HIRDETÉS
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Ha ezt Montágh Imre hallaná! - Lassan kérdezzük: miért zárják be a Logopédiai Intézetet?
Megszűnik Magyarország egyetlen Logopédia Intézete Budapesten a Damjanich utcában, mert nincs rá pénz, pedig beszédhibás gyermek és felnőtt az van bőven.
Az intézményt 1981-ben alapította Illyés Gyula felesége dr. Kozmutza Flóra, aki folyamatosan azt hangozatta: "Csak addig maradok a Főiskolán, amíg az új épület olyan magas nem lesz, hogy már nem lehet abbahagyni az építkezést". Az intézmény tanárai között pedig megtalálható volt pl. a hazai beszédművelés atyja: Montágh Imre profeszor is...
Lehet, hogy 2007. december 31-re az intézmény olyan magasra nőtt, hogy abban kellett hagyni az építkezést?!
2000-ig évente 6-700 beszédhibás, főként pöszén beszélő, vagy dadogó felnőttet és gyermeket kezeltek a Logopédia Intézetben. A tavalyi 2006/2007-es tanévben pedig már csak 200 ember beszédjavítására kapott pénzt az ELTE-től az intézmény.
Juhász Ágnes az intézmény vezetője a hirado.hu-nak azt mondta egy évek óta tartó leépítési folyamatnak lettek az áldozati. Jelenleg nyolc neves szakemberről beszélünk - mondta Juhász Ágnes. Nem tudjuk, hogy mi lesz velük. Professzorok, akik az életüket tették a beszédjavításra munka nélkül maradnak 2008 január 1-től. Megszűnik Magyarországon az egyetlen olyan intézmény, ahol a szülőkkel együtt foglalkoztak a logopédusok a beszédhibás gyermekekkel.
A Logopédia Intézet az ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagógia Kar gyakorló intézménye. Még! De már nem sokáig. Anyagi okokra hivatkozva, 2008 január 1-től bezárják a magyar beszédjavító központ fellegvárát.
Juhász Ágnes azt mondta: nyolc többnyire nyugdíj előtt álló kitűnő szakember marad munka nélkül. Megpróbálnak a kerületi intézményeknél állást keresni, de nem sok esélyt lát rá, hogy találnak is.
Évek óta ez megy, hogy megszűnik, vagy nem szűnik meg - mondja elkeseredetten Juhász Ágnes. A bizonytalanság megrontja az itt dolgozók életminőségét - tette hozzá a szakember.
Most is nem azt mondják, hogy bezárják az intézményt, hanem hogy szüneteltetik, de az ott dolgozó logopédusok tudják, hogy vége és soha többet nem lesz ilyen Magyarországon - mondja Juhász Ágnes.
A legjobban az igazgatónak az fáj, hogy az ELTE nem vállalja fel a döntését, és nem mondják, ki hogy vége és 2008 január 1-től megszüntetik az intézményt.
Fizetős logopédiák?
Juhász Ágnes azt mondja: próbálnak helyet keresni maguknak, hogy legalább az elkezdett terápiákat be tudják fejezni. Ami azt jelenti, hogy a szülőknek januártól valószínűleg fizetni kell azért, hogy a gyermekeik pöszeségét, dadogását kezeltetni tudják.
A logopédia egyébként az egyetem belül a legnépszerűbb szak, de nem lehet azt se mondani, hogy Magyarországon túlkínálat lenne logopédusból - mondja Juhász Ágnes.
Montágh Imre a Gyógypedagógiai Főiskolán kapott diplomát. Először süketnéma gyerekekkel foglalkozott, majd amatőr színjátszók képzése során került kapcsolatba a beszédtechnika oktatásával. A Magyar Televízióban beszédtechnikai és nyelvhelyességi műsorokat, nyelvi játékokat vezetett. Nagy szakmai tudásával, írásaival és nem utolsósorban megnyerő egyéniségével sokban hozzájárult az anyanyelvi, a színpadi és az előadói beszédkultúra fejlődéséhez. Baleset következtében hunyt el.
