
Szigorú, bonyolult, de kiszámítható lesz a május elsején bevezetendő új közlekedési bírságolási rendszer.
A gyorshajtásnak még így is a bírság marad a szerencsésebb következménye...
Május elsejétől a közlekedési szabálysértések elkövetőit - amennyiben a szabálysértőt a rendőrségnek nem sikerül azonosítania, az üzemben tartót - közigazgatási bírsággal büntethetik. Az új bírságolási rendszer - ezt a rendőrségen is elismerték - szigorú, bonyolult, de kiszámítható lesz. A kormány múlt év végén elfogadott 410-es számú rendeletéből minden autós előre megtudhatja, hogy lakott területen belül és kívül, valamint az autóutakon és autópályákon "mennyibe kerül" a száguldozás. A rendelet tételesen fölsorolja, hogy a megengedett maximális sebesség 10-20-30 (és így tovább) százalékos túllépése esetén mekkora bírságra számíthat az autós. Azt is, hogy 100 ezer forintba kerülhet a piroson való áthajtás, s akár 300 ezer forintja is bánhatja az autósnak, ha fokozottan védett természeti területen engedély nélkül autózik.
A jövőben az eddiginél mélyebben kell majd a zsebükbe nyúlniuk a gyorshajtóknak. Annak, akit lakott területen 50 helyett, mondjuk, százzal mérnek majd be, akár 130 ezer forintja is bánhatja. S az illető még szerencsésnek is mondhatja magát, ha a rendőrség méri be és bírságolja meg. Májustól ugyanis - a rendőrség mellett - az önkormányzatok és a közútkezelők is jogot kapnak a sebességmérésre a kezelésükben lévő utakon. Ők a sebességmérést erre specializálódott vállalkozásokra bízhatják.
Az önkormányzatok, közútkezelők vagy az ő megbízottjaik által bemért gyorshajtóknak - a sebességtúllépés mértéke szerint megállapított közigazgatási bírság mellett - a sebességmérés költségeit is ki kell majd fizetniük, a mérést végző vállalkozás
"indokolt nyereséghányadával" (idézet a rendeletből) együtt. Azt, hogy ki és milyen feltételekkel végezhet majd "maszek sebességmérést", egy újabb (várhatóan még januárban megjelenő) kormányrendelet határozza majd meg. Annyi bizonyos, a jogszabály előkészítőinek szándéka szerint igen szigorú jogi és műszaki feltételeket kell teljesíteniük az erre vállalkozó sebesség-ellenőrzőknek. Például a gyorshajtás tényét GPS-szel egybeépített digitális fényképezőgépekkel kell rögzíteniük.
A digitálisan rögzített felvételekről nemcsak a gyorshajtó autó rendszáma, típusa és sebessége olvasható majd le, hanem hitelt érdemlően bizonyítja majd azt is, hogy hol, és pontosan mikor végezték el a mérést. Azt, hogy mindez - a bírságon felül - még mennyibe kerül a gyorshajtóknak, szintén a még előkészület alatt álló rendelet határozza majd meg.
Ilyen berendezése jelenleg még a rendőrségnek sincs, náluk jelenleg a szolgálati fegyelem és a belső elszámoltathatóság a garancia arra, hogy a traffipax valóban ott állt és mért, ahol azt az iratokban feltüntették. Ez azonban csak 2012-ig lesz így, addig a rendőrségnek is be kell szereznie a speciális berendezéseket, ha gyorshajtókra akar vadászni.
A már kihirdetett kormányrendelet egyébként azt sem a rendőrségnek, sem a magán-sebességmérőknek nem engedi meg, hogy "százméterenként" egymás mellé állítsanak több lézeres sebességmérőt. Azt sem, hogy a különböző sebesség-ellenőrzésre jogosult szervezetek ugyanazért a szabálysértésért külön-külön megbírságoltassák az autósokat.
A Népszabadság úgy értesült, a rendőrség már keresi a legalkalmasabb útszakaszt az átlagsebesség-mérésen alapuló sebességtúllépés-mérés hazai, kísérleti bevezetésére. Várhatóan még az idén (valószínűleg az M7-es autópályán) megkezdődik a kísérlet, s 2009-től, amikor várhatóan az autópályáinkon bevezetik az új, kilométerarányos díjfizetést, a sztrádákon áthaladó járművek átlagsebességét is mérik majd. Kamerák rögzítik, hogy mikor halad át egy autó egy adott ponton, s azt is, hogy mikor hajt át egy másikon. Ha a két pont közti távolság és az azokon való áthaladás közti idő hányadosa nagyobb az adott útszakaszra előírt megengedett sebességnél, a rendszer már "postázza is" a területileg illetékes hatóságnak a közigazgatási bírság kiszabásához szükséges adatokat és bizonyítékokat; a be- és kilépéskor készült fotókat.
Nem zárható ki azonban, hogy a rendőrség (vagy akár a közút kezelője) az átlagsebesség-mérésre kijelölt útszakaszokon is felállítja sebességmérőit. Így az autóst megbírságolhatnák az átlagsebesség túllépéséért - és az egyedi mérés alapján is. A kétszeres bírságolást elkerülendő, a rendelet kimondja: nem kell bírságot fizetnie az egyedi mérés alapján annak, akit az átlagsebesség-mérés alapján azonos vagy nagyobb összegű bírsággal sújtottak, mint amekkorát az egyedi mérés alapján kiszabhattak. Ellenben, ha az átlagsebesség-mérés alapján kiszabott bírság összege kisebb, mint amennyit az egyedi mérő mérése alapján a hatóság kiszabhatna, úgy e második mérés alapján már csak a két bírság különbözetét kell megfizetnie az autósnak.
A jövőben a gyorshajtásért, a kanyarodási, megállási szabályok megsértéséért mindenki közigazgatási bírságot fizet. Akit a rendőr megállít (tilosban parkolás esetén a közterület-felügyelő vagy a rendőr tetten ér), a bírság mellett szabálysértési eljárás keretében büntetőpontot kaphat, vagy bevonhatják a jogosítványát. Szabálysértési bírságot azonban ez esetben nem kell fizetnie.
hirado
2008.01.12. 09:44