HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Az új kormány száz napja felmérések tükrében
Semmi rendkívüli nem történt: akik örültek a kormányváltásnak, azok szépet és jót, akik nem várták, azok meg csúnyát és rosszat mondtak róla. Aztán vannak, akik mindezt megmérik, utánanéznek, mekkora a dinamikája az egyetértésnek meg az ellenérzéseknek, szeretjük-e vezetőinket, vagy nem, van-e átjárás az elszánt hívők illetve az apolitikusok tábora között. A Tizenhat óra Gábos Andrást, a TÁRKI vezető munkatársát és a Mediántól Karácsony Gergelyt kérdezte arról, hogyan fogadta a közvélemény a Gyurcsány-kormány színrelépését és teljesítményét.
Gábos András illetve a TÁRKI mérései szerint novemberben jelentős pozitív változás történt az új kormány megítélésében. Decemberben ez még kicsit erősödött is – de mindent összevetve többen elégedetlenek a kormány munkájával, mint ahányan elégedettek A népszavazást követően decemberben a kampányüzenetek hatását is külön mérték: az eredmény az lett, hogy a gazdasági-társadalmi következményekre vonatkozó kampánytémák voltak messze a leghatásosabbak: ezek közvetítésében Gyurcsány Ferencnek nagy, mondhatni kiemelkedő szerepe volt: mérhetően az utolsó hetekben növekedett a „nem” válaszok aránya
Érdekes, hogy az ezzel kapcsolatos érzelmi ambivalenciák ellenére az új miniszterelnök rokonszenvindexe – melyet negyedévente mérnek – szeptembertől decemberig jelentős változást nem mutatott; Orbán Viktoré viszont kicsit romlott. Az éppen hivatalba lépő kormányok illetve miniszterelnökök népszerűsége általában meredeken nőni szokott, ezt a (választásokon) „győzteshez húzás” jelenségeként írja le a szociológiai szakirodalom: ám Gyurcsány hivatalba lépését nem előzték meg választások Mégis, ha nem is meredeken, de növelni tudta elfogadottságát. Az MSZP szavazói, akik a Medgyessy-korszak vége felé elbizonytalanodtak – annak ellenére, hogy eddigelé Medgyessy Péter volt a Harmadik Magyar Köztársaság legnagyobb népszerűséget elért miniszterelnöke –, Gyurcsány fellépésével visszatértek. Jelen pillanatban a teljes népességben azonos az MSZP és a Fidesz támogatóinak száma; a biztos pártválasztók még biztosabbak a Fidesz esetében, nagyobb számban szavaznának. Mindenesetre az MSZP szavazóinak imponált Gyurcsány Ferenc: elképzelhető hogy ez jelentős áttörés kezdete, a hatás tartós lesz a választókra, de az is lehet, hogy nem így történik, és visszaáll az új miniszterelnök megjelenése előtti vagy ahhoz közeli állapot.
Karácsony Gergely Medián-munkatárs szerint a folyamat elején a kormánypártiak megijedtek; az is jelzi ezt, hogy a demokrácia rutineljárásai közé sorolható miniszterelnök-váltással kapcsolatban ők is elfogadták a „kormányválság” kifejezést. De a közvélemény egésze most optimistább, mint a váltás előtt. Ezt azonban a szavazási hajlandóságra „lefordítani” nem egyszerű dolog. A közvélemény-kutató szakember ugyanis három típusra osztja a magyar szavazókat, ráadásul a típusok megoszlása nagyjából egyenlő. Egyharmad választójogosult tartozik az elkötelezettek közé. Őket nemigen lehet megingatni semmivel, minden körülmények között választott pártjukra szavaznak. Másik egyharmadot tesz ki a politikailag inaktívak száma – a harmadikegyharmad az akiket a politika aktuális történései befolyásolnak: őrájuk „hajt” minden politikai szereplő. Ezért éltük meg 2002-től nagyon sokan, hogy a politika betör az életünkbe – ugyanis nagyon bizonytalan módszerekkel lehet csak behatárolni, ki tartozik ebbe a bizonyos meghódítandó egyharmadba.
Gyurcsánnyal generációváltás következett nem pusztán az MSZP-ben, az egész magyar belpolitikában. A Gyurcsány-nemzedék legitimációs próbája lett a népszavazás: az eredmény – bizonyos várakozásokkal ellentétben – megerősítette az új miniszterelnök és az új MSZP-elit pozícióit. A két egymást követő kormányfő nem csak két generációt képviselt: Medgyessy konfliktusokat tompító, Gyurcsány azokat élező személyiség. Medgyessy idején a kormány–ellenzék csata stílusok harca volt (de utalt Karácsony Gergely a hasonlóan leírható Orbán–Horn vitára), most a két tábor vezére „hasonló intonációval énekel egy nagyon más dallamot”.
Gyurcsány a bulvár területén is előadott egy határozott belépőt – még nem tudni, jó lépésnek bizonyul-e ez. Most nem lehet országmegváltó ügyeket előhozni másfél évre: apró lépések, szimbolikus ügyek következnek. Ugyanis 2006-ban mégy nyerhet Gyurcsány így – de utána bele kell fognia valódi közpolitikai nagy kérdések megoldásába.