A szakember szerint az ELTE döntésével az esély egyenlőség is sérül Magyaroszágon, mert bizonyára lesz olyan, aki majd megfogja tudni fizetni gyermekének terápiát és lesz olyan, aki majd nem.
A felsőoktatás színvonalának az emeléséről is beszélnek állandóan - mondja Juhász Ágnes és hozzá teszi ez a folyamat rossz irányba tart. Hova mennek majd a logopédus hallgatók a jövőben? - teszi fel a kérdést a szakember. Olyan speciális esetekkel, mint amilyenekkel az intézmény falai között találkozhattak a jövőben nem fognak.
Az intézmény története:
Az alapkő letételére 1975 októberében került sor. Az építkezés 1979-ben jutott el abba az állapotába, hogy Illyésné dr. Kozmutza Flóra főigazgató visszavonulhasson. 1979 nyarán kezdi meg nyugdíj előtti szabadságát, azonban még évekig kapcsolatban marad a Főiskolával, és figyelemmel kíséri az új létesítmény születését. Az épületegyüttes 1981-re készül el és az új létesítmények átadására 1981 november 4-én kerül sor.
Részletekért kattintson ide!
Az intézmény dolgozóinak szakmai elismerése
* Éltes Mátyás-Díj: Kissné Haffner Éva (1997), Wagner Pálné (2005)
* Kempelen Farkas-Díj: Rosta Katalin (1999)
* Főigazgatói Dicséret: Rosta Katalin (1995), Wagner Pálné (2001)
Nem tudtuk megmenteni
Szabó Ákosné az ELTE főigazgatója egy közleményt juttatott el a hirado.hu-hoz, melyben kifejti, hogy hogyan jutott évtizedek alatt arra a sorsra a Logopédiai Intézet, hogy be kelljen zárni.
"Főigazgatóként, korábban öt éven keresztül a gyakorlati képzésekért felelős főigazgató-helyettesként a Logopédiai Intézettel és a kari vezetéssel együttműködve mindent megtettem az Intézet "megmentéséért". A folyamatosan romló finanszírozási feltételek között a Bárczi nem tudja fenntartani az Intézetet. A Kar rangsorolta szakmai feladatait és meghozta azt a kényszerű döntést, hogy szünetelteti a Gyakorló Logopédiai Intézet működését, és a hallgatói gyakorlatokat más formában biztosítja" - írja a főigazgató.
Majd hozzá teszi, hogy a GYOSZI 2004 óta OM számmal ellátott gyakorló közoktatási intézmény, amely szakszolgálati, szakmai szolgálati és felsőoktatási tevékenység (gyógypedagógiai tanár-jelöltek pszichodignosztikai és logopédiai gyakorlati felkészítése) ellátására létesült, azzal a céllal, hogy tovább folytassa a Kar (korábban: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola) hagyományos, még nem közoktatási intézményként ellátott szolgáltatási feladatait is, a fogyatékos gyermekek, személyek esélyegyenlőségének segítése érdekében.
Az újonnan szerveződött intézmény fenntartási koncepciójának fontos tényezője volt, hogy a felsőoktatási intézmények alapíthatnak gyakorló közoktatási intézményt, amelyet dupla normatív támogatás alapoz meg. Másrészt az intézmény egyik jogelődjének A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvánnyal megállapodási szerződése volt (először 5 évre, majd többször megújítva), miáltal meghatározott költségforrással rendelkezett az országos, speciális szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatellátáshoz (évente 10-18 millió forint), amely kiegészítette az ELTE fenntartási költségeit.
"Napjainkra az Intézmény fenntartása ellehetetlenült, mivel a pedagógiai szakszolgálatok normatív finanszírozása megváltozott, mint gyakorló, de nem nevelési és oktatási intézmény nem részesülhet dupla normatív támogatásban, valamint hogy e tanévtől a Közalapítványnak már nincs lehetősége feladatmegbízásra." -teszi hozzá levelében Szabó Ákosné.
