HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Normakontrollt szeretne a TASZ a gyűlöletbeszéd-törvényről

t: 142

Normakontrollt szeretne a TASZ a gyűlöletbeszéd-törvényről

Levélben kérte Sólyom László köztársasági elnököt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet, hogy az államfő – élve alkotmányos jogával – ne írja alá a Polgári törvénykönyvet módosító, a parlament által megszavazott úgynevezett gyűlöletbeszéd-törvényt, hanem kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól – derül ki a TASZ keddi sajtóközleményéből.

„A TASZ a szólásszabadság aránytalan korlátozása miatt, továbbá szakmai és jogpolitikai szempontból is kifogásolja a (hétfőn) elfogadott törvényt” – tartalmazza a szervezet közleménye. Mint írták, ha a köztársasági elnök mégis aláírja a törvénymódosítást, úgy ők fognak alkotmánybírósági indítványt előterjeszteni a Ptk.-módosítás ügyében.

A jogvédő szervezet már a jogszabály-módosítás elfogadása előtt kifejtette álláspontját a tervezetről és ezt az országgyűlési képviselőkhöz is eljuttatta. Október közepén egy budapesti sajtóbeszélgetésen a gyűlöletbeszéd szankcionálására vonatkozó törvénymódosítási javaslatot szakmailag elhibázottnak nevezték a szervezet tagjai.

A TASZ ügyvivője, Schiffer András akkor úgy fogalmazott, hogy a Ptk. tervezett módosítását „pártpolitikai célokat szolgáló barkácsolásnak” tartják. A TASZ interneten is olvasható állásfoglalása az akkor még tervezett változtatásokat alkotmányossági, szakmai-jogdogmatikai és jogpolitikai szempontból is elhibázottnak nevezte. Szerintük a javaslat a polgári jog eszköztárával kívánja szankcionálni az úgynevezett gyűlöletbeszédet, egyúttal korlátozni a szabad véleménynyilvánítás jogát.

A Polgári törvénykönyv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítása értelmében a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen az a nyilvános, súlyosan sértő magatartás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és emberek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik. Az ilyen sérelemmel szemben bárki felléphet, aki megszólítva érzi magát.

Magyar Nemzet

2007.10.30. 23:09

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek