> Zöldborsóból marcipán, fűrészporból epres joghurt? Botránykönyv az adalékanyagokról

A csokoládé, a perec, a kutyaeledel és a szájvíz is tartalmaz kémia adalékanyagokat. Egy nemrég megjelent könyv szerint, aminek a címe "A leves hazudik" ezek az anyagok, aromák és ízfokozók, károsak az emberi szervezetre. Az élelmiszeripari adalékanyagokat azonban csak nagyon szigorú szabályok szerint alkalmazhatják a gyártók. A könyv fordítója, Benda Judit, aki a SOTE-n gyógyszerészként végzett és egy dietetikus, Szűcs Zsuzsanna a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének munkatársa is válaszolt a hirado.hu kérdéseire.
Az Európai Unióban évente 170 000 tonna iparilag előállított aromát használnak fel, ezekből az anyagokból rendkívül kis mennyiségek is elegendőek ahhoz, hogy az ételeink jobb ízűek legyenek - derül ki a könyvből.
A könyvből kiderül, hogy a vásárlók sokszor a valódi élelmiszerek helyett csupán egy "összekavart műdolgot" vesznek meg. Benda Judit azt mondja: az emberi szervezet arra van felkészülve, hogy valódi élelmiszereket kap és nem krumplihéjat vagy kakaóhéjat. A szervezetet ezekkel az anyagokkal becsapjuk, mert a test azt hiszi, hogy kap valamit, de mégsem - mondja a fordító.
Az eperfagylaltok, epres joghurtok, epertorták és társaik előállításához a természetes eprek helyett természetazonos eperaromát alkalmaznak - amely egy ausztrál fa fűrészporából készül. Használhatnak még eperimitátumot is, amely némi vörös áfonyát tartalmaz. "Hulladék nélküli élelmiszergyártás"-nak hívják a projektet, amely megpróbálja - sikerrel - hasznosítani a krumplihéjat, a gyümölcspréselés maradékait, a korpát, a kakaóhéjat és az egyéb gyártási hulladékokat. Sőt úgy tűnik az élelmiszermérnökök fantáziája korunkban nem ismer határokat: zöldborsóból akár marcipán is készülhet - írja a könyv.
Benda Judit hozzáteszi az ételekben a fő táplálékösszetevőkön kívül; melyek a fehérjék, a zsírok és színhidrátok, van egy csomó kismennyiségben lévő vitálanyag, amelyek fontosak a szervezetnek. A vitálanyagokat - a vitaminok, ásványianyagok, nyomelemek, íz és szaganyagok- pótolja az élelmiszeripar azzal, hogy beleteszi az ételekbe az aromákat, adalékanyagokat, ízfokozókat. Ezek azonban a valódi élelmiszer teljességét nem tudják pótolni.
Az adalékanyagok miatt a civilizált ember hiányos táplálkozást folytat, azt is mondhatnánk, hogy mi éhezünk a jólétben, mert a táplálékunkból ezek a a fontos összetevők hiányoznak vagy csak lényegesen kevesebb van benne, mint kellene - fejti ki véleményét a hirado.hu-nak Benda Judit.
A túlsúllyal kapcsolatban a fordító-szakértő azt mondja a civilizált társadalom azért túlsúlyos, mert egyrészt az elhízás egy anyagcsere betegség, ugyanis ezeknek az anyagoknak a hiánya anyagcsere zavarhoz vezet. Hozzáteszi valamennyi anyagcsere probléma táplálkozás függő is; az elhízás, a cukorbaj, a vesekő, az epekő, a köszvény és még van számos betegség, ami ennek a következménye. Másrészt pedig az aromáknak és a mesterséges élelmiszereknek van egy olyan mellékhatása, amit az állattartásban ki is használnak, hogy az ember többet eszik meg belőlük, mint egy természetes élelmiszerből megenne. Az állattartásban bizonyított, hogy hizlalószerként lehet ezeket a szereket használni.
A dietetikus szerint nem bizonyított, hogy az élelmiszer-adalékanyagok elhízást okoznak
Mindent jelölni kell az élelmiszerek címkéin. Az adalékokat "E" számokkal jelölik, ezek egy része természetes anyag. A C-vitaminnak, a bétakarotinnak, citromsavnak is van "E" száma.
Mennyire károsak az adalékanyagok?
Kérdésünkre Szűcs Zsuzsanna dietetikus elmondta, hogy az élelmiszeripari adalékanyagok a legminimálisabb mennyiségben kerülnek a termékekbe, és ezek szigorú szabályokhoz vannak kötve.
Fontos az anyagok tisztasága, mert nem fertőzhetik, nem szennyezhetik az élelmiszert. Azt is szabályhoz kötik, hogy mindig minimális mennyiségben adható az élelmiszerhez. Ez az a mennyiség, ami már olyan hatást vált ki, pl.: antioxidáns hatást, ami megakadályozza az élelmiszer romlását.
Fontos tudni, hogy technológiai szempontból az élelmiszeriparban csak indokolt esetben lehet adalékanyagot használni. Tehát nem fedhet el minőségi hibát az adalékanyag hozzáadás pl.: egy romlott élelmiszerhez nem lehet színezéket adni, azért hogy egészséges külleme legyen - mondja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének munkatársa.
Technikailag kivitelezhető lehet az a könyben is említett módszer, hogy pl.: borsóból marcipánt készítenek, de ez nem szabályszerű, nem jogkövető magatartás. Szigorúan szabályozva van, hogy mit nevezhetünk marcipánnak, az édesség csak mandulából készülhet és a cukor tartalma is szabályozott. Amikor más olajos magból (pisztáciából) készítik, akkor ezt kötelező feltűntetni a terméken.
A dietetikus szerint klinikai vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy szakmailag megalapozott legyen az az állítás, hogy az élelmiszer adalékanyagok elhízást okoznak.
hirado
2007.11.28. 10:26