A GYOSZI-ban, mint az ELTE fenntartásában a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar szakmai irányítása alatt működő többcélú, országos illetékességi körű háttérintézményben kétfajta fontos pedagógiai szolgáltatás (szakértői és rehabilitációs tevékenység valamint logopédiai ellátás) gyakorlatával ismerkednek meg a főiskolai hallgatók, illetve kapnak gyakorlati képzést e területeken.
A Kar számára problémát jelent a magyar logopédusok gyakorlati képzésében vezető és modell szerepet játszó, a GYOSZI intézményegységeként működő Gyakorló Logopédiai Intézet (GYLI) fenntartása, hiszen a szakszolgálati normatívából és a gyakorlati képzésért kapott hallgatói normatívából való részesedés nem fedezi a fenntartási költségeket.
A jogelőd Gyakorló Beszédjavító Intézetet 1981-ben a művelődési miniszter alapította azzal a céllal, hogy ellássa a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola logopédiai szakos hallgatóinak gyakorlati képzését.
A GYLI az elmúlt 25 év során tízezernél több logopédiai kezelést végzett, és valamennyi nappali tagozatos logopédus hallgató gyakorlati képzésében részt vett. A súlyos beszédhibás, beszédakadályozott gyermekek kezelését vállalja fel, egyedülálló komplex terápiás ellátást biztosít a dadogó gyermekek számára. A GYLI ezen kívül az ország logopédiai szolgáltató hálózatának szakmai segítője is.
A GYLI által biztosított ingyenes ambuláns ellátás esetlegesen a főváros környéki különböző településekről illetve a főváros különböző kerületeiből jövő, az ellátásból a beszédzavar súlyossága és az ellátási igény komplexitása miatt kiszoruló gyermekeket, évente - az évtizedes tapasztalatot tekintve - átlagosan 200 (az Intézet személyi állományának kényszerű csökkentése előtt évente több mint 600) gyermek ambuláns logopédiai kezelését érinti.
A GYLI esetében, konkrét illetékességi terület hiányában, az önkormányzatokkal való megállapodás-kötésre szintén nincs lehetőség, ezért kezdeményeztem a Gyakorló Logopédiai Intézet tevékenységének is miniszteri megállapodás-kötés keretében történő kiegészítő támogatását.
2006 decemberében a Minisztérium állásfoglalását kértük mindkét gyakorló feladatot ellátó szolgáltató közoktatási intézmény esetében a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak gyakorlatvezető tanárrá való kinevezésének lehetőségéről, és óraszámuk megállapításáról.
Válaszlevelében a szakállamtitkár úr többek között arról tájékoztatta az ELTE rektorát, hogy az intézmény nem rendelkezik az 1993. évi LXXX. Tv. alapján engedéllyel gyakorlóiskolaként való működéshez. Nem is lehet gyakorlóiskola, mert szolgáltatásokat végző közoktatási intézmény. A pedagógiai szakszolgáltatást végző intézmény a költségvetési tv. alapján pedig nem kaphat kétszeres normatív támogatást.
Ez eddig is ismeretes volt. A valódi kérés az lett volna, hogy - egyedi megoldásként - mint speciális felsőoktatási gyakorlatot ellátó intézmény kapja meg a gyakorló intézményi működési engedélyt, és kerüljön be a költségvetésbe ez a módosítás, hogy megkaphassa a gyakorló intézményi normatívát. Az államtitkár úr válaszlevelében szerepelt az a megállapítás, hogy a GYOSZI-nak nincs működési területe. A GYOSZI működési területe (feladatait tekintve) az alapító okirat szerint országos illetékességű. Ilyen minőségében lehetne/lehetett volna külön megállapodást kötni az Intézménnyel, mivel önkormányzati megállapodást nem lehetséges - írja a hirado.hu-hoz eljuttatott levelében Szabó Ákosné az ELTE főigazgatója.
hirado
2007.11.22. 10:04
t: 586
Ha ezt Montágh Imre hallaná! - Lassan kérdezzük: miért zárják be a Logopédiai Intézetet?
