Sokkolónak tűnő adatot tett közzé az UNCTAD: az ENSZ-szervezet a tavalyi működőtőke-áramlásra vonatkozó gyorsjelentéséből az olvasható ugyanis ki, hogy Magyarországon – az előző évi 6,1 millió dolláros beáramlással szemben – 2007-ben mínusz 0,3 milliárdos volt az éves FDI-egyenleg. Mindezt akkor, amikor a világ egészében az FDI-beáramlás értéke 17,8 százalékkal nőtt, s Csehországba az előző évinél 27,3, Lengyelországba pedig 30,3 százalékkal tőbb tőke áramlott.
Az UNCTAD a 2007. évi egész éves FDI-beáramlás becslésekor a jelentés lezárásakor (december 19-én) rendelkezésre álló első félévi magyar adatokra (–85 millió euró) támaszkodott, és gyakorlatilag ennek megkétszerezésével hozta ki az éves beáramlásra vonatkozó becslését (–300 millió dollár, ez mintegy –220 millió eurónak felel meg) – reagált az adatra a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes szakállamtitkára.
Ez a mechanikus extrapoláció módszertanilag Magyarország esetében súlyosan problémás, hiszen az FDI-beáramlás éven belüli eloszlása jellemzően nem egyenletes, és 2007-ben különösen nem volt az – mutatott rá Garamhegyi Ábel. A gazdasági tárca szakállamtitkára, külgazdaságért felelős kormánybiztos emlékeztetett arra is, hogy az időközben – december 29-én – közzétett harmadik negyedévi adatok szerint az első három negyedévi beáramlás már 1,9 milliárd euró volt.
Az egyenetlen éven belüli eloszlás egyik oka az újra befektetett jövedelem elszámolásának módszertana – fejtette ki a szakállamtitkár. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis az első fél évben számolja el a vállalatok teljes megszavazott osztalékát (ez FDI-kiáramlást jelent), így a második fél évre becsült adózott eredmény gyakorlatilag teljes egészében újra befektetett jövedelemként (FDI-beáramlásként) jelenik meg a statisztikában; 2007-ben mintegy 3,4 milliárd euró értékben. A másik ok a Budapest Airport tulajdonosváltozása miatti első félévi körülbelül 1,9 milliárd eurós részvénytőke-kiáramlás.
Az éves beáramlás becslésekor ráadásul elvileg számításba kell venni az OMV részesedésnövelését is a Molban; a 10 százalék fölötti részesedés statisztikailag működőtőke-befektetésnek minősül, ez – mondta Garamhegyi – várakozásuk szerint mintegy 1,3 milliárd eurót tehet ki. Ha az MNB valóban elszámolja ezt a tranzakciót a működőtőke-beáramlási statisztikában, akkor az egész éves nem adóssággeneráló FDI-beáramlás meghaladhatja a 3,5 milliárd eurót. És ehhez adódik még a rendkívül volatilis és ezért nehezen becsülhető adóssággeneráló egyéb működőtőke-beáramlás, amely az első három negyedévben 1,5 milliárd eurót tett ki.
Az UNCTAD jelentése egyébiránt azt mutatja, hogy tavaly a 2000-ben elért rekordot is meghaladta a tőkeáramlás világban. Mind a fejlett, mind a fejlődő, mind a délkelet-európai országokból és a FÁK-országokból álló csoportba nőtt a beáramló FDI értéke. Ez részben a transznacionális vállalatok erejét, részben egyes országok erőteljes gazdasági növekedését tükrözi. Az idén mérséklődhet a működőtőke-befektetési kedv – vélik az UNCTAD szakértői.
Ezt olyan tényezőkkel indokolják, mint a folytatódó külső egyensúlytalanság, a jelentős kamatingadozások s a növekvő inflációs nyomás. A bizonytalanságot fokozza továbbá a nyersanyagárak jelentős volatilitása is.
Nemcsak a magyar adat sokkoló az UNCTAD-jelentésben. Ellenkező előjellel, de hasonló a Hollandiára vonatkozó is, amelynek növekedési rátája 2285 százalékos. Ezt a 2006-os 4,4 milliárd dolláros beáramlás után a 2007-ben előrevetített 104,2 milliárddal érte el.
index
2008.01.10. 10:42