
Nyílt levélben fordult a Tanítók Egyesülete és a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete Hiller István oktatási miniszterhez a még Magyar Bálint által bevezetett, általa tankönyvreformnak nevezett rendelet miatt - írja a Magyar Nemzet.
A jogszabály többek között előírja, hogy a könyvekben hány betűből állhat egy szó, és hány szó lehet egy mondatban.
A tiltakozók szerint az olvasástanítás folyamatos fejlesztése elengedhetetlen, ám ezt az igényt éppen az ilyen megszorító rendeletek teszik lehetetlenné, gúzsba kötve a szerzők és kiadók kezét.
A Tanítók Egyesülete leszögezte: nem kívánják, hogy módszertani szabadságukat semmibe véve helyettük mondják meg, milyennek kell lennie annak az ábécéskönyvnek, amiből ők eredményesen tanítani szeretnének.
A nyílt levél aláírói szerint Magyart Bálint a pedagógiai szakértők és a tankönyvesek tiltakozása ellenére vezette be a rendeletet. A kiadók és a tanítók 2006 februárja óta már több alkalommal is eljuttatták a tárcához szakmai indokokkal alátámasztott tiltakozásukat, ám az egyik esetben sem vezetett eredményre.
Magyar Bálint által bevezetett tankönyvreform előírja, hogy az 5-12. évfolyamoknak készült tankönyvekben oldalanként átlagosan egy képnek kell szerepelnie. Első és második osztályban a mondatok 95 százaléka nem lehet hosszabb 150 betűhelynél, de ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a 9-12. osztálynak szóló kiadványokra is legalább a mondatok 65 százalékáig. A szakszavak mennyiségét is korlátozzák: a felső tagozatban átlagosan minden második mondatra juthat egy ilyen szó.
Emlékeztettek: Magyar a jogszabály sürgős bevezetését elsősorban a 15 évesek körében 2000-ben elvégzett PISA-olvasásvizsgálat lesújtó eredményeivel magyarázta, egyesek ugyanis az alsós olvasástanítási gyakorlattal, illetve a szerintük rossz ábécéskönyvekkel indokolták a gyenge szereplést. A rendeletmódosítás azonban rossz irányba célzott, hiszen szinte valamennyi ma használatos ábécéskönyv 1992 után készült, tehát az akkori PISA-vizsgálatba bevont gyerekek még nem ezekből a tankönyvekből tanultak.
A levélírók hozzátették: arról a kormányzati oktatási szakemberek hallgatnak, hogy a 2001-ben, az alsó tagozatosok olvasástudását mérő PIRLS-vizsgálat során a magyar 10 évesek kitűnően, jóval a nemzetközi átlag felett teljesítettek, tehát nem lehetnek rosszak az olvasástanítási módszerek és az ábécéskönyvek.
hirado
2007.12.04. 10:48