték: az eredmény az lett, hogy a gazdasági-társadalmi következményekre vonatkozó kampánytémák voltak messze a leghatásosabbak: ezek közvetítésében Gyurcsány Ferencnek nagy, mondhatni kiemelkedő szerepe volt: mérhetően az utolsó hetekben növekedett a „nem” válaszok aránya
Érdekes, hogy az ezzel kapcsolatos érzelmi ambivalenciák ellenére az új miniszterelnök rokonszenvindexe – melyet negyedévente mérnek – szeptembertől decemberig jelentős változást nem mutatott; Orbán Viktoré viszont kicsit romlott. Az éppen hivatalba lépő kormányok illetve miniszterelnökök népszerűsége általában meredeken nőni szokott, ezt a (választásokon) „győzteshez húzás” jelenségeként írja le a szociológiai szakirodalom: ám Gyurcsány hivatalba lépését nem előzték meg választások Mégis, ha nem is meredeken, de növelni tudta elfogadottságát. Az MSZP szavazói, akik a Medgyessy-korszak vége felé elbizonytalanodtak – annak ellenére, hogy eddigelé Medgyessy Péter volt a Harmadik Magyar Köztársaság legnagyobb népszerűséget elért miniszterelnöke –, Gyurcsány fellépésével visszatértek. Jelen pillanatban a teljes népességben azonos az MSZP és a Fidesz támogatóinak száma; a biztos pártválasztók még biztosabbak a Fidesz esetében, nagyobb számban szavaznának. Mindenesetre az MSZP szavazóinak imponált Gyurcsány Ferenc: elképzelhető hogy ez jelentős áttörés kezdete, a hatás tartós lesz a választókra, de az is lehet, hogy nem így történik, és visszaáll az új miniszterelnök megjelenése előtti vagy ahhoz közeli állapot.
Karácsony Gergely Medián-munkatárs szerint a folyamat elején a kormánypártiak megijedtek; az is jelzi ezt, hogy a demokrácia rutineljárásai közé sorolható miniszterelnök-váltással kapcsolatban ők is elfogadták a „kormányválság” kifejezést. De a közvélemény egésze most optimistább, mint a váltás előtt. Ezt azonban a szavazási hajlandóságra „lefordítani” nem egyszerű dolog. A közvélemény-kutató szakember ugyanis három típusra osztja a magyar szavazókat, ráadásul a típusok megoszlása nagyjából egyenlő. Egyharmad választójogosult tartozik az elkötelezettek közé. Őket nemigen lehet megingatni semmivel, minden körülmények között választott pártjukra szavaznak. Másik egyharmadot tesz ki a politikailag inaktívak száma – a harmadikegyharmad az akiket a politika aktuális történései befolyásolnak: őrájuk „hajt” minden politikai szereplő. Ezért éltük meg 2002-től nagyon sokan, hogy a politika betör az életünkbe – ugyanis nagyon bizonytalan módszerekkel lehet csak behatárolni, ki tartozik ebbe a bizonyos meghódítandó egyharmadba.
Gyurcsánnyal generációváltás következett nem pusztán az MSZP-ben, az egész magyar belpolitikában. A Gyurcsány-nemzedék legitimációs próbája lett a népszavazás: az eredmény – bizonyos várakozásokkal ellentétben – megerősítette az új miniszterelnök és az új MSZP-elit pozícióit. A két egymást követő kormányfő nem csak két generációt képviselt: Medgyessy konfliktusokat tompító, Gyurcsány azokat élező személyiség. Medgyessy idején a kormány–ellenzék csata stílusok harca volt (de utalt Karácsony Gergely a hasonlóan leírható Orbán–Horn vitára), most a két tábor vezére „hasonló intonációval énekel egy nagyon más dallamot”.
Gyurcsány a bulvár területén is előadott egy határozott belépőt – még nem tudni, jó lépésnek bizonyul-e ez. Most nem lehet országmegváltó ügyeket előhozni másfél évre: apró lépések, szimbolikus ügyek következnek. Ugyanis 2006-ban mégy nyerhet Gyurcsány így – de utána bele kell fognia valódi közpolitikai nagy kérdések megoldásába.
[LHP.HU]
2005.01.15. 23:09