Megszűnik Magyarország egyetlen Logopédia Intézete Budapesten a Damjanich utcában, mert nincs rá pénz, pedig beszédhibás gyermek és felnőtt az van bőven.Az intézményt 1981-ben alapította Illyés Gyula felesége dr. Kozmutza Flóra, aki folyamatosan azt hangozatta: "Csak addig maradok a Főiskolán, amíg az új épület olyan magas nem lesz, hogy már nem lehet abbahagyni az építkezést". Az intézmény tanárai között pedig megtalálható volt pl. a hazai beszédművelés atyja: Montágh Imre profeszor is...
Lehet, hogy 2007. december 31-re az intézmény olyan magasra nőtt, hogy abban kellett hagyni az építkezést?!
2000-ig évente 6-700 beszédhibás, főként pöszén beszélő, vagy dadogó felnőttet és gyermeket kezeltek a Logopédia Intézetben. A tavalyi 2006/2007-es tanévben pedig már csak 200 ember beszédjavítására kapott pénzt az ELTE-től az intézmény.
Juhász Ágnes az intézmény vezetője a hirado.hu-nak azt mondta egy évek óta tartó leépítési folyamatnak lettek az áldozati. Jelenleg nyolc neves szakemberről beszélünk - mondta Juhász Ágnes. Nem tudjuk, hogy mi lesz velük. Professzorok, akik az életüket tették a beszédjavításra munka nélkül maradnak 2008 január 1-től. Megszűnik Magyarországon az egyetlen olyan intézmény, ahol a szülőkkel együtt foglalkoztak a logopédusok a beszédhibás gyermekekkel.
A Logopédia Intézet az ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagógia Kar gyakorló intézménye. Még! De már nem sokáig. Anyagi okokra hivatkozva, 2008 január 1-től bezárják a magyar beszédjavító központ fellegvárát.
Juhász Ágnes azt mondta: nyolc többnyire nyugdíj előtt álló kitűnő szakember marad munka nélkül. Megpróbálnak a kerületi intézményeknél állást keresni, de nem sok esélyt lát rá, hogy találnak is.
Évek óta ez megy, hogy megszűnik, vagy nem szűnik meg - mondja elkeseredetten Juhász Ágnes. A bizonytalanság megrontja az itt dolgozók életminőségét - tette hozzá a szakember.
Most is nem azt mondják, hogy bezárják az intézményt, hanem hogy szüneteltetik, de az ott dolgozó logopédusok tudják, hogy vége és soha többet nem lesz ilyen Magyarországon - mondja Juhász Ágnes.
A legjobban az igazgatónak az fáj, hogy az ELTE nem vállalja fel a döntését, és nem mondják, ki hogy vége és 2008 január 1-től megszüntetik az intézményt.
Fizetős logopédiák?
Juhász Ágnes azt mondja: próbálnak helyet keresni maguknak, hogy legalább az elkezdett terápiákat be tudják fejezni. Ami azt jelenti, hogy a szülőknek januártól valószínűleg fizetni kell azért, hogy a gyermekeik pöszeségét, dadogását kezeltetni tudják.
A logopédia egyébként az egyetem belül a legnépszerűbb szak, de nem lehet azt se mondani, hogy Magyarországon túlkínálat lenne logopédusból - mondja Juhász Ágnes.
Montágh Imre a Gyógypedagógiai Főiskolán kapott diplomát. Először süketnéma gyerekekkel foglalkozott, majd amatőr színjátszók képzése során került kapcsolatba a beszédtechnika oktatásával. A Magyar Televízióban beszédtechnikai és nyelvhelyességi műsorokat, nyelvi játékokat vezetett. Nagy szakmai tudásával, írásaival és nem utolsósorban megnyerő egyéniségével sokban hozzájárult az anyanyelvi, a színpadi és az előadói beszédkultúra fejlődéséhez. Baleset következtében hunyt el.
