HIRDETÉS
Képfeltöltő
KIEMELT HÍREK
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Adópara-dicsomból kiűzetett szegények

t: 83

Adópara-dicsomból kiűzetett szegények

Több jövedelmet vallanak be a kisvagyonosok, a vagyonosodási vizsgálatokkal indult APEH-offenzívának ennyi hozadéka kétségkívül van, ám a nagy vagyonnal rendelkezők továbbra is megtalálják a kiskapukat - derül ki a Népszabadság terjedelmes összeállításából.

A lap szerint a gazdagok elsősorban offshore cégekbe mentik pénzüket, Ausztriában vagy Svájcban nyitnak bankszámlát, Horvátországban vagy Spanyolországban vásárolnak nyaralót, Romániában földet, vagy műtárgyakat, ékszereket vesznek, a vagyonosodási vizsgálatok ugyanis e területekre nem terjednek ki.

Számos tanácsadó kínál efféle féllegális megoldásokat a jövedelmek kimenekítésére, vagyis a vagyonosodási vizsgálatok új piacot is teremtettek.

Az eljárás legfőbb hátulütője így az, hogy nem igazán azokra terjed ki, akikre kellene. A legtöbb szakértő fájlalja, hogy túl általános az APEH kiválasztási módszere, és sok olyan ember is belekerül a körbe, akiknek nem kellene. Azért, mert nincs kétséges eredetű vagyona, vagy azért, mert ha van is, túl kis értékű ahhoz, hogy ennyi időt szánjon rá az adóhatóság.

Az újság adóhatósági forrásai szerint a vagyonosodási vizsgálatok 18 százalékát nagy értékű ingatlanok vásárlása, 14 százalékát tagi hitelek, 9 százalékát tartós veszteséget kimutató mérleg, 8 százalékát nagy értékű gépkocsi vásárlása, 5 százalékát minimálbér alatti jövedelem bevallása miatt indítja az APEH.


Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young tanácsadó cég adószakértője a Népszabadságnak azt nyilatkozta: a 6-8 millió forintnál kisebb értékű, feltételezett vagy tényleges vagyonelemre nem lenne szabad elindulnia az adóhatóságnak, kivéve, ha az eset egyéb jellemzői (például több veszteséges cég tulajdonlása) ezt indokolják.


Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke, a Versenyképességi Kerekasztal adózásért felelő szakértője azt nehezményezi: az APEH rászállt az idén a cégüknek hitelt nyújtó magánszemélyekre, vagyis az úgynevezett tagi kölcsönösökre. Azzal együtt, hogy ez sokszor valóban eltitkolt jövedelmet fed (ha nem ad számlát a cég, így vihetnek bele papíron jövedelmet), sokszor tévútra viheti a hatóságot - véli a szakember, aki szerint sokszor azokat is előszedték, akiknek osztalékkal tartozott cégük, mivel a bevallásokban nem válik szét a két pénzügyi kategória. Ráadásul ezzel a kiválasztási módszerrel a tagi kölcsönt legálisan, például a vállalkozás befektetéseinek finanszírozására használó magánszemélyeket is vegzálják - állítja. Az egyik lehetséges következmény: kevesebben adnak majd kölcsön cégüknek (akár valós hitel, akár csak könyvelési trükk legyen ez). Egy, a Versenyképességi Kerekasztal megrendelte felmérés szerint a vállalkozók fele azt mondta: inkább kevesebb pénzből gazdálkodik majd a cége, nagyjából harmaduk pedig inkább bankhitelt vesz majd fel.

A lap egyébként úgy tudja: jövőre változhat a módszertan, legalábbis vizsgálják ennek lehetőségét az adóhatóságnál. Míg az idén az ellenőrzések viszonylag nagy része indult ki az APEH céges nyilvántartásaiból, vállalkozások adóvizsgálatából, a jövőben nagyobb szerepet kaphatnak a kézzelfogható vagyontárgyak és az ingatlanok.

A tavaly nyári adószabályoknak megfelelően ugyanis az APEH a 2006. szeptember 15-e után szerzett vagyontárgyak, ingatlanok forrásának igazolásához okiratot fogadhat csak el. M. Tóth Zoltán adójogász úgy véli: baj az, hogy ezt teszi a korábbi vagyonszerzések forrásaival kapcsolatban is, amire az emberek nemigen tudnak felkészülni, hiszen a bizonyítékok jó részét egyszerűen nem őrizték meg. Hozzáteszi: a jogszabály a most vizsgált 2001-2005-ös jövedelmeknél csak azt írja elő, hogy hitelt érdemlő adattal kell igazolni azt. Ez pedig nem feltétlenül egyenértékű az okirattal.

hirado

2007.12.04. 10:55

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek