Ütőképes zöldpárt: nincs, de igény lenne rá

HÍREK > BELFÖLD > Ütőképes zöldpárt: nincs, de igény lenne rá

t: 84

Indokolt lenne egy új zöldpárt létrejötte Magyarországon - nem kevesen osztják ezt az álláspontot, a többi közt Sólyom László köztársasági elnök is. A Népszabadság szerint igény valóban mutatkozna egy új zöldszerveződésre, ahhoz azonban, hogy az ütőképes legyen, akár milliárdos befektetése és nem utolsósorban hiteles, új politika kellene.

A hazánkban bejegyzett több mint 160 párt közül hét viseli a nevében a "zöld" jelzőt, képviselőt azonban még egyikük sem küldött az Országgyűlésbe. A Zöld Demokraták Szövetsége a Centrum koalíció részeként 3,9 százalékos szavazatarányt ért el a 2002-es országgyűlési választáson - ez volt minden idők legjobb zöldpárti választási eredménye Magyarországon. A kontinensen elsőként 1993-ban Finnországban kerültek kormányba a zöldek, de kormányoztak már Németországban, Spanyolországban Észtországban, Svédországban, Belgiumban, Luxemburgban, Franciaországban, Olaszországban, sőt Szlovákiában is. Olyan európai állam pedig alig van (Magyarországon kívül csak Albánia, Macedónia, Szerbia és Horvátország), ahol zöldpárt még sosem jutott be a törvényhozásba.

Schiffer András, a Védegylet munkatársa a lapnak nyilatkozva azt mondta: az eddigi próbálkozások esetében a "mozgalomba ágyazódás" mindig hiányzott. A Zöld Demokraták Szövetsége (ez a formáció képviseli hazánkat az Európai Zöld Pártok Föderációjában) annak ellenére sem tudott stabil mozgalmi hátteret kialakítani, hogy a pártot a volt Duna körös Droppa György vezeti.

Leszakadt a gyökerekről a legújabb zöldpárt, a Védegylet köreiből indult Élőlánc Magyarországért (ÉM) is: a zöldek szerint azért, mert túlságosan "előreszaladt", vagyis a pártalapítást nem egyeztette a lépést korainak tartó civilekkel.

Lányi András, az ÉM vezetője úgy érvelt: a Védegylet létrehozása idején már a célok között szerepelt, hogy az ökológiai gondolkodásnak politikai képviseletet biztosítsanak, és erre 2005 (az ÉM alapításának éve) legalább annyira megfelelő időpont volt, mint 2008 vagy éppen 2010. Lányi leszögezte: annak idején a mozgalom megijedt a pártalapítás lehetőségétől, maga a Védegylet is kettészakadt.

Móra Vera, az Ökotárs Alapítvány vezetője szerint az eddigi zöldpárt-kezdeményezések azért haltak el, mert kizárólag pár ember fejében léteztek, nem volt mögöttük "pénz-paripa-fegyver".

Schiffer szerint igény talán valóban lenne egy hiteles zöldpártra - annál is inkább, mert a jelenlegi pártstruktúra egyáltalán nem fedi le a társadalom "politikai keresletét". A sikernek azonban további feltételei is lennének. Szerinte a mostani választási rendszer kifejezetten megnehezíti egy új erő porondra lépését.

Hasonlóan vélekedik Lányi András is: szerinte százmilliós a bejutási küszöb, és a kopogtatócédulás rendszert is el kellene hozzá törölni, itt ugyanis a nagy pártok fizetett alkalmazottai letakarítják a pályát a kisebb szerveződések elől. Úgy véli: egyáltalán nem véletlen, hogy új párt utoljára 1990-ben jutott be a parlamentbe, és erre szerinte a jövőben is csak akkor van komoly esély, ha a nagy pártok egyike úgy dönt, hogy akar magának egy szatellitpártot.

A választók nagy része nyilvánvalóan kedvezően viszonyulna egy zöldpárt megalakulásához, de ha a választásokon el kell menni szavazni, közülük a többség sokkal inkább tradicionálisan dönt, a polarizáció alapján. Vagyis pró és proteszt érzelmek működnek - nyilatkozta a lapnak Giró-Szász András, a Századvég Alapítvány ügyvezető igazgatója. A politikai elemző sokkal inkább el tudja képzelni, hogy jó célnak vagy a politikai rációnak megfelelően a mostani parlamenti pártok kezdik el képviselni markánsabban a zöld irányvonalat. Ha ma alakulna is olyan zöldpárt, amelynek népszerűsége a közvélemény-kutatások által már kimutatható lenne - azt egy nagy párt nagy valószínűséggel "annektálná", vagy használná a zöldek üzeneteit - vélekedett a politikai elemző.

hirado

2007.12.14. 10:02

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Ütőképes zöldpárt: nincs, de igény lenne rá

Legfrissebb hirek