A szakember szerint az ELTE döntésével az esély egyenlőség is sérül Magyaroszágon, mert bizonyára lesz olyan, aki majd megfogja tudni fizetni gyermekének terápiát és lesz olyan, aki majd nem.
A felsőoktatás színvonalának az emeléséről is beszélnek állandóan - mondja Juhász Ágnes és hozzá teszi ez a folyamat rossz irányba tart. Hova mennek majd a logopédus hallgatók a jövőben? - teszi fel a kérdést a szakember. Olyan speciális esetekkel, mint amilyenekkel az intézmény falai között találkozhattak a jövőben nem fognak.
Az intézmény története:
Az alapkő letételére 1975 októberében került sor. Az építkezés 1979-ben jutott el abba az állapotába, hogy Illyésné dr. Kozmutza Flóra főigazgató visszavonulhasson. 1979 nyarán kezdi meg nyugdíj előtti szabadságát, azonban még évekig kapcsolatban marad a Főiskolával, és figyelemmel kíséri az új létesítmény születését. Az épületegyüttes 1981-re készül el és az új létesítmények átadására 1981 november 4-én kerül sor.
Részletekért kattintson ide!
Az intézmény dolgozóinak szakmai elismerése
* Éltes Mátyás-Díj: Kissné Haffner Éva (1997), Wagner Pálné (2005)
* Kempelen Farkas-Díj: Rosta Katalin (1999)
* Főigazgatói Dicséret: Rosta Katalin (1995), Wagner Pálné (2001)
Nem tudtuk megmenteni
Szabó Ákosné az ELTE főigazgatója egy közleményt juttatott el a hirado.hu-hoz, melyben kifejti, hogy hogyan jutott évtizedek alatt arra a sorsra a Logopédiai Intézet, hogy be kelljen zárni.
"Főigazgatóként, korábban öt éven keresztül a gyakorlati képzésekért felelős főigazgató-helyettesként a Logopédiai Intézettel és a kari vezetéssel együttműködve mindent megtettem az Intézet "megmentéséért". A folyamatosan romló finanszírozási feltételek között a Bárczi nem tudja fenntartani az Intézetet. A Kar rangsorolta szakmai feladatait és meghozta azt a kényszerű döntést, hogy szünetelteti a Gyakorló Logopédiai Intézet működését, és a hallgatói gyakorlatokat más formában biztosítja" - írja a főigazgató.
Majd hozzá teszi, hogy a GYOSZI 2004 óta OM számmal ellátott gyakorló közoktatási intézmény, amely szakszolgálati, szakmai szolgálati és felsőoktatási tevékenység (gyógypedagógiai tanár-jelöltek pszichodignosztikai és logopédiai gyakorlati felkészítése) ellátására létesült, azzal a céllal, hogy tovább folytassa a Kar (korábban: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola) hagyományos, még nem közoktatási intézményként ellátott szolgáltatási feladatait is, a fogyatékos gyermekek, személyek esélyegyenlőségének segítése érdekében.
Az újonnan szerveződött intézmény fenntartási koncepciójának fontos tényezője volt, hogy a felsőoktatási intézmények alapíthatnak gyakorló közoktatási intézményt, amelyet dupla normatív támogatás alapoz meg. Másrészt az intézmény egyik jogelődjének A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvánnyal megállapodási szerződése volt (először 5 évre, majd többször megújítva), miáltal meghatározott költségforrással rendelkezett az országos, speciális szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatellátáshoz (évente 10-18 millió forint), amely kiegészítette az ELTE fenntartási költségeit.
"Napjainkra az Intézmény fenntartása ellehetetlenült, mivel a pedagógiai szakszolgálatok normatív finanszírozása megváltozott, mint gyakorló, de nem nevelési és oktatási intézmény nem részesülhet dupla normatív támogatásban, valamint hogy e tanévtől a Közalapítványnak már nincs lehetősége feladatmegbízásra." -teszi hozzá levelében Szabó Ákosné.