[LHP.HU]
2005.01.15. 23:09
t: 1409
Az új kormány száz napja felmérések tükrében
Semmi rendkívüli nem történt: akik örültek a kormányváltásnak, azok szépet és jót, akik nem várták, azok meg csúnyát és rosszat mondtak róla. Aztán vannak, akik mindezt megmérik, utánanéznek, mekkora a dinamikája az egyetértésnek meg az ellenérzéseknek, szeretjük-e vezetőinket, vagy nem, van-e átjárás az elszánt hívők illetve az apolitikusok tábora között. A Tizenhat óra Gábos Andrást, a TÁRKI vezető munkatársát és a Mediántól Karácsony Gergelyt kérdezte arról, hogyan fogadta a közvélemény a Gyurcsány-kormány színrelépését és teljesítményét. Gábos András illetve a TÁRKI mérései szerint novemberben jelentős pozitív változás történt az új kormány megítélésében. Decemberben ez még kicsit erősödött is – de mindent összevetve többen elégedetlenek a kormány munkájával, mint ahányan elégedettek A népszavazást követően decemberben a kampányüzenetek hatását is külön mérték: az eredmény az lett, hogy a gazdasági-társadalmi következményekre vonatkozó kampánytémák voltak messze a leghatásosabbak: ezek közvetítésében Gyurcsány Ferencnek nagy, mondhatni kiemelkedő szerepe volt: mérhetően az utolsó hetekben növekedett a „nem” válaszok aránya
Érdekes, hogy az ezzel kapcsolatos érzelmi ambivalenciák ellenére az új miniszterelnök rokonszenvindexe – melyet negyedévente mérnek – szeptembertől decemberig jelentős változást nem mutatott; Orbán Viktoré viszont kicsit romlott. Az éppen hivatalba lépő kormányok illetve miniszterelnökök népszerűsége általában meredeken nőni szokott, ezt a (választásokon) „győzteshez húzás” jelenségeként írja le a szociológiai szakirodalom: ám Gyurcsány hivatalba lépését nem előzték meg választások Mégis, ha nem is meredeken, de növelni tudta elfogadottságát. Az MSZP szavazói, akik a Medgyessy-korszak vége felé elbizonytalanodtak – annak ellenére, hogy eddigelé Medgyessy Péter volt a Harmadik Magyar Köztársaság legnagyobb népszerűséget elért miniszterelnöke –, Gyurcsány fellépésével visszatértek. Jelen pillanatban a teljes népességben azonos az MSZP és a Fidesz támogatóinak száma; a biztos pártválasztók még biztosabbak a Fidesz esetében, nagyobb számban szavaznának. Mindenesetre az MSZP szavazóinak imponált Gyurcsány Ferenc: elképzelhető hogy ez jelentős áttörés kezdete, a hatás tartós lesz a választókra, de az is lehet, hogy nem így történik, és visszaáll az új miniszterelnök megjelenése előtti vagy ahhoz közeli állapot.
Karácsony Gergely Medián-munkatárs szerint a folyamat elején a kormánypártiak megijedtek; az is jelzi ezt, hogy a demokrácia rutineljárásai közé sorolható miniszterelnök-váltással kapcsolatban ők is elfogadták a „kormányválság” kifejezést. De a közvélemény egésze most optimistább, mint a váltás előtt. Ezt azonban a szavazási hajlandóságra „lefordítani” nem egyszerű dolog. A közvélemény-kutató szakember ugyanis három típusra osztja a magyar szavazókat, ráadásul a típusok megoszlása nagyjából egyenlő. Egyharmad választójogosult tartozik az elkötelezettek közé. Őket nemigen lehet megingatni semmivel, minden körülmények között választott pártjukra szavaznak. Másik egyharmadot tesz ki a politikailag inaktívak száma – a harmadikegyharmad az akiket a politika aktuális történései befolyásolnak: őrájuk „hajt” minden politikai szereplő. Ezért éltük meg 2002-től nagyon sokan, hogy a politika betör az életünkbe – ugyanis nagyon bizonytalan módszerekkel lehet csak behatárolni, ki tartozik ebbe a bizonyos meghódítandó egyharmadba.
Gyurcsánnyal generációváltás következett nem pusztán az MSZP-ben, az egész magyar belpolitikában. A Gyurcsány-nemzedék legitimációs próbája lett a népszavazás: az eredmény – bizonyos várakozásokkal ellentétben – megerősítette az új miniszterelnök és az új MSZP-elit pozícióit. A két egymást követő kormányfő nem csak két generációt képviselt: Medgyessy konfliktusokat tompító, Gyurcsány azokat élező személyiség. Medgyessy idején a kormány–ellenzék csata stílusok harca volt (de utalt Karácsony Gergely a hasonlóan leírható Orbán–Horn vitára), most a két tábor vezére „hasonló intonációval énekel egy nagyon más dallamot”.
Gyurcsány a bulvár területén is előadott egy határozott belépőt – még nem tudni, jó lépésnek bizonyul-e ez. Most nem lehet országmegváltó ügyeket előhozni másfél évre: apró lépések, szimbolikus ügyek következnek. Ugyanis 2006-ban mégy nyerhet Gyurcsány így – de utána bele kell fognia valódi közpolitikai nagy kérdések megoldásába.
[LHP.HU]
2005.01.15. 23:09
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
