
Mindössze egy százalékkal bővült a magyar gazdaság a harmadik negyedévben, az előző év azonos időszakához képest - derül ki a KSH adataiból.
Utoljára ilyen alacsony iramot 1996-ban mért a KSH, az akkori pénzügyi konszolidáció nyomán 1,3 százalékkal bővült a gazdaság, a harmadik negyedévben pedig 0,9 százalékkal.
Az Eurostat is tegnap tett közzé harmadik negyedévi adatokat. Az eurózóna 2,6, az EU 2,9 százalékkal bővült, ezen belül Németország 2,5, Spanyolország 3,8, Ausztria 3,3, Szlovákia 9,4, Lettország 11,1, Litvánia 11,6 Észtország 6,7 százalékkal. A vonatkozó amerikai adat pedig 2,6 százalék.
A múlt év közepén még a nemzeti össztermék (GDP) több mint tíz százalékára rugó, nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas államháztartási hiány az idei év végére hat százalék közelébe süllyed, ez pedig a fogyasztást, a belső keresletet oly mértékben korlátozza, hogy a növekedés ütemének vissza kellett esnie.
Minden jel arra utal, hogy a közszolgáltatások visszaszorulása, a csökkenő reálbér miatt megroggyanó háztartási fogyasztás fékezte le a magyar gazdaságot. A banki hitelek szinte töretlen népszerűsége a romló kiskereskedelmi adatok nyomán arra utal, hogy az emberek túlélésre, s nem a fogyasztás simítására rendezkednek be. Ezzel szemben viszont az ipari termelés és az export adatai továbbra is biztatók, a nemzetközi környezet pedig még mindig kedvező.
A PM az idén 2,2 százalékos, jövőre 2,8, 2009-ben 4 százalékos GDP-bővülésre számít, ám a friss adat azt sugallja, hogy a 2007-es kormányzati prognózis - amelyet az év elején több kutató is túlzottan borúlátónak ítélt - immár optimista előrejelzésnek tekinthető.
hirado
2007.11.15. 07:51