A GYOSZI-ban, mint az ELTE fenntartásában a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar szakmai irányítása alatt működő többcélú, országos illetékességi körű háttérintézményben kétfajta fontos pedagógiai szolgáltatás (szakértői és rehabilitációs tevékenység valamint logopédiai ellátás) gyakorlatával ismerkednek meg a főiskolai hallgatók, illetve kapnak gyakorlati képzést e területeken.
A Kar számára problémát jelent a magyar logopédusok gyakorlati képzésében vezető és modell szerepet játszó, a GYOSZI intézményegységeként működő Gyakorló Logopédiai Intézet (GYLI) fenntartása, hiszen a szakszolgálati normatívából és a gyakorlati képzésért kapott hallgatói normatívából való részesedés nem fedezi a fenntartási költségeket.
A jogelőd Gyakorló Beszédjavító Intézetet 1981-ben a művelődési miniszter alapította azzal a céllal, hogy ellássa a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola logopédiai szakos hallgatóinak gyakorlati képzését.
A GYLI az elmúlt 25 év során tízezernél több logopédiai kezelést végzett, és valamennyi nappali tagozatos logopédus hallgató gyakorlati képzésében részt vett. A súlyos beszédhibás, beszédakadályozott gyermekek kezelését vállalja fel, egyedülálló komplex terápiás ellátást biztosít a dadogó gyermekek számára. A GYLI ezen kívül az ország logopédiai szolgáltató hálózatának szakmai segítője is.
A GYLI által biztosított ingyenes ambuláns ellátás esetlegesen a főváros környéki különböző településekről illetve a főváros különböző kerületeiből jövő, az ellátásból a beszédzavar súlyossága és az ellátási igény komplexitása miatt kiszoruló gyermekeket, évente - az évtizedes tapasztalatot tekintve - átlagosan 200 (az Intézet személyi állományának kényszerű csökkentése előtt évente több mint 600) gyermek ambuláns logopédiai kezelését érinti.
A GYLI esetében, konkrét illetékességi terület hiányában, az önkormányzatokkal való megállapodás-kötésre szintén nincs lehetőség, ezért kezdeményeztem a Gyakorló Logopédiai Intézet tevékenységének is miniszteri megállapodás-kötés keretében történő kiegészítő támogatását.
2006 decemberében a Minisztérium állásfoglalását kértük mindkét gyakorló feladatot ellátó szolgáltató közoktatási intézmény esetében a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak gyakorlatvezető tanárrá való kinevezésének lehetőségéről, és óraszámuk megállapításáról.
Válaszlevelében a szakállamtitkár úr többek között arról tájékoztatta az ELTE rektorát, hogy az intézmény nem rendelkezik az 1993. évi LXXX. Tv. alapján engedéllyel gyakorlóiskolaként való működéshez. Nem is lehet gyakorlóiskola, mert szolgáltatásokat végző közoktatási intézmény. A pedagógiai szakszolgáltatást végző intézmény a költségvetési tv. alapján pedig nem kaphat kétszeres normatív támogatást.
Ez eddig is ismeretes volt. A valódi kérés az lett volna, hogy - egyedi megoldásként - mint speciális felsőoktatási gyakorlatot ellátó intézmény kapja meg a gyakorló intézményi működési engedélyt, és kerüljön be a költségvetésbe ez a módosítás, hogy megkaphassa a gyakorló intézményi normatívát. Az államtitkár úr válaszlevelében szerepelt az a megállapítás, hogy a GYOSZI-nak nincs működési területe. A GYOSZI működési területe (feladatait tekintve) az alapító okirat szerint országos illetékességű. Ilyen minőségében lehetne/lehetett volna külön megállapodást kötni az Intézménnyel, mivel önkormányzati megállapodást nem lehetséges - írja a hirado.hu-hoz eljuttatott levelében Szabó Ákosné az ELTE főigazgatója.
hirado
2007.11.22. 10:04
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
